6.3. A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai

Középszint:

Értékelje az élelmiszer-gazdaság szerepét a gazdasági életben. Mutassa be példákkal a

természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az élelmiszer-termelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés módjait.

Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termeléstípusait.

Legyen képes az élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására, adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására.

Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító folyamatokra.

Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a földrajzi övezetességgel.

Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb körzeteit.

Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére.

Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az állattartásban.

Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat főterületeit a Földön.

Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket veszélyeztetőfolyamatokat.

Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit. 

 

Emelt szint:

Magyarázza meg az eltartóképesség eltérő alakulását a különböző társadalmi-gazdasági fejlettségű és eltérő természeti adottságokkal rendelkező régiókban. 

Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen a legnagyobb mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedését. 

Mutassa be az élelmiszer-termelést befolyásoló társadalmi tényezők szerepét különböző országcsoportok példáján. 

Indokolja az élelmiszer-gazdaság legdinamikusabb ágazatainak fejlődését. 

Igazolja példákkal az állattartás típusa és a társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggését.

 

• Mezőgazdaság: élelem + nyersanyag előállítása (élelmiszer-, textil-, bőr-, fa-, bútor-, papír-, gyógyszeripari termékekhez)

• Ágazatai: 
• növénytermesztés
• állattenyésztés
• erdő-, vad-, halgazdálkodás

FAO 5 csoportra osztja a szárazföldeket hasznosítás szempontjából.

A mezőgazdaság a világ aktív keresőinek felét foglalkoztatja, de csak 5% a GDP

Földrajzi adottságok, korlátok

• A mezőgazdaságot meghatározó feltételek: éghajlat, domborzat, talaj
• Ezek a Föld különböző pontjain teljesen eltérőek
• a lakosok megtanultak alkalmazkodni, de a mezőgazdaság színvonala, termelékenysége nagyon különböző a Föld 1-1 pontján.
• agrárország: ahol a GDP legnagyobb részét a mezőgazdaság adja

1. Éghajlat + vízrajz
1. • Éghajlati elemek közül: 
   • napsugárzás: napsütéses órák számának évi összege = napfénytartam
   • hőmérséklet: meghatározza a növénytermesztést (tenyészidő); van olyan terület, ahol akár 2-3 alkalommal is betakaríthatják a termést
   • csapadék mennyisége + időbeli eloszlása
   • Vízrajz: csapadék + vízviszonyok, felszíni + felszín alatti vizek. A tengerek, tavak, folyók élővilága stabil élelemforrás lehet.

    
2. Domborzat + talajviszonyok:
   • legkedvezőbbek az alföldek, 15°-nál nagyobb lejtésű területeken sokkal nehezebb a termelés, és a talajerózió is felgyorsul
   • mesterségesen kialakított lépcsőkön teraszos művelést végeznek
   • dombsági, hegyvidéki területeken állattenyésztés, rét-, legelőgazdálkodás
   • a talaj, a termőföld elemi feltétel: hely, és termelési eszköz egyben
   • a több szempontból is kedvező területek a Földön kis területekre koncentrálódnak ( Egyenlítő közelében, 30-60°között )
   • a gyenge talaj tápanyag-utánpótlással javítható
   • aranykorona-érték: a mutató a talajokat tápanyagtartalmuk és jövedelmeződsgük alapján minősíti

Társadalmi környezet

• Növeli a hatékonyságot, ha a biotechnológia, géntechnológia, az agrokémia beépülnek a mezőgazdasági folyamatokba. 
• A termelés során a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni, túltermelés esetén értékesítési, raktározási gondok léphetnek fel. 
• A több növényfaj termesztésére való szakosodás rugalmassá teszi a termelési szerkezetet
• A mezőgazdasági termékváltás csak hosszú idő után érvényesül
• gyümölcs + szőlőkultúra esetén a beruházások nagyon alassan térülnek meg (holt tőke: az évekig üvegben érlelődő nedű
• Korszerű agrárgazdálkodásban a mezőgazdasági termékek előállítása + a feldolgozóipar integrálódik
• Feldolgozás + szállítás + értékesítés = élelmiszer-gazdaság.
• Napjainkban az élelmiszer-gazdaság is globalizálódik.

