6.5 A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése (+pénz)

Középszint:

Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét.

Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggést.

Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait.

Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait.

Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait.

Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító hatásait.

Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.

Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulását.

Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását.

Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését.

Tudja felsorolni a költségvetés főösszetevőit.

Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit. 

 

Emelt szint:

Mondjon európai és hazai példákat a közlekedés fejlesztésének és átalakításának legfontosabb szempontjaira.

Ismertesse a lehetőségeket a közlekedés környezetkárosító hatásainak csökkentésére.

Mutassa be szemelvények és adatsorok összehasonlító elemzésével az infrastruktúrakapcsolatát az életminőséggel.

Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben.

Magyarázza az adósságválság okait és gazdasági következményeit.

Tudjon példát mondani inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra.

 

TERCIER SZEKTOR

• a tercier szektor, és a szolgáltatások összessége nem azonos fogalom, két eltérő csoportosítás
• SZOLGÁLTATÁSOK: tevékenységek, melyek NEM anyagi javakat termelnek, de kielégítik a társadalom, és a gazdaság igényeit.
• TERCIER SZEKTOR: a gazdaság harmadik ága. Minden ide tartozik, ami nem sorolható a primer, és szekunder szektorba; biztosítják a társadalom mindennapjait, jólétét 
• KVATERNER SZEKTOR: ez a 4. szektor, jelentősége egyre nagyobb. K+F, és információ tárolása, továbbítása, feldolgozása. (ide tartozik még a felsőoktatás is, és a magas szintű szellemi tevékenységek. Vannak nemzetközi közös kutatások. A fejlett országokban a GDP 3-4%-át K+F-re költik. Japán, és USA birtokolja a világ összes K+F 80%-át. 

SZOLGÁLTATÁSOK 

1. GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK: közlekedés, távközlés, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, turizmus
2. TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK: oktatási rendszer, egészségügyi ellátás, közigazgatás, minisztériumok, hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás (az állam működését teszik lehetővé)

• szolgáltatásjelleg: a terméknem nem az anyagi, hanem a szolgáltatásként előállított jellemzője a lényeges
• a szolgáltatások rendszerjellegűek: nem önmagukban, hanem egy rendszer részeként fejtik ki hatásukat
• sok munkaerőt igényelnek, melyek nem helyettesíthetők gépekkel

 A SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE

• mivel nem állítanak elő anyagi javakat, sokan alulértékelték ezt az ágat
• ma már csak a szolgáltatások minőségével lehet előnyre szert tenni
• ha egy országnak fejlett az infrastruktúrája, és szervezettek a szolgáltatások, sokkal sikeresebbek a többi szektorban is 
• éppen ezért vezető gazdasági ággá vált 
• a világ összes GDP-jének 60%-a a szolgáltatásokból fakad
• a foglalkoztatottak aránya 35+%
• USA: 73-73%
• a tercier szektor bővülésének az oka a szakosodás, munkamegosztás elmélyülése (szakemberek segítségül hívása)
• szakosodással sokkal nagyobb a hatékonyság
• +megváltoztak a fogyasztók szükségletei: az anyagi javak fogyasztása korlátozott, a gyártók ösztönzik a lakosságt(divatok, reklámok, rövid ideig tartó fogyasztási cikkek)
• a piac egy idő után telítődik, ekkor a fogyasztás a szolgáltatások felé fordul
• megnőtt a kommunikációs igény (+mozi, mobiltelefon, turizmus)      

