4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

Középszint:

Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását.

Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi fokhálózatban.

Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. 

Emelt szint:

Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését.

Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget. 

Földrajzi övezetesség

Éghajlat: egy adott hely időjárásának szabályszerű ismétlődése ( akár több évtizednyi megfigyelés után)

Éghajlati elemek: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, csapadék, felhőzet, vízgőztartalom.

Éghajlatot befolyásoló, alakító tényezők:

• földrajzi szélesség: a napsugárzást, és a hőmérsékletet befolyásolja leginkább: minél nagyobb a napsugarak hajlásszöge, annál erősebben melegszik fel a levegő   
• domborzat / növényzet /: felfelé haladva a hőmérséklet 200 méterenként 1 °C-kal csökken
• tengeráramlások: hűtik, vagy fűtik az érintett területet

Éghajlati övezet: Mivel a Föld közel gömb alakú, az éghajlati elemek övszerű sávok mentén rendeződtek el.

Szoláris éghajlati övezetek

Szoláris éghajlati övezet: a napsugarak hajlásszöge alapján kijelölt éghajlati övezetek

1.) trópusi / forró övezet

2.) mérsékelt övezet

3.) hideg övezet

Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges az ekliptika síkjára, a napsugarak hajlásszöge egy adott területen nem állandó, hanem év közben folyamatosan változik, ezért a napsugarak beesési szöge máskor, és máshol merőleges:

március 21 - Egyenlítő

június 22 - Ráktérítő

szeptember 23 - Egyenlítő

december 22 - Baktérítő

Tehát a napsugarak hajlásszöge egy éven belül csak a Ráktérítő és Baktérítő közötti területen lehet 90°-os, ezt  nevezzük trópusi övezetnek.

A Föld tengelyferdesége miatt alakult ki az is, hogy az északi és déli szélesség 66,5°-tól északra és délre az év folyamán legalább egyszer nem kel fel, és nem nyugszik le a Nap, a sarkközéppontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást. Ezt nevezzük hideg övezetnek.

A sarkkörök és térítők közötti átmeneti területet, ahol a Nap mindig lenyugszik, és mindig felkel, de a napsugarak hajlásszöge sosem tudja elérni a 90°-ot, azt nevezzük mérsékelt övezetnek.

Napéjegyenlőség - napfordulók

Napéjegyenlőség, más néven ekvinokcium: egy évben két alkalommal, március 21-én, és szeptember 23-án a napsugarak deleléskor az Egyenlítő mentén merőlegesek, ez azt jelenti, hogy mindenhol 12 órás nappal, és 12 órás éjszak váltja egymást.

Az északi félgömbön a március 21 a csillagászati tavasz, szeptember 23 pedig a csillagászati ősz kezdete.

Nyári napforduló (északi félgömb június 22.): A Nap március 21-én az Egyenlítőnél delel merőlegesen, innentől kezdve június 22-ig egyre északabbra esik a 90°os delelés, tehát a Nap látszólagos évi pályája során északabbra vándorol. Június 22-én a napsugarak hajlásszöge a Ráktérítőre merőlegesek, majd ezután ismét dél felé tart.  Tehát ekkor bekövetkezik június 22-én a nyári napforduló.

Téli napfordulók (december 22): december 22-én ugyanaz lejátszódik a déli félgömbön, mint június 22-én az északi félgömbön, a Nap a pályáján ekkor éri el a legdélibb pontot, és elindul vissza észak felé. Ekkor következik be a téli napforduló.

Szoláris éghajlati övezet / valós éghajlati övezet

Valós / módosult éghajlati övezet: a szoláris éghajlati övezetek teljesen szabályosak (térítők, sarkkörök), de a valóságban a tengeráramlások, szélrendszerek, domborzat, és az óceánok/ szárazföldek elhelyezkedése módosítja ezt. Így jöttek létre a valódi/módosított éghajlati övezetek, melyek szabálytalan határokkal rendelkeznek. Ezeken belül is eltérő éghajlatot figyelhetünk meg, ezért az övezeteken belül övek jöttek létre, azokon belül a területek.