Középszint:
Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét.
Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggést.
Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait.
Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait.
Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait.
Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait.
Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.
Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulását.
Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását.
Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését.
Tudja felsorolni a költségvetés főösszetevőit.
Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.
Emelt szint:
Mondjon európai és hazai példákat a közlekedés fejlesztésének és átalakításának legfontosabb szempontjaira.
Ismertesse a lehetőségeket a közlekedés környezetkárosító hatásainak csökkentésére.
Mutassa be szemelvények és adatsorok összehasonlító elemzésével az infrastruktúrakapcsolatát az életminőséggel.
Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben.
Magyarázza az adósságválság okait és gazdasági következményeit.
Tudjon példát mondani inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra.
TERCIER SZEKTOR
- a tercier szektor, és a szolgáltatások összessége nem azonos fogalom, két eltérő csoportosítás
- SZOLGÁLTATÁSOK: tevékenységek, melyek NEM anyagi javakat termelnek, de kielégítik a társadalom, és a gazdaság igényeit.
- TERCIER SZEKTOR:
a gazdaság harmadik ága. Minden ide tartozik, ami nem sorolható a
primer, és szekunder szektorba; biztosítják a társadalom mindennapjait,
jólétét
- KVATERNER SZEKTOR: ez
a 4. szektor, jelentősége egyre nagyobb. K+F, és információ tárolása,
továbbítása, feldolgozása. (ide tartozik még a felsőoktatás is, és a
magas szintű szellemi tevékenységek. Vannak nemzetközi közös kutatások. A
fejlett országokban a GDP 3-4%-át K+F-re költik. Japán, és USA
birtokolja a világ összes K+F 80%-át.
SZOLGÁLTATÁSOK
- GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK: közlekedés, távközlés, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, turizmus
- TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK: oktatási rendszer, egészségügyi ellátás, közigazgatás, minisztériumok, hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás (az állam működését teszik lehetővé)
- szolgáltatásjelleg: a terméknem nem az anyagi, hanem a szolgáltatásként előállított jellemzője a lényeges
- a szolgáltatások rendszerjellegűek: nem önmagukban, hanem egy rendszer részeként fejtik ki hatásukat
- sok munkaerőt igényelnek, melyek nem helyettesíthetők gépekkel
A SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE
- mivel nem állítanak elő anyagi javakat, sokan alulértékelték ezt az ágat
- ma már csak a szolgáltatások minőségével lehet előnyre szert tenni
- ha egy országnak fejlett az infrastruktúrája, és szervezettek a szolgáltatások, sokkal sikeresebbek a többi szektorban is
- éppen ezért vezető gazdasági ággá vált
- a világ összes GDP-jének 60%-a a szolgáltatásokból fakad
- a foglalkoztatottak aránya 35+%
- USA: 73-73%
- a tercier szektor bővülésének az oka a szakosodás, munkamegosztás elmélyülése (szakemberek segítségül hívása)
- szakosodással sokkal nagyobb a hatékonyság
- +megváltoztak a fogyasztók szükségletei: az anyagi javak fogyasztása korlátozott, a gyártók ösztönzik a lakosságt(divatok, reklámok, rövid ideig tartó fogyasztási cikkek)
- a piac egy idő után telítődik, ekkor a fogyasztás a szolgáltatások felé fordul
- megnőtt a kommunikációs igény (+mozi, mobiltelefon, turizmus)
KÖZLEKEDÉS
- 19. századik kezdetleges közlekedés volt, mert csekély volt az áruforgalom, kevesen utaztak
- ipari forradalom: gőzmozdony, gőzhajó
- 2. ipari forradalom: gépkocsi, repülőgép
- az áru mozgatásának ára csökkent, így a világgazdaság a termékek világméretű mozgatására épül
- a termelés és fogyasztás legfontosabb közvetítője
- a fejlett országokban mindenhol nagyon fejlett a közlekedés, ez elősegíti a kooperációs kapcsolatok bővülését, az áruk költségének csökkenését
- a gazdasági ágaknak külön igényei vannak:
- folyamatos: kereskedelem, ipar, bányászat
- idényjellegű: mezőgazdasági termkek
- naponkénti: személyszállítás
- just in time: beszállítás a termelés helyére
- belső szállítás: egy üzemen belül ; helyi szállítás: településen belül; helyközi szállítás: 10-40 km táv; távolsági, országos, nemzetközi
- iránya szerint:
- VERTIKÁLIS: a szállítási tevékenységek sorban kapcsolódnak egymáshoz
- HORIZONTÁLIS: a forgalom közel párhuzamosan, a közlekedési ágak között
- a közlekedési hálózat közlekedési pályákból, és csomópontokból áll
- centrális: sugarasan egy középpontba futó
- transzverzális: átlós vonalak
- periférikus központú: legyezőszerű közlekedési hálózat
- rácsos: párhuzamos + merőleges vonalak, sok csomóponttal
- párhuzamos: sok alternatív lehetőség
- közlekedésre ható tényezők: folyóhálózat, domborzat, éghajlat
- közlekedés-földrajzi helyzet: egy ország, kerület, körzet nemzetközi utakhoz viszonyított fekvése
- KÖZLEKEDÉS ÁGAZATAI:
- Szárazföldi közelekedés:
- vasút:
- legnagyobb áruforgalom, legmegbízhatóbb forma
- nagy tömegű áru szállítására alkalmas, nem terheli nagyon a környezetet.