KÖZLEKEDÉS

• 19. századik kezdetleges közlekedés volt, mert csekély volt az áruforgalom, kevesen utaztak
• ipari forradalom: gőzmozdony, gőzhajó
• 2. ipari forradalom: gépkocsi, repülőgép
• az áru mozgatásának ára csökkent, így a világgazdaság a termékek világméretű mozgatására épül
• a termelés és fogyasztás legfontosabb közvetítője
• a fejlett országokban mindenhol nagyon fejlett a közlekedés, ez elősegíti a kooperációs kapcsolatok bővülését, az áruk költségének csökkenését
• a gazdasági ágaknak külön igényei vannak: 
• folyamatos: kereskedelem, ipar, bányászat
• idényjellegű: mezőgazdasági termkek
• naponkénti: személyszállítás
• just in time: beszállítás a termelés helyére
• belső szállítás: egy üzemen belül ; helyi szállítás: településen belül; helyközi szállítás: 10-40 km táv; távolsági, országos, nemzetközi 
• iránya szerint: 
• VERTIKÁLIS: a szállítási tevékenységek sorban kapcsolódnak egymáshoz
• HORIZONTÁLIS: a forgalom közel párhuzamosan, a közlekedési ágak között  
• a közlekedési hálózat közlekedési pályákból, és csomópontokból áll 
• centrális: sugarasan egy középpontba futó
• transzverzális: átlós vonalak
• periférikus központú: legyezőszerű közlekedési hálózat
• rácsos: párhuzamos + merőleges vonalak, sok csomóponttal
• párhuzamos: sok alternatív lehetőség    
• közlekedésre ható tényezők: folyóhálózat, domborzat, éghajlat
• közlekedés-földrajzi helyzet: egy ország, kerület, körzet nemzetközi utakhoz viszonyított fekvése
  
• KÖZLEKEDÉS ÁGAZATAI: 

• Szárazföldi közelekedés:
• vasút: 
• legnagyobb áruforgalom, legmegbízhatóbb forma
• nagy tömegű áru szállítására alkalmas, nem terheli nagyon a környezetet. 
• Mindezek ellenére az utóbbi pár évtizedben visszaszorult. 
• Amikor megjelentek a szupergyors vonatok (Sinkanszen 300km/h), újra fellendült
• Közúti szállítás: 
• háztól házig szállít 
• hátrányok: nagyfokú környezetszennyezés, zsúfolt közutak
• Kombinált fuvarozás: a kamionokat rakományostul vonattal szállítják ás az országon (Svájc)

• Vízi közlekedés: 

• nagy mennyiségű áru olcsó szállítása 
• alig terheli a környezetet; hátránya, hogy lassú, ezért nem romlandó, nagy tömegű áruk szállítására a legalkalmasabb
• döntő része a tengereken zajlik
• útvonalak: Európa és Észak-Amerika, Európa és Ázsia, Észak-Amerika és Japán között (+Ausztrália és Japán)
• a tengeri kereskedelem súlypontja az Atlanti-óceánról a Csendes-óceán térségébe helyeződik át 
• BELVÍZI HAJÓZÁS: folyókon, tavakon, csatornákon (Rajna és a Duna; Duna-Majna-Rajna csatorna, Nagy-tavak, Szent Lőrinc vízi út, Volga)

• Légi közlekedés:

• nagyon gyorsan fejlődik
• gyorsaság, és biztonság 
• az utasforgalom a reptereken megsokszorozódott
• "fapados" légitársaságok: légi közlekedés csökkentett áron
• a legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőterek Európában vannak

• (+1: csővezetékes szállítás)

TURIZMUS

• régen csak a papok, kereskedők, arisztokraták utaztak
• a II. vh után emelkedtek a bérek, és csökkent a munkaidő, így kialakult az igény a turizmus iránt
• a célpontok fejlesztették az infrastruktúrát, vendéglátást, közlekedést
• a turizmus mára tömegessé vált
• a belföldi turizmus a nemzetközi turizmus háromszorosa
• az utóbbi időben a turizmus dinamikusabban fejlődött, mint a GDP, vagy a világ exportja
• a WTC elleni támadás után a turizmus egy rövid időre visszaesett
• Európában vezet a turizmus (60%)
• legnépszerűbb célpontok: tengerek; Földközi-tenger partvidéke, és a nagyvárosok
• alpesi vakáció - Svárj, Ausztria
• exkluzív turizmus: kerékpáros turizmus, kalandtúrák, szafaritúrák, öko-, bor-, falusi túrák

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

• információs gazdaság: tömegkommunikáció, távközlés, komputeriparágak, háztartási elektronika
• megnőtt az információs, kommunikációs igény
• számítógépek, mobiltelefonok, internet
• az internetfelhasználók száma rohamosan nő (leggyorsabban Ázsiában)
• Afrikában továbbra is nagyon kevesen használják: információs szakadék
• a világ lakosságának 22%-a internetezik (USA 72%, ázsia 15%, afrika 5%)         

A pénz fogalma, formái

Funkciói

• fizetési eszköz: csereeszközként, vagy közvetítőeszközként szolgál
• fizetési egység 
• értékmegőrzés, megtakarítás: vagyontartás egyik
• a pénzügyi szektor önálló életre kelt, saját törvényei alapján működik: önálló pénzügyi; monetáris világgazdaság

