8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai

Középszint:

Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében. Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-medencében.

Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével.

Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban.

Emelt szint:

Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit. A bizonyításhoz használjon különféle tematikus térképeket. Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait. Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre. 

Kárpát-medence:

• Kárpát-medence: Közép-Duna-medence
• 330 000 km2
• kezdete: ahol a Duna áttöri a Dévényi-szorosnál a Kárpátokat 
• vége: délen kilép a medencéből az Aldunai-szorosnál
• nyugaton: Alpok; délen: Száva völgye
• három nagy részre oszthatjuk fel, melyeket a Dunántúli-középhegység, és az Erdélyi-középhegység / Bihar - hegység választ el egymástól

1. ÉNY: Kisalföld + Csallóköz
2. Középen: Dunántúli-dombság + Alföld
3. DK: Erdélyi-medence

 Kárpátok

• a fiatal lánchegységet 4 kőzet építi fel: flisvonulat (üledékes kőzetek), mészkő, kristályos kőzetek, vulkáni kőzetek
• elhelyezkedés + kőzetanyag alapján 4 részre oszthatjuk
• Északnyugati-Kárpátok: Szlovákiában; ez a Kárpátok legszélesebb része
• Kis-Kárpátok
• Magas-Tátra
• Alacsony-Tátra
• Nyugati- és Keleti-Beszkidek
• Szlovák-érchegység
• kettős vulkáni andezites vonulat: 
• északi része Szlovákiában a Körmöci- és Selmeci-hegység (hidrotermális ércesedés; arany, ezüst)
• déli része a Börzsöny, Mátra
• a két vonulatot az Eperjes-Tokaji vulkánsor kapcsolja össze (itthoni szakasza a Zempléni-hegység 

• Északkeleti-Kárpátok:
• keskeny, magas hegyvidék
• két vonulat: külső flis + belső vulkáni

• Keleti-Kárpátok:
• homokkő, mészkő, kristályos, és vulkáni vonulat vulkáni kúpokkal, ásványvizekkel, gázkiömléssel 
• flisvonulat: erdős hegysorok; kőolaj+földgáz
• kristályos vonulat: jégkorszakban eljegesedett magas-hegységek, és 1500 m körüli hegyvidékek 
• mészkőszirtek: pl. Kis-Cohád, Egyeskő
• vulkáni vonulat: andezites kaldérák, krátermaradványok, borvizek: Kelemen-havasok, Hargita
• különlegesség: Gyilkos-tó(hegyomlással) + Szent Anna-tó
• az Erdélyi-medencétől a vulkáni vonulat választja el a Székelyföld medencéit 

• Déli-Kárpátok
• egy nagy összefüggő kristályos hegytömeg, nincsenek párhuzamos vonulatok: takarós szerkezet
• szorosokon át vezető utak
• Fogarasi-havasok: pleisztocén eljegesedés emlékei
• Retyezát: glacális formák

Hazánk helyzete

• tényleges (abszolút) földrajzi helyzet: 
• földgömbön, kontinensen belüli fekvést, és tengerszint feletti magasságot jelenti. 
• Magyarország az északi féltekén, egyenlő távolságra fekszik az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól
• mérsékelt övezeten belül a valódi mérsékelt övben
• Európa középső részén, Közép-Európa déli sávjában
• 1300-1700 km-re fekszik az óceántól --> az óceáni hatás erősen lecsökken, de a szárazföldi, kontinentális hatás még nem lesz kizárólagos
• Adriai-tenger 200 km-re, ezért az éghajlatban, vízjárásban, növényzetben ÁTMENETI vonások vannak
• domborzatunkat az alacsony tengerszint feletti magasság, gyenge függőleges tagoltság jellemzi
• 68% 200 m alatti alföld
• 30% 200-400 m közötti dombság
• 2% 400 m+ hegység

• viszonylagos földrajzi helyzet:
• közvetlen környezethez viszonyítva
• a Keleti-Alpok, Kárpátok, és a Dinári-hegyvidék által közrezárt Kárpát-medence központi részén
• szomszédainkhoz képest alacsonyan fekszik országunk
• medencejelleg: erősen befolyásolja a domborzatot, éghajlatot, vízhálózatot
• közlekedésnek kedvező tranzithelyzet, a vízkészletnek kedvezőtlen (a folyók sok szennyeződést szállítanak ide)

•  Nyitott határok 
• Magyarország kis területű ország: 93 036 km2 (Európa 1%-a)
• Kárpát-medence: 330 000 km2
• Magyarország területe nem különálló földrajzi egység, mivel az országhatár sehol sem jelent természetes határt, tájhatáraink az országon kívül folytatódnak, átnyúlnak 
• Nyugaton: a Keleti-Alpok lealacsonyodó nyúlványai ( Kőszegi+Soproni-hegység)
• Északnyugaton: Kisalföld (átnyúlik Szlovákiába, Ausztriába)
• Északon: a Garam-völgy területénél főleg domságok kísérik az államhatárt, melyek az Északi-középhegységet kapcsolják össze északabbi vonulataival
• Észak-keleten: a Bodrogtól kelet felé haladva már az Alföld nyúlik túl határunkon (északon az Északkeleti-Kárpátok, keleten az Erdélyi-középhelység hegysoráig, délen a Dunáig tart)

• a földrajzilag nyitott határok összekapcsolnak a szomszédainkkal (egymásrautaltság)