Középszint:
Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait.
Ismertesse az állandó szélrendszerek (paszszátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek)jellemzőit és kialakító tényezőiket.
Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon.
A monszun szélrendszer
Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben.
Emelt szint:
Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek kapcsolatát.
Ismerje a futóáramlás fogalmát és szerepét.
Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő fogalmát és szerepét.
Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát.
Tudjon magyarázó ábrát készíteni a monszun szélrendszerek kialakulásáról.
Általános légkörzés
- A Nap az Egyenlítő környékén melegíti legerősebben a Földet, legkevésbé pedig a sarkvidékeken.
- Emiatt az eltérés miatt nagy légnyomásbeli különbségek jöttek létre (hőingás).
- Ha A Föld nem forogna a forgástengely körül, akkor az alacsony légnyomású levegő a magasba emelkedve egyenesen a sarkok felé haladna, a sarkköröknél levő magas nyomású levegő pedig a felszínhez közel kúszna egyenesen az egyenlítő felé.
- A forgás következtében létrejövő Coriolis-erő ezt nagyban módosítja.
Def: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere, mely révén a forró, a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak, és többé-kevésbé kicserélődnek. Részei: passzát-szélrendszer, nyugati-szelek, és a sarkvidéki szélrendszer.
Futóáramlások
 |
| Futóáramlás (jet steam) |
- A futóáramlás a troposzféra felső, és a sztratoszféra alsó határán, 8-12 km magasságban, a 30°és a 40°szélesség között észlelhető, különösen erős szél.
- Sebessége nyáron 18, télen 34 m/s. Nyáron a 40°, télen a 30°szélességi körök közelében ,,fut".
- Az angol, jet steam kifejezés arra utal, hogy magasságában közelednek a sugármeghajtású repülők.
- Részben a futóáramlásról szakadnak le a sarkkörök menti alacsony nyomású övet alkotó ciklonok és a térítőkörök menti magas nyomású öv anticiklonjai, ezért fontos szerepet játszik a nagy földi légkörzés kialakításában.
- Nyugatias szelek uralják!
- Irányát a Coriolis erő határozza meg.
Légnyomási övek közötti légcsere
- Alacsony légnyomású területek: Egyenlítő környéke
- Magas légnyomású övek: Sarkvidékek
A 30°és 60°szélességi körök mentén is találhatunk jellegzetes nyomású övet. A 30°szélességi kört magas, a 60°szélességi kört alacsony légnyomású területek veszik körül. Kialakulásuk a futóáramlásokban képződő ciklonok s anticiklonokhoz kapcsolódik.
A nagy földi légkörzés: eltérő nyomású területek közötti légcsere.
Nyugati szelek szállította, kisodródó ciklonok és anticiklonok
- A futóáramlások a sebességük miatt magukkal viszik az alacsonyabban levő légtömegeket is, ezért a 30°és a 60°szélességi körök mentén az alacsonyabb rétegekben is a nyugati szelek dominálnak.
- Az ebben az övben levő anticiklonokat és ciklonokat a nyugati szelek magukkal szállítják kelet felé, de ezt az irányt a Coriolis erő (aminek az ereje a sarkok felé nő) mindkét félgömbön eltéríti.
- Északi félgömbön: az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylő ciklonokra az eltérítő erő az örvény északi oldalán hat, és ez a nyugati szelek által hajtott ciklonokat északkelet felé sodorja.
- Az óramutató járásával megegyező irányban örvénylő anticiklonokra is északi oldalukon ha a Coriolis erő, és ez az ellentétes forgómozgás következtében a nyugati szelek által szállított anticiklonokat délkelet felé sodorja.
- Tehát a 60°szélességi kör mentén levő alacsony nyomású területek az oda kisodródott ciklonoktól és anticiklonoktól alakult ki. - ugyanez létrejött persze a déli félgömbön is, ellentétes irányban.
- Az anticiklonok az északi féltekén délkelet felé sodródnak, és a 30°környékén létrehozzák a magas légnyomású övet. - az déli félgömbön északkelet felé sodródva alakítják ki .
Keleties irányú sarki szelek
- A sarkvidékeken az alacsony hőmérséklet miatt magas légnyomású légtömegek halmozódtak fel, emiatt anticiklonok uralkodnak.
- Az anticiklonokból a hosszúsági körök mentén kifelé áramlik a hideg levegő, de a Coriolis erő miatt ez az Északi-sarkvidéken északkeleti, a Délsarkvidéken a délkeleti sarki szelek váltak uralkodóvá.