- Mindezek ellenére az utóbbi pár évtizedben visszaszorult.
- Amikor megjelentek a szupergyors vonatok (Sinkanszen 300km/h), újra fellendült
- Közúti szállítás:
- háztól házig szállít
- hátrányok: nagyfokú környezetszennyezés, zsúfolt közutak
- Kombinált fuvarozás: a kamionokat rakományostul vonattal szállítják ás az országon (Svájc)
- nagy mennyiségű áru olcsó szállítása
- alig terheli a környezetet; hátránya, hogy lassú, ezért nem romlandó, nagy tömegű áruk szállítására a legalkalmasabb
- döntő része a tengereken zajlik
- útvonalak: Európa és Észak-Amerika, Európa és Ázsia, Észak-Amerika és Japán között (+Ausztrália és Japán)
- a tengeri kereskedelem súlypontja az Atlanti-óceánról a Csendes-óceán térségébe helyeződik át
- BELVÍZI HAJÓZÁS: folyókon, tavakon, csatornákon (Rajna és a Duna; Duna-Majna-Rajna csatorna, Nagy-tavak, Szent Lőrinc vízi út, Volga)
- nagyon gyorsan fejlődik
- gyorsaság, és biztonság
- az utasforgalom a reptereken megsokszorozódott
- "fapados" légitársaságok: légi közlekedés csökkentett áron
- a legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőterek Európában vannak
- (+1: csővezetékes szállítás)
TURIZMUS
- régen csak a papok, kereskedők, arisztokraták utaztak
- a II. vh után emelkedtek a bérek, és csökkent a munkaidő, így kialakult az igény a turizmus iránt
- a célpontok fejlesztették az infrastruktúrát, vendéglátást, közlekedést
- a turizmus mára tömegessé vált
- a belföldi turizmus a nemzetközi turizmus háromszorosa
- az utóbbi időben a turizmus dinamikusabban fejlődött, mint a GDP, vagy a világ exportja
- a WTC elleni támadás után a turizmus egy rövid időre visszaesett
- Európában vezet a turizmus (60%)
- legnépszerűbb célpontok: tengerek; Földközi-tenger partvidéke, és a nagyvárosok
- alpesi vakáció - Svárj, Ausztria
- exkluzív turizmus: kerékpáros turizmus, kalandtúrák, szafaritúrák, öko-, bor-, falusi túrák
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
- információs gazdaság: tömegkommunikáció, távközlés, komputeriparágak, háztartási elektronika
- megnőtt az információs, kommunikációs igény
- számítógépek, mobiltelefonok, internet
- az internetfelhasználók száma rohamosan nő (leggyorsabban Ázsiában)
- Afrikában továbbra is nagyon kevesen használják: információs szakadék
- a világ lakosságának 22%-a internetezik (USA 72%, ázsia 15%, afrika 5%)
A pénz fogalma, formái
Funkciói
- fizetési eszköz: csereeszközként, vagy közvetítőeszközként szolgál
- fizetési egység
- értékmegőrzés, megtakarítás: vagyontartás egyik
- a pénzügyi szektor önálló életre kelt, saját törvényei alapján működik: önálló pénzügyi; monetáris világgazdaság
Formái
- Árupénz: speciális árura alapozott pénzrendszer
- papírpénz: bankjegy (+ érme = készpénz)
- hitel- vagy bankszámlapénz
Az infláció
Def: az árak általános és tartós növekedése.
