9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe

Középszint:

Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát.

Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket.

Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait, fővárosait.

Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket.

Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit. 

Emelt szint:

Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra.

Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát.

Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségeket Európában, magyarázza azok okait és következményeit. 

Európa felosztása

1. Észak-Európa: Norvégia, Dánia, Izland, Svédország, Finnország
2. Nyugat-Európa: Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Írország
3. Közép-Európa: Nyugat-Közép-Európa, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia
4. Dél-Európa: Spanyolország, Olaszország, Portugália, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Görögország, Bulgária, stb. 
5. Kelet-Európa: Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Észtország, Ukrajna, Moldova, Oroszország
6. Kicsi európai országok: Monaco, San Marino, Vatikán, Málta, Gibraltár, Andorra

 Európában élők

• az európai lakosok az elmúlt 200 évben nagyban befolyásolták a világ kultúrájának, gazdaságának, társadalmának fejlődését 
• közvetlen volt a kapcsolat Egyiptommal, Mezopotámiával
• először Dél-Európa, majd Észak- illetve Nyugat-Európa volt a fejlődés középpontjában
• nagy földrajzi felfedezések: gyarmatok szerzése a világ minden táján
• negatív örökség: nagy fejlettségi különbségek, nemzetiségi ellentétek, szegénység
• lakók száma 783 millió fő
• átlagos népsűrűség 70 fő/ km2
• magas népsűrűség: Nyugat-Európa: településhalmazok, agglomerációk 

• a népek keveredtek egymással, így a nyelvek is kevert nyelvek lettek - szláv, germán, újlatin nyelvcsalád 
• az idősek száma folyamatosan nő
• vallás: főleg keresztények; de szétszórtan zsidók, mohamedánok is élnek itt

 Kapcsolatok

• a modern gazdaság nem létezhet nemzetközi kapcsolatok nélkül (munkaerő, tőke, nyersanyag, stb.)
• ha egy ország mindent maga termelne meg, az nagyon költséges lenne
• BENELUX- ÁLLAMOK:
• az európai integráció kezdete - 1922
• Belgium, Luxemburg, végül Hollandia csatlakozik 1944-ben
• MONTÁNUNIÓ:
• Európai Szén- és Acélközösség 
• Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 
• EGK
• Európai Gazdasági Közösség - 1957 - római konferencia
• EURATOM:
• Európai Atomenergia Közösség
• EFTA
• Európai Szabadkereskedelmi Társulat - 1969
• Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország - vámmentes kereskedelem
• később Izland, Finnország, Liechtenstein 
• több tag EU tag lett, így aki ma megmaradt: Izland, Norvégia, Svájc, Lichtenstein  
• EU 
• legfontosabb európai integráció
• Európa fejlett országait tömöríti 

       

5.2. A települések földrajzi jellemzői

Középszint:
Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint.
Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát.
Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket.
Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken.
Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint.
Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait.
Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen.
Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket.

Emelt szint:
Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést.
Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben.
Mutassa be a falvak átalakulási folyamatát, szerepük átértékelődését.
Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot.
Ismerje föl ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait.

-  A falu az emberiség legősibb, legelterjedtebb településformája.

- Az emberi kultúra legmaradandóbb, legidőtállóbb látható elemei a települések.

- A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén - a neolit korban - jöttek létre, és az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt.

- mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott!

A települések típusai 

Méretük, és népességük alapján osztályozzuk:

1.) Magányos szórványtelepülések:

A a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely).

a.) Tanya: főleg az Alföldön, de gyakoriak a Duna-Tisza közén és aTiszántúlon (szórt tanya, sortanya, bokortanya)

b.) Farm: jól gépesített, fejlett infrastruktúrával rendelkező település, melyen gépesített mezőgazdasági nagyüzemi termelés folyik

2.) Csoportos települések

a.) Falu

- általában mezőgazdasági jellegű

- lélekszám: 100-többezer

- Területe két részből áll: 1. belterület (lakóhely, középület, utca, tér) 2. külterület ( munkahely, szántó, rét, legelő)

1. hagyományos falu: távol esik a városoktól, a lakosság mezőgazdasági dolgozó, az infrastruktúra hiányos
2. átalakult falu: fejlettebb infrastruktúra, kisebb elvándorlás
3. városias falu: fejlett infrastruktúra, városias jelleg(idegenforgalmi körzetek, városkörnyékek, agglomerációk)
4. városjelölt falu: már vonzáskörzete is van

Alaprajztípusai:

- széttördelt település: lazán, egymástól távol eső házak utca mentén

- halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák

- kerek vagy körfalu: belső kör alakú téren kívül legyezőszerűen futnak az utcák

- szalagtelkes falvak: útifalu, utcás falu:átfutó országút 2 oldalán helyezkednek el a házak

                                   orsós utcájú falu: szalagtelkek által közrezárt, egyetlen utca középtájon helyezkedik el

- sakktábla alakú: tervezett, szabályos falu, párhuzamos, merőleges utcák, telektömbök

Nagysága szerint: törpe-, apró-,kis-,nagy- és óriásfalu
Feladata szerint: agrár-, agrár-ipari-, ipari, ingázó, bányász-, vasutas-, üdülőfalu

b.) Város

- első városok: kr. e. 4000 - Mezopotámia 

- kezdetben mezőgazdasági települések, később közigazgatási, vallási, kereskedelmi, stb.