Termelés fokozása

• a világ egyre több nyersanyagot, élelmiszert igényel
• Mezgazd termelés bővítése 2 módon lehetséges

1. Extenzív - külterjes - művelési mód: a termelés növekedését a területek megnövelésével biztosítják
2. Intenzív - belterjes - művelődési mód: a termés mennyisége a termésátlagok fokozásával emelhető. 
3. Mindkét eset fokozható öntözés kiterjesztésével: komoly költségráfordítás, környezeti következmények

1.) Hagyományos mezőgazdaság

CÉL: Önellátás

A mezőgazdaságban dolgozó népesség 90%-a a fejlődő, alacsony jövedelmű országokban él.

Hagyományos mezőgazdasági típusok elhelyezkedése

• nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát
• saját ellátásukra
• alacsony terméshozam
• az önellátás sokféle növény termesztését teszi szükségessé
• csak élelmiszert állítanak elő, takarmány nem szükséges, legeltetnek

a.) Talajváltó mód

• gyarmatosítás előtt: égető talajváltó gazdálkodás (ma trópusi övezetben)
• természeti adottságokhoz való alkalmazkodás
• néhány évi termesztés után 2-3 évig pihentették azt a területet, ugaron hagyják, csapadékos területeken ez elég a talajváltáshoz
• különböző igényű növényeket termesztenek, így nem merül ki a föld
• vetésforgót, köztes növényt, talajtakarást alkalmaznak 
• felszerelés: kapa, sarló 
• elsősorban nők dolgoznak
• viszonylag termelékeny a talajváltó mód
• ha a talaj kimerül, újat vesznek művelés alá - égetéssel 
• gumós+gyökérnövények: manióka, batáta, jamszgyökér
• Afrika szavanna területein: köles, kukorica, cirok
• Latin-Amerikában: bab, kukorica, tök, burgonya (indiánok)  

Égetés

b.) Öntözéses, árasztásos rizstermesztés

• legbelterjesebb mód: öntözéses gazdálkodás
• árasztásos rizstermesztés évezredekkel ezelőtt alakult, nagy folyóvölgyeknél, Dél-, Délkelet, Kelet-Ázsiában
• ez tartja fent Ázsia óriási népességtömörüléseit
• monszunesők által öntözött területeken, fedezi a népesség szükségleteit
• nagyon sok emberi munkát igényel (1-2 hektáros, gátakkal elkerített kisparcellák)
• a vetés, ültetés, gyomlálás, termés betakarítása kézi erővel történik
• magas termésátlag, egy évben többszöri termés
• a száraz időszakban búza vetésével egészítik ki a gazdálkodást
• export 

rizsföld

c.) Oázisgazdálkodás

• térítői övben + szélsőségesen szárazföldi területeken
• az öntözővizet a természetes források és az ásott, fúrt kutak adják
• Közel-Kelet, Észak-Afrika, Közép-Ázsia
• árpa, köles, gyapot, rizs, zöldség, datolya (világpiac)
• Egyiptom(folyam menti oázisgazdálkodás)

d.) Nomád pásztorkodás

• száraz talajon : szavannák, füves puszták, félsivatagok
• hideg övezet, tundra, magashegység 
• igénytelen állatok: juh, kecske, teve, rénszarvas
• ezzel a formával eltartható népesség száma nagyon csekély (Száhel-övezetben 2-3fő/km2)
• a pásztorok vándorolnak nyájaikkal
• nagy kiterjedésű legelők szükségesek
• Száhel-övezet 
• az államhatárok megváltoztatták a vándorlás évszázados vonalait
• a nomád pásztorkodás hanyatlott, igyekeznek letelepíteni a nomádokat 

nomád

2.) Modern mezőgazdaság

• nagy szerep: társadalmi tényezők
• aktív keresők kisebb része foglalkozik mezőgazdasággal
• mégis képesek az áru és exporttermelésre
• fő társadalmi erőforrás a tőke: korszerű gépek, öntözők, műtrágyák, növényvédők
• intenzív gazdálkodást segíti: biotechnológia, nemesített vetőmagok, tenyészállatok, szaktudás
• eltérő termelési típusok alakultak ki 

a.) "VEGYES" mezőgazdaság

• belterjes növénytermesztés + állattenyésztés = vegyes mezőgazdaság
• Európa országainak legnagyobb része 
• északon: állat, délen: növény (a természeti adottságokhoz alkalmazkodva); hatékonyan működő szövetkezeti forma a kettő között
• pl. dániai vegyes gazdálkodás( a gabona egy részét szarvasmarhákkal etetik meg; tejgazdaságokban lefölözött tejjel sertést táplálnak)

b.) Szakosodás különböző termékekre

 I. Extenzív gazdálkodás

• a farmok néhány növény, vagy állatfaj termelésére, tenyésztésére szakosodnak
• a termelés növelése egyre nagyobb területek bevonásával lehetséges
• a farmgazdálkodás nagy területet igénylő extenzív állattenyésztő típusa USA-ban, Dél-Amerikai pampáin,, Ausztráliában jellemző
• szakosodott külterjes gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági-növénytermesztési övezeteket, pl. Észak-Amerikában a búza
• a gépesítés nagy területen gazdaságosabb, ezért a kis farmok tönkremennek, beolvadnak a nagyokba

II. Intenzív gazdálkodás

• jellegzetes típus: ültetvénygazdálkodás
• trópusi övezet
• jó minőségű, piacra tervezett árutermelés 
• monokultúra: óriás területeken csak 1-1 növényfélét termesztenek
• --> könnyebb gépesítés, hátrány: hamar kimerül a talaj
• kakaó, kávé, banán, kókusz, pálmaolaj
• monszun területen: cukornád, gyapot, tea, dohány
• néhány országban helyi belterjes növény+állattenyésztés - Izrael, narancs
• városellátó övezetek: a nagyvárosok körüli területek - tojás, tejfeldolgozás, virágkertészes, stb

 Nagybirtokok bérleménye

• a feudális földesúri gazdaságból alakult ki 
• Latin-Amerika; Dél-Európa  
• kevésbé fejlett gazdálkodási típus 
• kisparcellákra darabolva adják bérbe
• a bérlő a termés X részével fizet érte: részesbérleti rendszer  
• a termelés színvonala alacsony 

Intenzív gazdálkodás hatása a környezetre

szikes talaj

• a talaj romlik
• sok vegyszer, kémiai, biológiai folyamatok
• nő a talaj sókoncentrációja --> szikesedés
• csökkentek, szennyeződtek a vízkészletek
• súlyos globális probléma 

Növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás

 

Növények 

• gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab, köles, cirok, rizs, kukorica
• táplálkozásra alkalmas keményítőtartalmú növények: burgonya, manióka, yams-gyökér, táró
• cukortartalmú növények: cukornád, cukorrépa
• olajat adó növények: szója, gyapot, mogyoró, olajpálma, olajfa, napraforgó, stb.
• élvezeti növények: kávé, tea, kakaó, dohány
• fűszernövények: vanília, paprika, majoránna, bors, fahéj, szerecsendió, gyömbér, sáfrány, bazsalikom, koriander, kurkuma, kardamon, rozmaring, kakukkfű, kapor, mustár, babér, pisztácia, stb.
• gyümölcsök: alma, cseresznye, meggy, szilva, banán, mandula, ananász, szőlő, datolyapálma
• zöldségfélék: paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, uborka, zeller, articsóka, padlizsán, káposzta
• textilnövények: gyapot, kender, len, juta, szizál
• ipari növnyek: gyógynövények, komló, kaucsuk
• takarmánynövények: szemestakarmány: kukorica, árpa, zab; szálastakarmány: vöröshere, lucerna, baltacim; takarmányrépa, uborka 

 

 
 Állattenyésztés

• élelmiszerek közvetlen, vagy közvetett előállítása (hús, tej, vaj, tojás, sajt) + nyersanyag szolgáltatása (bőr, szőr, toll, selyem)
• külterjes állattenyésztés: célja az állatállomány gyarapodása: nomád pásztorkodás, hegyvidéki állattartás
• belterjes állattenyésztés: egy állatra jutó hozam növelés a cél 
• nagy hozamú, nemes fajták tenyésztése, tápanyagdús takarmánnyal való etetés, istállózó állattartás
• havasi pásztorkodás: tavasztól őszig a havasi réteken tartják az állatokat - Alpok

 Fontosabb állatok:

• szarvasmarha: mérsékelt éghajlati övezet, szavanna- monszun-vidékek (Oroszország, USA, India)
• sertés: meleg területeken, mohamedán országokban nem tartják (Kína, USA, Brazília, Németország)
• juh: gyapjú; tejéből sajt készül, bőre fontos nyersanyag (Oroszország, Kína, India, Ausztrália, Dél-Afrikai-Köztársaság)
• ló: sportcélokra
• kecske
• teve: dromedár Afrikában, kétpupú teve Belső-Ázsiában
• rénszarvas: tundrák haszonállata
• baromfi: tyúk, kacsa, liba, pulyka: könnyen emészthető hús, tojás, toll 
• méhek: mézgyűjtés
• selyemhernyó: selyemszál                    

 Halászat

• belvízi halászat 
• tengeri halászat: Kína, Oroszország, Japán, Peru, USA, Norvégia, Izland, Dél-Európa: nem csak halak, hanem rákok, kagylók, szivacsok, lábasfejűk halászása
• a halfogás eredményesebb:
• a szárazföldek közelében sekély vizű selftengerekben 
• a planktonokban gazdag hideg vizű tengereken
• hideg+meleg tengeráramlások találkozásánál
• ahol a mélyből hideg víz jön a felszínre

• zsákmány:
• az északi félgömb hideg területein: hering, tőkehal, lazac
• melegebb vizeken: szardínia, tonhal
• trópusi vizekben kisebb mértékű halászat folyik

• tengerek felosztása
• kelet-ázsiai halászterület - lazac, tonhal
• atlanti-óceáni - tőkehal, makréla, homár, osztriga
• csendes-óceáni - lazac, tőkehal, tonhal, szardella 
• Európa: északi-tengeri hering, norvég-tengeri tőkehal, földközi-tengeri szardínia, kaszpi-tengeri tok, viza

 

 

Erdőgazdálkodás

• a föld szárazföldjeinek 1/3-a erdő, de ez csökken, régen ez az arány 1/2 volt
• az erdők gazdaságilag jól hasznosíthatók
• bioszféra, anyag- energia-forgalom, oxigén + szén-dioxid szint szabályozása
• hasznosítása: papír, cellulóz, bútor, bányászat
• az erdő más termékeit is hasznosítják - gombák, gyümölcsök, dió, olajok, kinin, kaucsuk, kámfor, stb. 
• a vadállomány élettere
• jelentős még az idegenforgalomban, üdülésben 

• eloszlása egyenlőtlen: nagyrészt az északi félgömbön található, az é.sz. 70°-tól húzódnak lefelé; Kevés van Afrikában, Óceániában
• Európa erdősültsége 28%
• kevés az erdő Hollandiában, Írországban, Nagy-Britanniában - 3-8%
• közepes Magyarországon, Dániában, Olaszországban
• magas: Norvégia, Németország, Franciaország (20-30%)
• nagy faexportáló országokban 30%+ - Svédország, Finnország, Ausztria
• a biológiai egyensúlyhoz legalább 25%-os erdősültség kellene

• a Föld erdőségei:
• tűlevelű erdők: 1/3 - zónája, a tajga az északi félgömbön húzódik - Oroszország, Finnország, Svédország, Norvégia, Kanada, USA
• lombos erdők: mérsékelt övi lombhullató erdők + trópusi széles levelű erdők 
• mérsékelt övezeti lombhullatók fái: tölgy, szil, nyár, kőris, bükk, nyír, juhar, gesztenye, gyertyán, hárs, hikori 
• trópusi erdők fái:mahagónifa, rózsafa, ébenfa, paliszanderfa 

• erdőírtások: 
• komoly környezeti probléma 
• az őserdő pusztulni kezd, megváltoznak az ökológiai adottságok