A forgalomban levő pénz mennyisége meghaladja azt a pénzmennyiséget,
amely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetések
teljesítéséhez szükséges
Inflációt kiváltó 3 fő tényező
- áruk
+ szolgáltatások iránt hirtelen, nagy mértékben megnő a kereslet, a
szűkös kínálat nem tud lépést tartani -> kereslet által húzott
infláció
- termelési és szolgáltatási ágazatokat érintő költségek általános emelkedése. Költségnyomás okozta infláció
- Deficitfinanszírozás: deficites költségvetés esetén az állam a hiány mérséklésére túlzott mértékben bocsát ki pénzt.
Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. Ezt árindex segítségével fejezhetjük ki.
Árindex:
olyan indexszám, mely megmutatja, hogyan változott a fogyasztói
forgalomba kerülő legfontosabb áruk és szolgáltatások átlagos ára az
egyik időszakról a másikra.
Devizapiac alapvető fogalmai
Különböző országoknak más pénzneme van.
Valuta:
valamely idegen ország törvényes fizetési eszköze, konkrét pénzneme.
Tehát itthon minden külföldi ország pénzneme valuta, de a forint csak
külföldön lesz azzá.
Deviza:
nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló
követelést vagy tartozást jelent. A deviza lehet bankszámlapénz, utazási
csekk, utalvány, átutalás, hitellevél. Saját nemzeti valutánk
konvertibilis, vagyis szabadon átváltható bármelyik másik valutára.
Valutaárfolyam:
az egyik nemzeti valutának a másik valutában mért ára, azaz a nemzeti
valuták egymáshoz viszonyított értéke. Segítségével kifejezhető, hogy
hány belföldi pénzegységet kell egy külföldi pénzegységért adni.
Értékpapírok különböző formái
Értékpapírok:
olyan okiratok, melyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli
követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel,
társaságokkal szemben.
Fő csoportjai
- Részvények: a részvénytársaságok alapításkor, illetve azok alaptőkéjének megemelésekor bocsátanak ki
- Kötvények: az adósságleveleknek felelnek meg. A kötvényeket
kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen
feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a kötvény tulajdonosának
meghatározott időben visszafizeti
- Állami értékpapírok: maga az állam vállal kötelezettséget az értékpapíron feltüntetett összeg kamatokkal együtt történő visszafizetésére.
A bankok szerepe a pénzforgalom alakulásában
Bank: olyan intézmény, amely a pénz és az értékpapírok forgalmát fogja össze
Funkciói
- folyószámlát biztosítanak
- devizaszolgáltatás: a világ valamennyi valutájának vásárlási lehetősége
- hiteleket nyújtanak (hitel: pénzügyi kölcsön. kamat: a hitel ára; devizavásárlás)
- pénzügyi tanácsadó szolgáltatás
- összefogják az értékpapírok forgalmát
Tőzsde
tőzsde: az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol a termékek árát kizárólag csak a kereslet és kínálat viszonya határozza meg.
1.) értéktőzsde: értékpapírok piaca, itt cserélnek gazdát a részvények, itt alakul ki azok ára. Szigorú rend uralkodik.
Brókerek: tőzsdeügynökök, kereskedelemmel foglalkoznak. Ők teremtenek kapcsolatot az értékpapírok eladói, és vevői között.
Árfolyamváltozás: a részvények és egyéb értékpapírok ára a tőzsdén folyamatosan változik
Tőzsdeindex: a részvények árfolyamából számolják ki, valamilyen rövidítéssel, névvel illetik - Budapesti Értéktőzsde tőzsdeindexe a BUX, tokióié a Nikkei, New Yorkban több indexe is van, legismertebb a Dow Jones.
A világ tőzsdéi szoros kapcsolatban állnak egymással.
2.) Árutőzsde:
feladata egyes, többnyire mezőgazdasági termékek kereskedelmének
rendezett keretek közé szorítása, stabil piaci árak kialakítása.
Az
1970-es évektől a pénzügyi világgazdaság fontos jelensége a nemzetközi
tőkeáramlás soha nem tapasztalt növekedése. Ez szorosan kapcsolódik a
globalizációhoz, transznacionális vállalatokhoz.