- ipari forradalomkor nagy lendületet vett a fejlődés

- a városi népesség száma is egyenesen arányosan nőtt. Mai népesség 46%-a városokban él

Urbanizáció

Városodás: a városok számának, méretének, városi népesség arányának növekedése . Ipari forradalom óta jelentős, a fejlődő országok csak 6-7%-a, fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. 

Dezurbanizáció: ellenvárosodás; városokból való kikültözés

Városiasodás: a falusi települések átalakulása, hasonlítani kezdenek városokhoz.

Urbanizáció 4 szakasza:

1. városrobbanás: városok száma, mérete rohamosan nő
2. szuburbanizáció: viszonylagos szétáramlás (kialakul az agglomeráció)
3. dezurbanizáció: falvak felértékelődése
4. posztmodern urbanizáció / reurbanizáció(a jövő városa)

Városszerkezet:

• belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák
• belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás - a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)
• külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
• külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a:

• bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.
• alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.
  Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus), pl.: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia.

Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros): az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre, pl.: USA keleti part Boston - Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán: Tokió - Nagoja - Osaka - Kobe.

Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Belső lakónegyedeikben a népesség differenciáltan helyezkedik el pl.: USA, Nyugat-Európa nagyvárosai körül.

Városok típusai

Funkciók alapján

• világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió.
• országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München.
• kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille.
• ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város
• mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él
• egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

Méret alapján

• nagyváros
• középváros
• kisváros

(Az egyes kategóriákhoz tartozó lélekszám-adatok országonként és tankönyvenként különböznek.)

Településhálózat: A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági - kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki, a települések szorosabban kapcsolódtak egymáshoz, munkamegosztás alakult ki közöttük, így településhálózattá integrálódtak. A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak. A településhálózat hierarchikus rendjét többféle modell is szemlélteti, közülük talán a Chrystaller-féle a legismertebb.

5.1. A népesség földrajzi jellemzői

Középszint:
Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit.
Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét.
Jellemezze a népesedési szakaszokat.
Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését.
Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket.
Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait.
Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére.
Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget.
Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit.
Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit.
Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel.
Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfajták földrajzi elterjedését.

Emelt szint:
Tudja összekapcsolni a korfán tapasztalható eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel.
Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi, gazdasági következményeket. 
Tudja példákon bemutatni a népességgyarapodás környezeti következményeit szemelvények felhasználásával. 
Mutassa be a foglalkozási átrétegződés okait és módjait. 
Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit. 
Mondjon példákat a népességvándorlások típusaira, kapcsolja össze azokat történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával. 
Értse a nagy rasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait.
Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését.

Demográfia

A demográfia a népesség:

- összetételének

- változásának

- területi elhelyezkedésének törvényszerűségeit,

- az előidéző okokat

- következményeket kutatja -->

- feltárja a népesedési folyamat befolyásolásának lehetőségeit

Az emberi faj színre lép, és elfoglalja a Földet

-40-50.000 évvel ezelőtt: homosapiens

- megkezdődött a Föld átalakulása

- gyűjtögetés, vadászat

Mezőgazdasági forradalom

- a több élelem gyorsabb szaporodást tett lehetővé

- i.e. 8-10.000 évvel ezelőtt megkezdődött a növénytermesztés:

- állatok háziasítása

- letelepedés

- felgyorsult a népesség növekedése!

ez volt az ELSŐ JELENTŐS LÉTSZÁMGYARAPODÁS az emberiség történelmében. i.e. 20.000-től i.sz. kezdetéig 1 millióról 130 millióra nőtt a népességszám.

- a gyorsan szaporodó népesség miatt földhiány lépett fel, ezért megkezdődött az elvándorlás

- a különböző területeket letelepedett népcsoportok eltérő ütemben fejlődtek

- i.e. 3000: megjelentek az első városállamok!! Tigris, Eufrátesz, Nílus völgyében, Indus, Sárga-folyó völgyében

Fordulópontok a világnépesség növekedésében

• I. Kr.e. 10.000 körül a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel együtt megkezdődött a letelepedés! Állandó települések alakultak ki, és könnyebb volt a megélhetés, ez népességnövekedést eredményezett.