- Az Egyenlítő mentén alacsony, a 30. szélességi kör menti Térítők mentén magas légnyomású öv öleli át a Földet. A két szélességi öv között a Coriolis erő hatására szél alakul ki a felszínközeli légrétegekben.
- Az a 30. szélességi körtől az Egyenlítő felé fújó északkeleti, és délkeleti passzát. Ez a szél állandóan fúj, iránya, sebessége nem változik.
- A levegő az Egyenlítőnél felmelegszik, és a passzátszelek összeáramlása miatt felemelkedik, ezért ez a rész eléggé szélcsendes. Ugyanígy szélcsendes a 30. szélességi kör területe - paripák szélességei.
Féltekénként 3 nagy szélrendszer
- északkeleti / délkeleti passzát
- nyugati szél
- keleties irányú sarki szél
Hőmérsékleti termikus egyenlítő:
- A földfelszín legmelegebb pontjait összekötő vonal.
- Mivel a szárazföldek és óceánok felmelegedése nem azonos mértékű, így a hőmérsékleti termikus egyenlítő - ITCZ - nem párhuzamos az Egyenlítővel
- Mivel a passzát szelek valójában nem az Egyenlítő, hanem az ITCZ felé fújnak, a déli félgömbről induló délkeleti passzát az Egyenlítő felé veszi irányát, majd átlépi azt, és az északi félgömb nyarán folytatja útját, majd a Coriolis erő hatására a délkeleti passzátból az északi féltekén délnyugati szélként halad tovább.
- Az északi félgömb telén az ITCZ a déli félgömbre húzódik, és ekkor az északkeleti passzátnak enged utat.
- Ennek a folyamatnak a következménye, hogy a földrajzi Egyenlítőtől északra és délre az évszakok váltakozásával szinte teljesen ellentétes irányú szelek uralkodnak.
- Ezeket a szeleket nevezzük monszunnak, amennyiben az irányváltás legalább 120°-os.
Északi félgömb nyarán az délkeleti passzát a termikus egyenlítő felé fúj, de a Coriolis erő a földrajzi Egyenlítőnél eltéríti, és délnyugati szélként halad tovább a termikus egyenlítőig.
Déli félgömb telén a termikus egyenlítő a déli féltekén van, és az északkeleti passzát a földrajzi Egyenlítő mentén a Coriolis erős hatására eltérül, és északnyugati szélként ( északnyugati monszunként ) folytatja útját a termikus egyenlítő felé.
Monszun:
- évszakosan változó irányú szélrendszer, irányváltoztatásuk legalább 120 °C-os
- két, egymástól eltérő keletkezési típus : mérsékelt övezeti, és trópusi
- a tengerek, és a szárazföldek eltérő felmelegedése okoz periodikus szélirány-változást
- nyáron a szárazföld jobban felmelegszik, alacsonyabb a légnyomás (termikus depresszió), mint a mellette levő tengervíz: a levegő a magas nyomású víz felől az alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A tenger felől érkező páradús légtömegből a kontinensen jelentős csapadék hullik.
- télen a szárazföld lehűl, magas légnyomású lesz, a víz melegebb: a szárazföld nyáron csapadékos, télen száraz (ezért a kontinensek belsejében anticiklonok jönnek létre, melyek a felszín közelében a szárazföld felől a tengerek felé tartó áramlást eredményeznek! = száraz, téli időjárás)
- az északi félgömb kontinenseinek keleti peremén alakult ki: Észak-Amerikában a Florida-sziget környékén, Ázsiában Kelet-Kínában
2.) Trópusi monszun:
- a forró övezet azon részein alakul ki, ahol nagyobb szárazföld érintkezik az óceánnal
- oka: az ITC vándorlása (legmelegebb hőmérsékletű pontokat összekötő görbe)
- az északi félgömb nyarán: a déli félgömbről érkező délkeleti passzát átlépi az Egyenlítőt, iránya a Föld forgása miatt eltolódik: DÉLNYUGATI lesz: trópusi délnyugati nyári monszun
- a déli félgömb nyarán az északi félgömbről érkező passzát átlépi az Egyenlítőt: eltérítődik, trópusi északnyugati monszun lesz belőle
- téli monszun: az ITC eltolódása miatt felerősödő passzátszél az északi félgömbön: északkeleti passztá, déli félgömbön: kisebb hatás, kevesebb a szárazföld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése