6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai

Középszint:

Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését.
Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája, hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben.
Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit.
Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit.
Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra.
Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az életszínvonallal.
Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit.
Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján.

Emelt szint:

Bizonyítsa példákkal, hogy az országok gazdasági fejlettségi csoportokba sorolása csak több mutató alapján megbízható. 
Mutassa be példákkal az eltartott és a foglalkoztatott népesség arányának, a mezőgazdaság és a külkereskedelem mutatóinak a gazdasági fejlettséggel való összefüggéseit. 
Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat. 
Mutassa be a piacgazdaság működését, elveit. Tudjon példákat mondani a nemzetközi tőke-összefonódásokra. 
Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését. 
Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben.

Kidolgozás

Társadalom működésének anyagi alapja a gazdasági tevékenység (hasznosítjuk, átalakítjuk a természeti környezet által nyújtott  erőforrásokat, mint az éghajlat, domborzat, növénytakaró, vízkészlet.)

Termelés és fogyasztás:

• a lakosság anyagi javakat termel, és termékeket, szolgáltatásokat fogyaszt!
• TERMELÉS: olyan alapvető gazdasági tevékenység, mely során anyagi javakat állítanak elő (termelés során a kölcsönhatás alakul ki a természeti, és a társadalmi környezet között)
• TERMELŐERŐ: a termelőeszközök, és az ember
• HUMÁN ERŐFORRÁS: az ember, képzettség, tudás, tapasztalat, alkalmazkodóképesség, stb.
• FOGYASZTÁS: termékek + szolgáltatások felhasználása a szükségletek kielégítésére
• TERMELÉSI TÉNYEZŐK:
• ezek a társadalom rendelkezésére álló erőforrások
• humán erőforrás: munkaerő fizikai, szellemi képességei
• természeti erőforrások: energiahordozók, ásványkincsek, szántóföldek
• tőke: termelőtőke, pénztőke, árutőke
• technológia: műszaki haladás 
• Együttműködés:
• társadalmi munkamegosztás: termelő & nem termelő
• földrajzi munkamegosztás (export, import) --> VILÁGPIAC

Világgazdaság:

• világméretű gazdasági rendszer - termelés + kereskedelem VILÁGSZINTEN szervezett
• az egész világon egységesen, a piacgazdaság elvén fekve működik
• a munkamegosztás az alappillére 
• a világpiac bonyolult hálózatok kapcsolata
• érintettek: nemzetállamok, regionális gazdasági integrációk, transznacionális vállalatok, nemzetközi szervezetek 
• rendszerjelleg: nem egyszerűen a nemzetgazdaságok összessége, hanem egy bonyolult kapcsolatrendszer

Világgazdaságra ható tényezők:

1. természeti tényezők:
1. éghajlat, domborzat, vízrajz 
2. talaj, nyersanyagok, energiahordozók, természetes növényzet
2. társadalmi tényezők:
1. munkaerő
2. fejlett infrastruktúra, kooperáció
3. piaci igények
4. környezetvédelmi szempontok

Világgazdaság felépítése:

A gazdaság rendszere:

• Tevékenysége: a társadalmak létének anyagi alapját biztosítja
• Felosztása: ágak, szektorok, ágazatok
• PRIMER SZEKTOR- mezőgazdasági 
• alap élelmiszerek, ipari nyersanyagok előállítása,
• +hozzá kapcsolódó ágazatok: növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, vadászat, erdőgazdálkodás
• SZEKUNDER SZEKTOR - ipari
• kitermeli + feldolgozza a természeti kincseket, mezőgazdasági termékeket
• kitermelőipar - bányászat
• alapanyagipar - kohászat, építőanyag-ipar
• feldolgozóipar - elektronikai ipar
• Termelés módja szerint: háziipar, kézműipar, gyáriipar
• ágazatai: nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar
• TERCIER SZEKTOR - szolgáltatások:
• anyagi ágazatok: közlekedés, kereskedelem
• nem anyagi: közoktatás, közigazgatás, egészségügy, művészetek
• KVATENER SZEKTOR:
• kutatás + fejlesztés (K+F)
• információs gazdaság
• tudásgazdagság
• információ tárolása, feldolgozása, továbbítása 
• felsőoktatás

Gazdaság fejlettségének mérése:

GDP - Bruttó hazai termék (gross domestic product): adott országban 1 év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke (ide tartoznak a külföldi cégek által az országban előállított termékek is)

GNP - bruttó nemzeti termék (gross national product): nem tartalmazza a külföldi tulajdonú vállalatok által megtermelt értéket, de számba veszi a hazai cégek által külföldön előállítottat.

Ezeket egy főre vetítve, közös valutára átszámítva adják meg (USD/fő, EUR/fő)

Egy ország gazdasági növekedését leggyakrabban a GDP előző évhez viszonyított %-os változásával fejezik ki.

Gazdasági szerkezet:

Infrastruktúra: azoknak a háttérfeltételeknek az összessége, melyek a gazdaság ágainak működéséhez szükségesek. + A társadalom életéhez szükséges feltételek - közelekedés, utak, vasutak, vezetékrendszerek, lakások, intézmények, üzletek, és az emberek szaktudása, munkakultúrája.

Foglalkozási szerkezet

Kifejezi, hogy mekkora arányban dolgoznak a ténylegesen munkát végző aktív keresők a gazdaság egyes ágaiban.

Fejlettségi szintek - világméretű egyenlőtlenségek

Fejlettségi mutatók: Több eredmény együttes vizsgálatával lehet következtetni

1. foglalkozási szerkezet:
1. megmutatja, hogy milyen arányban dolgoznak az aktív keresők 1-1 szektorban 
1. ha primer az első: az ország gyengén fejlett
2. ha szekunder: az ország fejlett
3. ha a tercier van túlsúlyban, akkor az ország nagyon fejlett
2. nemzeti vagyon: az ország összes anyagi + természeti + szellemi erőforrása
3. bruttó hazai termék - GDP: (gross domestic product): adott országban 1 év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke (ide tartoznak a külföldi cégek által az országban előállított termékek is). A gazdasági növekedést a GDP évi átlagos %-os növekedésével fejezzük ki 
4. GNP - bruttó nemzeti termék (gross national product): nem tartalmazza a külföldi tulajdonú vállalatok által megtermelt értéket, de számba veszi a hazai cégek által külföldön előállítottat.
5. a GNP és GDP értékét egy főre kiszámolva egy átlagszámot kapunk
6. más fejlettségi mutatók: születéskor várható élettartam, írástudatlan emberek %-os aránya

A világ gazdasági fejlettsége: A Világbank évente kiadott jelentései alapján 1999-ben a világ átlagos GDP/fő értéke 4890 USD volt, s a világ összes GDP mutatója 1990 óta 2,5%-ot nőtt. Jellemzi még a születéskor várható élettartam, és a felnőtt korú lakosságon belül az írástudatlan emberek %-os aránya.

3 jövedelemcsoporthoz tartozó országok, jellemzésük:

1.) Alacsony jövedelemmel rendelkező országcsoport
GDP: 410 USD, az átlag 8,4%-a.
A világ legszegényebb országa Etiópia, ahol 1999-ben az egy lakosra jutó GNP csak 100  USD volt. A születéskor várható élettartam 43 év.
Ennek a csoportnak legfejlettebb állama Ukrajna volt.

2.) Közepes jövedelemszintnek megfelelő
GNP: 756-9265/fő
Magyarország ebben a csoportban magasabb fejlettségű alcsoportban található.
1999 GNP: 4650 USD , születéskor várható élettartam 71 év.
Legalacsonyabb: 780 GNP/fő: Kína , 70 év

3.) Magas jövedelmű országcsoport:
GNP/fő: 25.730 USD

6 legfejlettebb ország: Svájc, Norvégia, Japán, Dánia, USA, Szingapúr

A GAZDASÁGI RENDSZEREK

• gazdasági rendszerek: eltérő válaszok a "miből, mennyit, hogyan, ki kapja meg" kérdésekre 

1.) HAGYOMÁNYOS GAZDASÁG

• a fenti kérdésekre a tradíciók válaszolnak 
• a termelőeszközök, javak, mind a közösség tulajdonában vannak 
• alacsony színvonalú termelési technika 
• gyűjtögetés, mezőgazdaság
• a termelés arra elég, hogy önellátóak lehessenek 
• a javakat a vezetők osztják el
• ma már csak a világ elzárt szegletein találkozhatunk ezzel a gazdasági formával 

 2.) TERVUTASÍTÁSOS GAZDÁLKODÁS

• az államhatalom válaszol a kérdésekre 
• a termelőeszközök az állam tulajdonában vannak 
• a javakat az állam begyűjti, javaslatok alapján szétosztja---> KÖZPONTOSÍTOTT ÚJRAELOSZTÁS 
• a többlettel is az állam rendelkezik, kiköti a munkabéreket, munkaidőt, termékek árát 
• ilyen gazdaság működött volna a szocialista országokban, de fokozatosan áttértek a piacgazdaságra 
• ma már csak pár országban van jelen - Kuba, Észak-Korea 

3.) PIACGAZDASÁG MŰKÖDÉSE & FELÉPÍTÉSE 

• Magyarországon 1990 óta piacgazdaság törvényszerűségei uralkodnak
• ez a legnépszerűbb gazdasági forma
• itt a javak, termelőeszközök legnagyobb része mind magántulajdonban van (eladhatják, örökölhetik, bárki birtokolhatja)
• profit: nyereség
• vállalkozók: akik a profit érdekében gazdasági tevékenységet folytatnak
• a kérdésekre a választ a KÍNÁLAT-KERESLET viszonya  határozza meg 
• piac: a piacgazdaság legfőbb intézménye; árukat, javakat adnak, és vesznek; az eladók és a vevők kapcsolatba tudnak lépni egymással
• technológiai fejlődés: a vállalkozók egyre jobbak, és jobbak akarnak lenni a piacon, ezért sok pénzt fordítanak a fejlesztésre; kialakul közöttük a szabad VERSENY 
• szabad árrendszer: a kereslet-kínálat határozza meg az árakat, ezért a piacgazdaság szinte magától működik 
• pénz: a legfontosabb profittermelő eszköz  (de lehet profit, tőke --> tőkés gazdaság; kapitalizmus)
• többféle gazdasági forma létezik, a legkisebb az egyéni vállalkozás, majd társas vállalkozások (bt, kft, rt)
• a piacgazdaságban liberalizmus, szabadelvűség uralkodik (szabad verseny, amit nem szabad gátolni)

