3.3.2. A világtenger

Középszint:

Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket.

A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai

Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének öszszefüggéseit.

Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással.

Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel.

Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat.

Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlat-módosító hatását és mondjon példát azokra.

Értmezze a tengerjárás kialakulását, természeti és társadalmi-gazdasági következményeit.

Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést.

A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása

Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást.

Ismertesse kitermelésük lehetőségeit. 

Emelt szint:

Mutassa be a földrajzi tényezők összefüggéseinek alkalmazásával a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén.

Ismerje fel a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait.

Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződésére.
 

Világtenger és felosztása

Világtenger: A Föld 71%-a = 361 millió km2

óceánok + tengerek ( beltengerek, peremtengerek)

Óceánok:

-  nagy kiterjedésű

-  önálló medencével rendelkező víztömegek

-  közepes mélységűek (3900 m)

-  sótartalom szinte állandó - 33-38%%

-  medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki.

Tengerek:

- az óceánoktól szigetekkel, félszigetekkel, tengerszorosokkal elválasztott

- kis kiterjedésű

- nem mindig önálló medencével rendelkező vizek

-  sótartalma eltérő 1-41%%

- nincs áramlásrendszerük

Típusai:

1. Peremtengerek: óceánoktól szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek, melyeknek nincs önálló medencéjük, a szárazföldi talpazatot borítja. Pl: Északi-tenger, Szent-Lőrinc-öböl, Atlanti-, Ohotszki-tenger, Kelet-Kínai-tenger, Kaliforniai-öböl

2. Beltengerek: csak keskeny tengerszorossal kapcsolódik, általában önálló medencével rendelkezik, zártak. Mélységük több ezer méter is lehet. Pl:  Hudson öböl, Vörös-tenger, Perzsa-öböl

          a.) interkontinentális: földrészek közötti, önálló medencével rendelkező mély tengerek: Földközi-tenger

          b.) intrakontinentális: egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük, viszonylag sekélyek: Balti-tenger

A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai

1.) A tenger szintje:

- soha nincs nyugalomban ( Hold tömegvonzása, légáramlás, szél )

- a tengerszintet huzamosabb időn át végzett mérések alapján,, számítással határozzák meg

- középszint mérték a 0 méter.

2.) Színe

- kék vagy zöld

- a melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, és kevesebb plankton él bennük = kékes

- a hidegebb tengereknek magasabb az O2-elnyelő képességük, több a plankton, ezért zöld

3.) Sótartalom

- a tenger híg sós oldat

- klorid 88,6%, legjelentősebb NaCl

- átlagos sótartalom: 35%% (háromnegyed része konyhasó. Sótlanítás nélkül nem iható, a lepárlással nyert konyhasó értékesíthető. A tengerek sótartalma eltérő: legsósabbak a kevés csapadékú, erős párolgásu helyek)

- óceánok vize a térítőkörök mentén a legsósabb

4.) Hőmérséklet

- lassabban, nehezebben melegszik fel, mint a szárazföld

- a felvett meleget elraktározzák, télen pedig lassan kibocsátják

- kiegyenlített

- évi közepes hőingás: 2-5°C

- sarki vizek: 0°C , nyílt óceánokban legmagasabb: 26-28°C

- legmelegebb beltenger: Perzsa-öböl 36°C

- 1000 m alatt 1-3°C

5.) Tengeri jég

- fagyáspont sótartalom miatt: -2°C

- a jég hőszigetelő, ezért lelassítja az alatta levő víz fagyását, így a tengeri jég csak pár méter vastag

- a jéghegyek többsége nem a tenger vizéből fagytak meg, hanem a sarkvidéki szárazföldekről szakadtak le

- borjadzás: a tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezése

A tengerfenék domborzata:

• változatos felszín: mélytengeri síkságok, mély szakadékok, működő vulkánok
• kontinentális talapzat (self): pertközeli régió enyhe lejtésű medre
• kontinentális lejtőknél kezdődik az óceán
• az óceáni medencék mélyebb része: mélytengeri síkság
• az óceánok medrét 2-3 ezer m mélységben óceáni hátságok szelik át 
• legymélyebb részek: óceáni árkok
• a tenger vízszintje periodikusan ingadozik

 A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása:

• közlekedés, áruszállítás
• bányászat
• kontinentális talapzatok: kőolajban és földgázban gazdagok
• sólepárlás
• halászat, osztrigatenyésztés
• energiaforrásként: árapályerőművek

A tengervíz mozgásai

A tengervíz sosincs nyugalomban. Mozgásai közé tartozik a hullámzás, tengeráramlás, tengerjárás - árapály.

1.) Hullámzás

• Oka: a tengerfelszín feletti légréteg légnyomáskülönbségei és az emiatt fellépő szél okozza 
• az eltérő nyomásértékek hatására a tengervíz emelkedik, süllyed. A vízrészecskék körpályán gördülő mozgással vesznek részt. 
• maguk a hullámok tehát nem mozognak, a kiemelkedő hullámhegy besüllyedő hullámvölggyé huppan vissza.
• a mozgás látszatát a hullámhegyek és völgyek ritmikus váltakozása kelti
• viszont az erős szél a vizet a hullámhegy gerincéről előrelöki - tarajoznak a hullámok 
• sekély vizű partokon a körpályán mozgó vízrészecskék a fenékbe ütköznek, így a hullám összeomlik--> hullámmorajlás, ellentéte: mély vizű meredek partokon hullámtörés: a partnak csapódó hullámhegy vize magasra fröccsen
• a heves óceáni viharok hullámai akár 20-40 m magasak is lehetnek

2.) Tengeráramlás

• a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása 
• csak a felső vízrétegek vesznek részt 
• huzamosan egy irányba fújó szelek, az általános légkörzés mozgatja
• a Coriolis erő és a szárazföldek szabálytalan elosztása módosítja
• a szélességi körökkel párhuzamos áramlások vízhőmérséklete környezetük vízhőmérsékletével azonos 
• Egyenlítőtől a sarkok felé: meleg áramlások - környezetükhöz képest 
• Egyenlítő felé tartók: hideg tengeráramlások 

Következményei:

• módosítják az érintett partvidék éghajlatát
• évi középhőmérséklet melegebb / hidegebb = pozitív / negatív anomália

Tengerjárás

• a tenger szintje naponta 2x süllyed, emelkedik
• emelkedés: dagály, süllyedés: apály
• Föld-Hold rendszer közötti tömegvonzás
• dagályhullám: keletről nyugatra jár
• kis tengereken: 10-13 cm; óceánokon: 1-2 m; összeszűkülő öblökön: 6-13 m
• a Napnak is van kis árkeltő ereje: újhold + holdtölte: a Nap és a Hold árkeltő ereje összeadódik, ekkor jön létre a szökőár