• II. XVIII. század közepétől - ipari forradalom miatt javultak az életkörülménye, egészségügyi ellátás, gyermekhalandóság, várható élettartam - ELSŐ DEMOGRÁFIAI FORRADALOM.

• III. 1900-tól egyre nagyobb térségekre terjedt ki az ipari forradalom, és vívmányai, újre felgyorsult a népességnövekedés

• IV. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokba is bejutottak, itt is javultak a körülmények, egészségügyi ellátás, a halálozások száma csökkent, de a születések száma továbbra is magas maradt = addig nem tapasztalt mértékű népesség-növekedés zajlik le ezeken a területeken, pl. Kelet-Ázsia, Afrika - MÁSODIK DEMOGRÁFIAI FORRADALOM. - Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte: népességrobbanás .

Mit hoz a jövő?

- ma 7 milliárd ember él a Földön

- a 21. század fordulatot hoz a népesség növekedésében

- a század végére a népesség eléri a maximumot, a 10 milliárdot

- ezt követően csökkenés kezdődik

A népességnövekedés meghatározó tényezője a természetes szaporodás!

Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben adják meg, tehát ami az 1000 főre jutó értéket jelenti.

Pl: ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor a természetes szaporodás: 450-120= 330.000 fő

Természetes szaporodás arány (egyenes arányossággal)

18.000.000     1000%%

330.000             X

________________________

X= (330.000*1000) / 18.000.000 = 18,33%

Élve születések aránya:

18.000.000     1000%%

450.000           X

______________________

X= (450.000 * 1000) / 18.000.000 = 25%

A  népességnövekedés átalakulásának történelmi szakaszai:

1. Átmenet előtti szakasz XVIII. századig: magas a születési arány, de a halálozási arány is, várható élettartam alacsony = lassú népességnövekedés
2. Demográfiai átmenet I. szakasz 1780-1880: születési arány magas, halálozási arány csökken, várható élettartam nő = gyorsuló népességnövekedés
3. Demográfiai átmenet II. szakasz 1880-1950: születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken, várható élettartam nő = a népesség gyarapodása mérséklődik
4. Átmenet utáni szakasz 1950-2000: születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magam = a népesség növekedése lassul, vagy csökken.

A fejlődő országokban a demográfiai átmenet időszaka később következett be, a XX. század második felében még mindig magas a születések száma és ez csak lassan mérséklődik, ugyanakkor a halálozási arány lecsökkent. Ez okozza a népességrobbanást. A világ népessége így csak később jut majd el az alacsony születési és halálozási arányú stagnálás állapotába. A prognózisok szerint a XXI. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége.

A népesség földrajzi eloszlása:

 Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/ km2)

 - szárazulatok átlagos népsűrűsége: 38-40 fő/ km2

- a szárazföldek 80%: az ember településtere

A világnépesség elhelyezkedése a Földön egyenlőtlen:

- 88% északi félgömbön, 12% déli félgömbön

- Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek.

Egyenlőtlen megoszlás okai:

- Földrajz: az óvilágban szárazföldi kapcsolatok vannak, az Újvilágot pedig óceánok választják el

- történelem: az emberiség, és első civilizáció megjelenésének helye az Óvilág

Legsűrűbben lakott területek:

- tengerpartok - 25%

- folyóvölgyek - 25%

Legsűrűbben lakott ország: Banglades 760 fő/km2

Legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia 80 fő/ km2

Legritkábban lakott területek:

- sarkkörök

- sivatagok

- esőerdők

- magashegységek

Legritkábban lakott ország: Mongólia 1 fő/km2

Legritkábban lakott kontinens: Ausztrália 3 fő/km2

A világ népességtömörülései:

1.) Ázsiai kettős góc:

      - Kelet-Kína, Korea, Japán

      - India, Banglades, Indonézia

2.) Európai koncentráció ( nyugat + közép)

3.) Észak-Amerika koncentráció  (USA, Atlanti part, Nagy tavak vidéke)

Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/ km2

Népesség mozgásai - vándorló milliók

1.) kontinensek közötti - interkontinentális - vándorlások

a.) nagyok:

- népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9.század)

- kivándorlás Európából Amerikába 15-16.századtól napjainkig)

b.) kisebbek:

- gyarmatosításkor: Európából Afrikába

- Európából Ázsiába

2.) Országok közötti vándorlások:

- 20. század jellemzője

- politikai indíték, kényszerű áttelepülés

- munkavállalás

3.) Országon belüli -  migráció

- nagy területű országok esetén jelentős, a nagyobb népsűrűségű körzetekből a kisebb népességű, gazdaságilag fejlődő körzetekbe való áramlás

- szezonális vándorlások

- városokba áramlás

Kor és nem szerinti összetétel

gyerekek: 0-15 év

felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év

idősek: 65 év felett

Korfa

Korfa: a népesség kor és nem szerinti ábrázolása / korpiramis

Bal oldalon a férfiak, jobb oldalon a nők találhatók, függőlegesen a korcsoportok.

A korfa alapján demográfiai típusok figyelhetők meg:

1.) Növekvő népesség korfája

- széles alapú, felfelé gyorsan keskenyedő korfa

- fiatal korcsoportok magas (40-50%), idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi

- legelmaradottabb, mezőgazdasági jellegű társadalmakra jellemző

- magas a születési és halálozási arány is, valamint a várható élettartam is

- India, Kina, Afrika

2.) Stagnáló népesség korfája

- méhkas alakú

- fiatalok: 20-25%, középkorúak: 20-25%, idősek: 10-15%

- egyenletesen nő a népesség száma, és a várható élettartam

- USA, Ausztrália

Stagnáló népesség korfája

 

3.) Fogyó népesség korfája

- keskeny alapú, felfelé szélesedő korfa

- a fiatalok kevesebben vannak: 15-20%

- a várható élettartam hosszú

- idősek aránya nő 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát

- gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik,majd csökken

- Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc, Dánia

Fogyó népesség korfája

Élettartam, férfi-női arány

A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. Ma átlagosan 67 év.

A nők várható élettartama magasabb, mint a férfiaké.

A nemek aránya kiegyenlített.

Legsűrűbben lakott országok(WIKI):

Helyezés	Ország	Népesség	Terület (km²)	Népsűrűség
—	Föld (csak a szárazföld)	6 445 398 968	148 940 000	43
1	Monaco	32 671	1,95	16 754[1]
—	Makaó (Kína)	456 989	28,2	16 205[1]
2	Szingapúr	4 553 009	692,7	6 573[1]
—	Hongkong (Kína)	6 898 686	1 092	6 317
—	Gibraltár	27 884	6,5	4 289
—	Gázai övezet	1 376 289	360	3 823
3	Vatikán	921	0,44	2 093
4	Málta	398 534	316	1 261
—	Bermuda	65 365	53,3	1 226
5	Maldív-szigetek	349 106	300	1 163
6	Bahrein	688 345	665	1 035
7	Banglades	144 319 628	144 000	1 002
—	Guernsey	65 228	78	836
—	Jersey	90 812	116	782
8	Barbados	279 254	431	647
9	Tajvan	22 894 384	35 980	636
10	Nauru	13 048	21	621
11	Mauritius	1 230 602	2 040	603
—	Mayotte	193 633	374	517
12	Dél-Korea	48 422 644	98 480	491
13	San Marino	28 880	61,2	471
14	Tuvalu	11 636	26	447
—	Puerto Rico	3 916 632	9 104	430
—	Ciszjordánia	2 385 615	5 860	407
15	Hollandia	16 407 491	41 526	395
—	Martinique	432 900	1 100	393
—	Aruba	71 566	193	370
16	Libanon	3 826 018	10 400	367
17	Belgium	10 364 388	30 528	339
18	Japán	127 417 244	377 835	337
19	India	1 080 264 388	3 287 590	328
20	Marshall-szigetek	59 071	181,3	325
21	Ruanda	8 440 820	26 338	320
22	Salvador	6 704 932	21 040	318
23	Comore-szigetek	671 247	2 170	309
—	Amerikai Virgin-szigetek	108 708	352	308
—	Réunion	776 948	2 517	308
—	Guam	168 564	549	307
24	Srí Lanka	20 064 776	65 610	305
25	Izrael	6 276 883	20 770	302
26	Saint Vincent	117 534	389	302
27	Fülöp-szigetek	87 857 473	300 000	292
28	Haiti	8 121 622	27 750	292
—	Amerikai Szamoa	57 881	199	290
29	Saint Lucia	166 312	616	269
30	Grenada	89 502	344	260
31	Vietnam	83 535 576	329 560	253
—	Guadeloupe	448 713	1 780	252
32	Jamaica	2 731 832	10 991	248
33	Nagy-Britannia	59 553 800	244 820	243
34	Németország	82 431 390	357 021	230
—	Holland Antillák	219 958	960	229
35	Burundi	6 370 609	27 830	228
36	Trinidad és Tobago	1 088 644	5 128	212
37	Liechtenstein	33 717	160	210
38	Pakisztán	162 419 946	803 940	202
39	Nepál	27 676 547	140 800	196
40	Olaszország	58 103 033	301 230	192
41	Koreai Népi Demokratikus Köztársaság	22 912 177	120 540	190
42	São Tomé és Príncipe	187 410	1 001	187
43	Dominikai Köztársaság	8 950 034	48 730	183
44	Svájc	7 489 370	41 290	181
45	Luxemburg	468 571	2 586	181