Formái

• Árupénz: speciális árura alapozott pénzrendszer
• papírpénz: bankjegy (+ érme = készpénz)
• hitel- vagy bankszámlapénz 

Az infláció

Def: az árak általános és tartós növekedése. A forgalomban levő pénz mennyisége meghaladja azt a pénzmennyiséget, amely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetések teljesítéséhez szükséges

Inflációt kiváltó 3 fő tényező

• áruk + szolgáltatások iránt hirtelen, nagy mértékben megnő a kereslet, a szűkös kínálat nem tud lépést tartani  -> kereslet által húzott infláció
• termelési és szolgáltatási ágazatokat érintő költségek általános emelkedése. Költségnyomás okozta infláció
• Deficitfinanszírozás: deficites költségvetés esetén az állam a hiány mérséklésére túlzott mértékben bocsát ki pénzt.

Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. Ezt árindex segítségével fejezhetjük ki.

Árindex: olyan indexszám, mely megmutatja, hogyan változott a fogyasztói forgalomba kerülő legfontosabb áruk és szolgáltatások átlagos ára az egyik időszakról a másikra.

Devizapiac alapvető fogalmai

Különböző országoknak más pénzneme van.

Valuta: valamely idegen ország törvényes fizetési eszköze, konkrét pénzneme. Tehát itthon minden külföldi ország pénzneme valuta, de a forint csak külföldön lesz azzá.

Deviza: nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelést vagy tartozást jelent. A deviza lehet bankszámlapénz, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél. Saját nemzeti valutánk konvertibilis, vagyis szabadon átváltható bármelyik másik valutára.

Valutaárfolyam: az egyik nemzeti valutának a másik valutában mért ára, azaz a nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke. Segítségével kifejezhető, hogy hány belföldi pénzegységet kell egy külföldi pénzegységért adni.

Értékpapírok különböző formái

Értékpapírok: olyan okiratok, melyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel, társaságokkal szemben.

Fő csoportjai

• Részvények: a részvénytársaságok alapításkor, illetve azok alaptőkéjének megemelésekor bocsátanak ki 
• Kötvények: az adósságleveleknek felelnek meg. A kötvényeket kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a kötvény tulajdonosának meghatározott időben visszafizeti
• Állami értékpapírok: maga az állam vállal kötelezettséget az értékpapíron feltüntetett összeg kamatokkal együtt történő visszafizetésére.

A bankok szerepe a pénzforgalom alakulásában

Bank: olyan intézmény, amely a pénz és az értékpapírok forgalmát fogja össze

 Funkciói

• folyószámlát biztosítanak
• devizaszolgáltatás: a világ valamennyi valutájának vásárlási lehetősége
• hiteleket nyújtanak (hitel: pénzügyi kölcsön. kamat: a hitel ára; devizavásárlás)
• pénzügyi tanácsadó szolgáltatás
• összefogják az értékpapírok forgalmát

Tőzsde

tőzsde: az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol a termékek árát kizárólag csak a kereslet és kínálat viszonya határozza meg.

1.) értéktőzsde: értékpapírok piaca, itt cserélnek gazdát a részvények, itt alakul ki azok ára. Szigorú rend uralkodik.

Brókerek: tőzsdeügynökök, kereskedelemmel foglalkoznak. Ők teremtenek kapcsolatot az értékpapírok eladói, és vevői között.

Árfolyamváltozás: a részvények és egyéb értékpapírok ára a tőzsdén folyamatosan változik

Tőzsdeindex: a részvények árfolyamából számolják ki, valamilyen rövidítéssel, névvel illetik - Budapesti Értéktőzsde tőzsdeindexe a BUX, tokióié a Nikkei, New Yorkban több indexe is van, legismertebb a Dow Jones. 

A világ tőzsdéi szoros kapcsolatban állnak egymással.

2.) Árutőzsde: feladata egyes, többnyire mezőgazdasági termékek kereskedelmének rendezett keretek közé  szorítása, stabil piaci árak kialakítása.

Az 1970-es évektől a pénzügyi világgazdaság fontos jelensége a nemzetközi tőkeáramlás soha nem tapasztalt növekedése. Ez szorosan kapcsolódik a globalizációhoz, transznacionális vállalatokhoz.

A TŐKE ÉS A NEMZETKÖZI TŐKEMOZGÁSOK

Tőke: minden olyan felhalmozott érték, mely értéktöbbletet hozhat a tulajdonosa számára. (tőke lehet valamilyen áru, vagy képesség, tudás; kapcsolatok [kapcsolati tőke])

Pénztőke: a pénz akkor válik pénztőkévé, ha felhasználása során pénztöbblet keletkezik. A világgazdaság tőkéje nagyrészt pénztőke.

Nemzetközi tőkeáramlás: a pénztőke országhatárokat átlépő mozgása

a.) értékpapír-befektetés: a részvényeket vásárló külföldiek nem törekszenek arra, hogy a megszerzett tulajdonjogukat a vállalat ellenőrzésére használják fel, céljuk a részvények eladásából származó nyereség, osztalékból való részesedés.

b.) működőtőke-befektetés: a működő tőkét befektetők leányvállalatokat hoznak létre valamelyik országban . A befektetett tőkével tulajdonosi jogokat gyakorolnak. A legnagyobb működőtőke-befektetők a transznacionális vállalatok.

Barnamezős rekonstrukciós beruházások: már meglévő vállalatot vásárolnak, majd modernizálnak.

Zöldmezős beruházás: teljesen új vállalatot alapítanak.

Napjaink nemzetközi működőtőke-áramlása

- a világ vezető működőtőke exportőrje: USA, Nagy-Britannia, Németország, Japán ( a világ vezető gazdasági pólusának nagyhatalmai)

- 3 pólus között zajlik a működőtőke-áramlás 70%-a

- Japán ma már a fejlett országokba exportálja a működő-tőkéjét

- a fejlődő országokba exportált tőke a transznacionális vállalatokat segíti

Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel, annak adóssága van, és aki adós, az kötelezettséget vállal, hogy visszafizeti a felvett hitelt.

A hitel - lejárat szerint lehet:

• Rövid lejáratú: visszafizetése 1 éven belül esedékes
• Hosszú lejáratú: visszafizetése 1 éven túl esedékes

Kamat: a hitel ára, %-ban meghatározott

•  Rendkívül kedvező kamatozású
•  Magas kamatozású

Országok hitele:

(külső adósságállomány)

Oka: a hitelek révén az ország gazdasági termelése jelentős mértékben nő, a gazdasági szerkezet átalakul, így az exportbevételek emelkednek.

Egy állam a saját polgáraitól és a vállalataitól is tud hitelt felvenni kötvénykibocsátás formájába, ez a belső adósságállomány. 

Az adósságválság kialakulása

Eladósodás: akkor adósodik el egy ország, ha a hitelek törlesztésének forrásán felülkerekedik maga a hitel/hitelek törlesztője. Egy ország akkor adósodott el, ha a nemzetközi hitelforgalomban tartósan hiteleket vesz fel, ami olyan fizetési kötelezettségeket von maga után, amit már önerőből nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak fizetni (megszorítások).

Eladósodást kiváltó világgazdasági hatások

• Kőolaj árának növekedése: ,,olcsó hitelek" - 1970 - petrodollár (olaj árának emelkedéséből létrejövő többletbevétel)
• a USD hitelek visszafizetése egyre nehezebbé vált, ugyanis a dollár árfolyama emelkedett + emelkedtek a hitelkamatok is
•  az országok nem, vagy csak részben tudtak törleszteni, ezért újabb hiteleket vettek fel
• egyre csak bővülő adósságnövekedés: adósságspirál
• adósságcsapda: az adósságok visszafizetése lehetetlenné vált
• az eladósodottság statisztikai mértékének megállapítására statisztikai mutatókat használnak, GDP-hez, exporthoz viszonyítanak. (van súlyosan, közepesen, és enyhén eladósodott ország, hazánk a középső csoportba tartozik. )

Kiút a válságból

• a kilábalás lehetősége eltérő
• átütemezés: néhány közepesen fejlett országnak  megengedték, hogy később fizessék vissza az adósságukat
• legsúlyosabb helyzet: Afrika; alig növekszik gazdaságuk, nem tudnak fizetni, egyetlen lehetőség, hogy a hitelezők elengedik az adósságteher egy részét.

Adósságszolgálati ráta: a hitelek aktuális törlesztőrészlete és kamata együttvéve, általában egy évre vonatkoztatva.