A TŐKE ÉS A NEMZETKÖZI TŐKEMOZGÁSOK
Tőke:
minden olyan felhalmozott érték, mely értéktöbbletet hozhat a
tulajdonosa számára. (tőke lehet valamilyen áru, vagy képesség, tudás;
kapcsolatok [kapcsolati tőke])
Pénztőke: a pénz akkor válik pénztőkévé, ha felhasználása során pénztöbblet keletkezik. A világgazdaság tőkéje nagyrészt pénztőke.
Nemzetközi tőkeáramlás: a pénztőke országhatárokat átlépő mozgása
a.) értékpapír-befektetés: a
részvényeket vásárló külföldiek nem törekszenek arra, hogy a
megszerzett tulajdonjogukat a vállalat ellenőrzésére használják fel,
céljuk a részvények eladásából származó nyereség, osztalékból való
részesedés.
b.) működőtőke-befektetés: a
működő tőkét befektetők leányvállalatokat hoznak létre valamelyik
országban . A befektetett tőkével tulajdonosi jogokat gyakorolnak. A
legnagyobb működőtőke-befektetők a transznacionális vállalatok.
Barnamezős rekonstrukciós beruházások: már meglévő vállalatot vásárolnak, majd modernizálnak.
Zöldmezős beruházás: teljesen új vállalatot alapítanak.
Napjaink nemzetközi működőtőke-áramlása
- a világ vezető működőtőke exportőrje: USA, Nagy-Britannia, Németország, Japán ( a világ vezető gazdasági pólusának nagyhatalmai)
- 3 pólus között zajlik a működőtőke-áramlás 70%-a
- Japán ma már a fejlett országokba exportálja a működő-tőkéjét
- a fejlődő országokba exportált tőke a transznacionális vállalatokat segíti
Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel, annak adóssága van, és aki adós, az kötelezettséget vállal, hogy visszafizeti a felvett hitelt.
A hitel - lejárat szerint lehet:
- Rövid lejáratú: visszafizetése 1 éven belül esedékes
- Hosszú lejáratú: visszafizetése 1 éven túl esedékes
Kamat: a hitel ára, %-ban meghatározott
- Rendkívül kedvező kamatozású
- Magas kamatozású
Országok hitele:
(külső adósságállomány)
Oka:
a hitelek révén az ország gazdasági termelése jelentős mértékben nő, a
gazdasági szerkezet átalakul, így az exportbevételek emelkednek.
Egy
állam a saját polgáraitól és a vállalataitól is tud hitelt felvenni
kötvénykibocsátás formájába, ez a belső adósságállomány.
Az adósságválság kialakulása
Eladósodás:
akkor adósodik el egy ország, ha a hitelek törlesztésének forrásán
felülkerekedik maga a hitel/hitelek törlesztője. Egy ország akkor
adósodott el, ha a nemzetközi hitelforgalomban tartósan hiteleket vesz
fel, ami olyan fizetési kötelezettségeket von maga után, amit már
önerőből nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak fizetni (megszorítások).
Eladósodást kiváltó világgazdasági hatások
- Kőolaj árának növekedése: ,,olcsó hitelek" - 1970 - petrodollár (olaj árának emelkedéséből létrejövő többletbevétel)
- a USD hitelek visszafizetése egyre nehezebbé vált, ugyanis a dollár árfolyama emelkedett + emelkedtek a hitelkamatok is
- az országok nem, vagy csak részben tudtak törleszteni, ezért újabb hiteleket vettek fel
- egyre csak bővülő adósságnövekedés: adósságspirál
- adósságcsapda: az adósságok visszafizetése lehetetlenné vált
- az eladósodottság statisztikai mértékének megállapítására
statisztikai mutatókat használnak, GDP-hez, exporthoz viszonyítanak.
(van súlyosan, közepesen, és enyhén eladósodott ország, hazánk a középső
csoportba tartozik. )
Kiút a válságból
- a kilábalás lehetősége eltérő
- átütemezés: néhány közepesen fejlett országnak megengedték, hogy később fizessék vissza az adósságukat
- legsúlyosabb helyzet: Afrika; alig növekszik gazdaságuk, nem tudnak
fizetni, egyetlen lehetőség, hogy a hitelezők elengedik az adósságteher
egy részét.
Adósságszolgálati ráta: a hitelek aktuális törlesztőrészlete és kamata együttvéve, általában egy évre vonatkoztatva.
