5.2. A települések földrajzi jellemzői

Középszint:
Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint.
Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát.
Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket.
Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken.
Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint.
Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait.
Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen.
Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket.

Emelt szint:
Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést.
Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben.
Mutassa be a falvak átalakulási folyamatát, szerepük átértékelődését.
Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait. Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot.
Ismerje föl ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait.

-  A falu az emberiség legősibb, legelterjedtebb településformája.

- Az emberi kultúra legmaradandóbb, legidőtállóbb látható elemei a települések.

- A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén - a neolit korban - jöttek létre, és az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt.

- mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott!

A települések típusai 

Méretük, és népességük alapján osztályozzuk:

1.) Magányos szórványtelepülések:

A a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely).

a.) Tanya: főleg az Alföldön, de gyakoriak a Duna-Tisza közén és aTiszántúlon (szórt tanya, sortanya, bokortanya)

b.) Farm: jól gépesített, fejlett infrastruktúrával rendelkező település, melyen gépesített mezőgazdasági nagyüzemi termelés folyik

2.) Csoportos települések

a.) Falu

- általában mezőgazdasági jellegű

- lélekszám: 100-többezer

- Területe két részből áll: 1. belterület (lakóhely, középület, utca, tér) 2. külterület ( munkahely, szántó, rét, legelő)

1. hagyományos falu: távol esik a városoktól, a lakosság mezőgazdasági dolgozó, az infrastruktúra hiányos
2. átalakult falu: fejlettebb infrastruktúra, kisebb elvándorlás
3. városias falu: fejlett infrastruktúra, városias jelleg(idegenforgalmi körzetek, városkörnyékek, agglomerációk)
4. városjelölt falu: már vonzáskörzete is van

Alaprajztípusai:

- széttördelt település: lazán, egymástól távol eső házak utca mentén

- halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák

- kerek vagy körfalu: belső kör alakú téren kívül legyezőszerűen futnak az utcák

- szalagtelkes falvak: útifalu, utcás falu:átfutó országút 2 oldalán helyezkednek el a házak

                                   orsós utcájú falu: szalagtelkek által közrezárt, egyetlen utca középtájon helyezkedik el

- sakktábla alakú: tervezett, szabályos falu, párhuzamos, merőleges utcák, telektömbök

Nagysága szerint: törpe-, apró-,kis-,nagy- és óriásfalu
Feladata szerint: agrár-, agrár-ipari-, ipari, ingázó, bányász-, vasutas-, üdülőfalu

b.) Város

- első városok: kr. e. 4000 - Mezopotámia 

- kezdetben mezőgazdasági települések, később közigazgatási, vallási, kereskedelmi, stb.

- ipari forradalomkor nagy lendületet vett a fejlődés

- a városi népesség száma is egyenesen arányosan nőtt. Mai népesség 46%-a városokban él

Urbanizáció

Városodás: a városok számának, méretének, városi népesség arányának növekedése . Ipari forradalom óta jelentős, a fejlődő országok csak 6-7%-a, fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. 

Dezurbanizáció: ellenvárosodás; városokból való kikültözés

Városiasodás: a falusi települések átalakulása, hasonlítani kezdenek városokhoz.

Urbanizáció 4 szakasza:

1. városrobbanás: városok száma, mérete rohamosan nő
2. szuburbanizáció: viszonylagos szétáramlás (kialakul az agglomeráció)
3. dezurbanizáció: falvak felértékelődése
4. posztmodern urbanizáció / reurbanizáció(a jövő városa)

Városszerkezet:

• belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák
• belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás - a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)
• külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak
• külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a:

• bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.
• alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.
  Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus), pl.: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia.

Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros): az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre, pl.: USA keleti part Boston - Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán: Tokió - Nagoja - Osaka - Kobe.

Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Belső lakónegyedeikben a népesség differenciáltan helyezkedik el pl.: USA, Nyugat-Európa nagyvárosai körül.

Városok típusai

Funkciók alapján

• világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió.
• országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München.
• kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille.
• ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város
• mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él
• egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

Méret alapján

• nagyváros
• középváros
• kisváros

(Az egyes kategóriákhoz tartozó lélekszám-adatok országonként és tankönyvenként különböznek.)

Településhálózat: A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági - kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki, a települések szorosabban kapcsolódtak egymáshoz, munkamegosztás alakult ki közöttük, így településhálózattá integrálódtak. A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak. A településhálózat hierarchikus rendjét többféle modell is szemlélteti, közülük talán a Chrystaller-féle a legismertebb.