8.5. Hazánk nagy régióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe

Középszint:

Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit.

Mutassa be a nagytájakról tanult természeti, társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit.

Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.

Mondjon példákat a nagyrégión belüli és az azok közötti együttműködésekre.

Budapest

Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével.

Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében.

Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel. 

Emelt szint:

Ismertesse a nagyrégiók kialakításának elveit és szerepét hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében.

Indokolja a regionális fejlettség különbségeit természeti, társadalmi, gazdasági tényezőkkel.

Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel. (Budapest)

Magyarország gazdasági körzetei, régiói (természetföldrajzi képe másik tételben)

Központi körzet

• Budapest + agglomerációs gyűrű
• Budapest a fejlődését számot földrajzi tényezőnek köszönheti
• már a trianon után is itt dolgozott a magyar ipari munkások 60%-a, és kialakult az agglomerációs gyűrű
• a belső vándorlás 2 millió főre növelte a lakosságot
• az ipari dolgozók száma azóta gyorsan csökken
• csak a nagy tudást igénylő iparágak, maradtak meg vezetőként - gyógyszergyárak, nyomdaipar, stb.
• "ipar utáni" - posztindusztriális korszak: a fejlődés motorja a szolgáltatások
• itt van a legtöbb magánvállalkozás, és vegyesvállalkozás
• óriási világcégek képviseletei, bankok, biztosítók, tőzsde
• hazai politika élet legfőbb színtere: minisztériumok, más intézmények
• idegenforgalmi vonzótényezők között van a tudomány, és a kulturális élet

 Agglomeráció

• Agglomerációs gyűrű: 78 település
• a többség Budapestre jár dolgozni
• van, aki 2-3 órát ingázik egy nap 
• hétvégi házak: Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység
• Duna-kanyar: üdülőtelepek
• Szentendre: múzeumok, művésutelepek
• Százhalombatta: kőolajipar
• Vác: cemet- és mészmű
• Gödöllő: mezőgazdasági felsőoktatás 

 Budapest városszerkezete

• városközpont: a Duna bal partján, az V. kerület
• északon: államigazgatási funkciók - Parlament, minisztréiumok
• délen: felsőoktatási és kereskedelmi szerepkör
• a Duna jobb partján: történelmi várnegyed - Nemzeti Galéria, Nemzeti Könyvtár, múzeumok sora
• belső lakóhely öv: a városközpont körül alakult ki, 3-5 emeletes, szűz udvarú, zsúfolt bérházak
• külső munkahelyöv: nagy térigényű pályaudvarok, raktárak, gyártelepek, panelházak
• külső lakóhelyöv: földszintes, kertes családi házak

 A Dunántúl

• hazánk területének 40%-a
• gazdaságilag fejlettebb, északi részét alig súlytotta török pusztítás, városai fejlődtek, korán a polgárosodás útjára léptek 
• Dél-Dunántúlnak viszont számolnia kellett a pusztítás következményeivel
• a Dunántúl északnyugati fele jobb földrajzi helyzetben van: közel van Európa fejlettebb részéhez - nyugati kapcsolatok
• a Dunántúl területe 3 régióra osztható

 a.) Nyugat-Dunántúl

• Alpokalja - hazánk nyugati határvidéke
• üde rétek: szarvasmarha-tenyésztés
• felpezsdült az idegenforgalom, korszerű beruházások, munkahelyek - külföldi tőke
• északi részének központja Sopron, a "hűség városa"
• Sopron: textilipar, egyetem
• Bakfürdő, Fertőd, Nagycenk: üdülőhelyek, gyógyfürdők, kulturális nevezetességek
• Fertő tó
• Vas megye székhelye: Szombathely: Philips gyár
• Kőszeg: műemlékvároska, idegenforgalom 
• Szentgotthárd: GM-Opel motorgyártás (kooperációs lehetőség, munkabér megtakarítás)
• Zalai-dombság: Zalaegerszeg - kőolajfinomító, ruhagyár, sajtüzem
• Nagykanizsa: bútorgyártás, és General Electric - Tungsram fényforrásgyártás
• Kisalföld: fejlett, sokoldalú mezőgazdaság; búza, árpa, szálastakarmány; lén- és cukorrépa-termesztés
• Pápa: szarvasmarhatenyésztés
• Győr: sertéstenyésztés, kukorica
• Bábolna: baromfi
• élelmiszer (Kisalföld): hús- tejfeldolgozás, cukorgyártás
• a textilipar országos rangú, és a gépgyártás is rohamosan fejlődik
• Győr: 
• közlekedés-földrajzi csomópont
• Rába Rt. - teherautók, buszok, erőgépek gyártása, dízelmotorok, alvázak
• Audi gépkocsimotor
• legnagyobb műbőrgyár - Graboplast
• Gardénia - csipkefüggönygyár
• Mosonmagyaróvár: agrár-felsőoktatás; gép+textilipar; kerámiagyártás

b.) Közép-Dunántúl

• Balatoni Riviéra: gyümölcs + szőlőkultúra
• Dunántúli-középhegység: teljes bauxit- és mangánkészlet; szénvagyonunk 1/3-a
• Ajka: timföld és üveggyár
• Várpalota: műtrágyaüzem, alumíniumkohó
• Tatabánya: brikettgyár
• Urbanizációs tengely alakult ki a Duna partján
• Komárom: Nokia telefongyár
• Lábatlan: cement, papír
• Nyergesújfalu: műszál
• Dorog: szénvegyészet, mérgező ipari hulladékok megsemmisítése 
• Esztergom: 
• hazánk egyik legősibb városa
• királyi székhely volt
• jelenleg a magyarországi katolikus egyház központja
• 90-es évek: Suzuki
•  Székesfehérvár: közlekedési csomópont; alumíniumlemez és -öntvény (Könnyűfémmű); alumíniumot felhasználó Ikarus, Videoton; Ford
• Dunaújváros: vas+acél (osztrák tőke)
• Veszprém: egyetem + kutatóintézet
• Herend: porcelán
• Pápa: az ország legnagyobb húskombinátja
• Balaton-felvidék: nemzeti park, üdülőtelepek - Balatonfüred

c.) Dél-Dunántúl

• Mezőföld + Drávamenti-síkság: legfontosabb kukoricatermelő; de elterjedt a napraforgó, és a rostkender is
• színvonalas állattenyésztés, tejgazdálkodás
• szekszárdi és siklós-villányi szőlővidék
• Mohácsi-sziget: zöldborsó, sárgarépa, káposzta
• Cece környéke: zöldpaprika
• sok kicsiny falu alkotja, kevés város van 
• Pécs: 
• legnépesebb város a Dunántúlon
• ipar: Zsolnay Porcelángyár
• bőrgyár, kesztyűgyár
• sörgyár, dohánygyár
• színház, képtár, műemlékek
• egyetemi város
• Mohács: farostlemezgyár (ártéri erdőgazdálkodás)
• Szekszárd: borkereskedelm
• Paks: hazai áramtermelés felét szolgáltató atomerőművek
• Kaposvár: élelmiszeripar - cukorgyár, húskombinát, tejüzem - + ruhagyár, elektrotechnikai üzemek
• balatoni idegenforgalmi körzetek; központ Siófok
• Keszthely: mezőgazdasági felsőoktatás
• Hévíz: rádiumos-kénes gyógyvíz

Észak-Magyarország

• legkisebb gazdasági körzet, az ország 1/7-e
• Tokaj-hegyaljai szőlők nemes borai
• egri és visontai történelmi borvidékek
• Verpele + Heves:dohány
• Szerencs: cukorrépaföldek, cukorgyár
• Eger: történelmi nevezetesség
• Sárospatak: iskolaváros
• bükkábrányi és visontai  lignit
• régen virágzott a borsodi nehézipari tömörülés, ma már válságterület
• Ózd: legsúlyosabb munkanélküliség
• Salgótarján: acélötvözetek, öblösüvegek gyártása ma is működik
• Kazincbarcika: Borsodchem Rt. vegyipari - PVC, nitrogénműtrágya
• Tiszaújváros: kőolaj-finomítóhoz csatlakozó üzemek polietilént, műtrágyát, műanyagot, lakkokat, festékeket gyártanak
• Miskolc: 
• hazánk harmadik legnépesebb városa
• vásárvonalon fekszik, és bánya-ipartelephez is tartozik
• egyetemi város
• Lillafüred, Tapolca

Az Alföld

a.) Észak-Alföld

• Nyírség: 1. burgonyatermesztésben, de jellemző még rozs, napraforgó, dohány
• híres szabolcsi alma
• szarvasmarha-tenyésztés
• hazánk fő szilvatermő vidéke
• megyeszékhely: Nyíregyháza - mezőgazdasági termékek feldolgozása - tej, hús, dohány, gumigyár, hűtőgépgyár
• jellemzőek a bokortanyák
• Hajdúság: kukorica, búza, cukorrépa, állattenyésztés
• Hortobágy: 1973 - első nemzeti parkunk
• sok nagy falu, mezővárosok
• Debrecen: Észak-Alföld kiemelkedő városa - "kálvinista Róma" - kulturális, felsőoktatási központ - gyógyszerészet, orvosi műszergyár
• Hajdúszoboszló: jódos-brómos vizek, földgázkitermelés
• Nagykunság és Jászság: legszárazabb; búza, kukorica, napraforgó, rizsföld
• állattenyésztés: baromfi + sertés
• Tiszta-tó: üdülőkörzet
• Szolnok: a vidék központja, Tisza forgalmas átkelőhelye
• Jászberény: Electrolux - Lehel hűtő

b.) Dél-Alföld

• hazánk legmélyebben fekvő vidéke
• Algyő: az ország leggazdagabb kőolajtelepei (+földgáz)
• Pusztaföldvár, Battonya: földgáz
• Körös-Maros közén, és a Bácskai-löszháton: búza + kukorica
• fejlett sertés és baromfitenyésztés, sokoldalú húsipar
• kender, cukorrépa, rizsföldek
• Makó: vöröshagyma, szegedi fűszerpaprika
• Kiskunság: zöldség + gyümölcstermesztés (pl. Kalocsa: paprika, Kecskemét: kajszibarack)
• ritkán eloszló óriásfalvak, iparosodó mezővárosok, elszórt tanyák
• Orosháza: síküveggyár
• Békéscsaba: textil és élelmiszeripar, nyomdaipar
• Gyula: húsipar, gyógyfürdő, vármúzeum
• Hódmezővásárhely: Alföldi porcelángyár
• Kecskemét: homoki gyümölcstermesztés
• Baja: fontos kikötő- és átkelőhely, közlekedési csomópont
• minden téren kimagasló központ: Szeged
• szalámi, len- és kenderfeldolgozó, ruhagyár
• kereskedelmi, kulturális, felsőoktatási, tudományos központ

8.4/1 hazánk nagytájainak eltérő természeti és gazdasági képe

Középszint:

Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni.

Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra.

Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait.

Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit.

Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket.

Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban.

Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban.

Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait.

A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja)

Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között.

Jellemezze a két táj főipari ágazatait, azok telepítő tényezőit.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék

Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését.

A Dunántúli-középhegység

Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát.

Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait.

Az Északi-középhegység

Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.

 

Emelt szint: 

Helyezze el a földtörténeti időegységekben a nagytájak, résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását.

Ismertesse példák alapján a folyók és a szél felszínformáló munkáját az Alföldön. 

Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét az élelmiszer-gazdaság különböző ágazataiban. 

Hasonlítsa össze az Alföld és a Kisalföld természetföldrajzi vonásait, indokolja eltéréseiket. 

Ismertesse a történelmi múlt, a hagyományok, az infrastruktúra, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában. 

Mutassa be a Szigetköz környezeti problémáit. 

Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggését a természeti adottságokkal (Dunántúli-domb- és hegyvidék) +

Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás következményeit a területen. 

Értelmezze a Kárpátok és az Északi-középhegység közös kialakulásából adódó természetföldrajzi kapcsolatokat. 

Ismertesse a térség jellegzetes településtípusait.(Északi-középhegység)

Mutassa be a gazdasági átalakulás eredményeit és problémáit a térségben.

 

 

Hazánkat 6 nagytájra oszthatjuk:

1. Alföld
2. Kisalföld
3. Alpokalja
4. Dunántúli-dombság
5. Dunántúli-középhegység
6. Északi-középhegység 

 1. Alföld

• hazánk legnagyobb síksága
• domborzatilag, éghajlatilag a legegységesebb terület
• eredeti képét az ember átalakította (1000 éve még ligetes erdők, átéri erdőségek húzódtak, de a középkorban rengeteg erdőt kivágtak, + török hódoltság: nagy pusztulás)
• Tisza szabályozása: a hónapokig vízzel borított területeket teljesen visszaszorította, gátakat építettek, az ártéri erdők helyén megjelentek a szántók, legelők)
•  "puszta": emberi beavatkozások következtében létrejött kultúrsztyep
• az Alföld éghajlatának az erdős sztyep felel meg 
• 2 nemzeti park:
• Hortobágyi Nemzeti Park
• Kiskunsági Nemzeti Park 
•  nem az ősi, hanem az átalakított környezetet őrzik
• mezőgazdaság
• energiahordozók: innen származik a magyar kőolaj- és földgázterelés 90%-a
• Határai:
• nyugat: Sió, Balaton, Dunántúli-középhegység
• északon: Északi-középhegység
• keleten és délen: átnyúlik az országhatáron a Kárpátok + Erdélyi peremhegység vonulatáig 

• Éghajlat: kontinentális, érződik a medencejelleg, kevés csapadék, sok napfény, nagy a napi és az évi hőingás
• Vízrajz: 
• a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik
• mellékfolyói szomszédainktól érkeznek, kis esésűek, lassúak, kanyargósak, erősen ingadozó vízjárásúak
• kora tavasszal + nyár elején áradnak
• szabályozások
• a talajvízszint magasan van, jelentős rétegvízkészlet
• sok a termálvíz
• több, mint 900 tó van az Alföldön, legfőképpen morotvatavak, szikes tavak, halastavak, víztározók

• Természetes növényzet:
• erdők aránya: 7-9%
• Hortobány: legnyugatibb füves puszta Európában

• Talajok: mezőségi talaj, öntéstalaj, réti-, láp-, szikes talaj (+futóhomok: Duna-Tisza közén)
• Részei: Duna-Tisza köze, Mezőföld, Drávamellék, Tiszántúlm

Domborzat

• nagyrésze tökéletes síkság (tökéletes síkság, ha a magasságkülönbség a 30m/km2-t sem éri el)
• mégis jelen vannak különböző domborzatú területek
• hordalékkúpok:
• a hegységkeretből jövő folyók halmozták fel
• általában lösz fedi, amin jó minőségű termőtalaj alakul ki
• ha homok fedi: gyümölcsökkel, szőlővel próbálják "megfogni" a talajt, ezek a hordalékkúpok zárt, rossz lefolyású süllyedékeket fogtak közre 
• a mocsaras területeket már lecsapolták, helyükön rét + legelőgazdálkodás folyik
• a hordalékok mellett szélesebb-keskenyebb árterületek: maguk felé vonzották a folyókat
• az ármentesített területek az erős párolgás következtében sok helyen elszikesedtek

Résztájai

• Duna-Tisza köze 

• a Dunát és a Tiszát is ártéri sík kíséri 
• folyókanyarulatok,  morotvák tagolják (Szelidi-tó)
• a két ártéri sík között Kiskunsági-homokhát, Bácskai-löszhát (magasabb fekvésű tájak)
• Duna-Tisza közi hátság - Kiskunság:
• a Duna pleisztocén kori hordalékkúpja
• 130-170 m 
• a Duna eredeti folyásirányai jól kirajzolódnak (északnyugat-délkeleti irányú pászták)
• ilyen mélyedést tölt ki a Kolon-tó
• a homokbuckák anyaga ma is mozgásban van (Bugac, Fülöpháza)

• Bácskai-löszhát: termékeny mezőségi talaj, csak az északi pereme van Magyarországon
• Duna menti síkság:
• Pesti-síkság: kavics+homok; félmedence
• Kalocsai-síkság: népművészet + fűszerpaprika
• Sárköz: ártéri erdők, holtágak: Gemenci-erdő

• Tisza vidéke
• Felső-Tiszavidék: 
• a Tisza árterülete volt, felszínét a folyóvíz formálta. Tájai: Beregi-síkság, Szatmári-síkság, Rétköz, Bodrogköz

• Közép-Tiszavidék:
• tökéletes síkság, Tokajtól Tiszaföldvárig 
• hévíz, gyógyvíz
• Taktaköz: ártéri üledékes sík vidék Tokaj és a Sajó között
• Borsodi-mezőség: Sajó torkolatától a Jászságig
• Jászság: Zagyva + Tarna folyók folyami üledékkel fedett vidéke
• Szolnok: a Zagyva torkolatában
• Hortobágy: szikes, füves pusztaság
• Nagykunság: az Alföld közepe

• Alsó-Tiszavidék:
• Gyalarét: hazánk legalacsonyabb pontja: 78 m tengerszing felett

• TISZÁNTÚL

• Nyírség: 
• homokkal fedett, változatosabb formakincsű, és magasabb hordalékkúp
• Tisza hordalékkúpja
• itt van az Alföld legmagasabb pontja - Hoportyó - 183 m 
• a gyorsan mozgó homokot akácerdőkkel fogták meg 

• Hajdúság:
• nyugati, délnyugati részén található Hortobágy, és a Nagykunság
• párezer éve a Tisza szétterítette iszapját 
• teljesen sík területét folyók, medrek szabdalják 
• Nagykunság (+Tisza menti területek) hazánk legszárazabb vidékei (<500 mm/év)

• Körös-vidék
• tökéletes síkság
• felszíne alatt 1000-1500 m vastag pleisztocén üledék fekszik
• régen rengeteg láp, mocsár volt itt
• ma: öntés- és szikes talajain rét- és legelőgazdálkodás

• Körös-Maros-köze:
• a Maros hordalékkúpja
• hazánk szinte legjobb mezőségi talajú tája
• nagyrészt lösszel fedett síkság
• keletei, délkeleti része az ország legforróbb területe ( évi középhőmérséklet >11°C, júliusi >22°C)

• Mezőföld:

• lösszel borított
• 50-60 méteres, függőleges partok
• partmosások, csuszamlások -> folyamatosan hátrál
• a hatalmas löszköteg a száraz-hűvösebb , nedves-enyhe időszakok tanúi

• Drávamelléki-síkság:

• fiatal süllyedék, 1/3-a tartozik az országhoz
• árterületek + teraszok
• felszín: folyami üledék
• legerősebben itt érvényesül a mediterrán hatás
• enyhe tél, legkorábbi tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum

Folytatás a következő bejegyzésben.