AZ ÁLLAM SZEREPE A PIACGAZDASÁGBAN

• az állam fő feladata a piacgazdaság KERETEINEK megteremtése (meg kell védeni a piaci rendszert)
• meg kell akadályozni, hogy 1-1 eladó uralja a piacot (mert ha a verseny megszűnik, a fejlődés is alábbhagy)
• munkavállalók védelme: munkaidő, minimálbér, körülmények, stb.)
• közszolgáltatások ellátása (honvédelem, közrend, államigazgatás, oktatás, katasztrófavédelem, stb.)
• társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése: segélyezési programok, TB, nyugdíj = SZOCIÁLIS HÁLÓ
• GAZDASÁGPOLITIKA: az állam gazdasággal kapcsolatos intézkedéseinek összessége

VILÁGGAZDASÁG FOGALMA 

• a világot behálózó gazdasági egység, ahol a termelés, és a szolgáltatások világszinten szerveződnek, a tőke, munkaerő, információ, stb. átlépik az országhatárokat 
• VILÁGPIAC: nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok

A VILÁGGAZDASÁG GLOBALIZÁCIÓJA

• globalizáció: világméretűvé válás
• gazdasági globalizáció: a gazdaság világméretűvé válása
• termelés + fogyasztás + értékesítés világméretű
• a nagyvállalatok leányvállalatokat hoznak létre, így egy termék előállítása nem egy országban történik, hanem több országban, szétszórva

 OKAI

• világgazdasági korszakváltás: 1970
• 1960: az ipari tömegtermelés válságba került: ,,olajválság"
• 1973 KŐOLAJÁR-ROBBANÁS: az olajexportáló országok megemelték az olaj árát, és az áremelkedés minden legyártott termékre kihatott
• ez inflációt, munkanélküliséget, csődöket, recessziót (a gazdasádi növekedés megtorpanását) jelentette
• a gazdaság kénytelen volt változáson átmenni
• cél: gyorsaN felismerni a fogyasztók igényeit, kifejleszteni, és a lehető leggyorsabban legyártani
• már nem a tömeg-termelés volt a meghatározó, hanem a fogyasztó maga
• fontos volt a gyorsaság, és a kedvező ár, ezért a vállalatok szétszórták a gyártás részfolyamatait különböző országokban - mindig ott, ahol a legolcsóbban lehetett előállítani = globalizálódott a termékek előállítása, értékesítése, fogyasztása

VILÁGMÉRETŰVÉ VÁLT FOLYAMATOK:

• mérséklődnek az akadályok, melyek a tőke, munkaerő, információ szabad áramlása útjában álltak
• erősödik az országok közti függés
• az ipari termelés hatékonyabb lett 
• megnőtt a szolgáltatások szerepe, vezető ágazat lett - posztindusztriális kor (ipar utáni kor)
• megjelentek a transznacionális vállalatok, és regionális integrációk (lentebb bővebben)
• a pénz azonnali jelenléte fontos, megnőtt a pénz, ezzel a bankok szerepe (monetáris - pénzügyi - világgazdaság
• kommunikációs technológia robbanásszerű fejlődése 
• logisztika fejlődése
• globális városok: vállalati döntsek, pénzügyek, fogyasztási szokások néhány nagyvárosból indulnak ki 

GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI

• a fejlődő országokban új munkahelyek jönnek létre
• fejlődik az infrastruktúra
• DE máshol iparvidékek mennek tönkre, és kialakulnak a rozsdaövezetek

TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK

Transznacionális vállalat - TNC: azokat a nemzetközi vállalatokat nevezzük így, melyek tevékenysége átlépi az országhatárokat. Leányvállalatokat hoznak létre más országban. Termékeiket nem 1-1 adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő, és a világpiacon értékesítik

Multinacionális vállalat: ha a tulajdonosi köre több országból származik. A multik is hoznak létre leányvállalatokat.

Céljuk, hogy egyes tevékenységeket a tőke megtérülése szempontjából a legkedvezőbb országba, régióba telepíti. Ezzel termelési költséget csökkentenek, a várható költséget növelnek.

Létrejöttének okai

- mai hálózatuk a világgazdaság; a globalizáció miatt
- a kőolajválság után az maradt talpon, aki időben felismerte a fogyasztói piac igényeit, és azonnal legyártotta, mindezt minél alacsonyabb áron
- ezért kezdték el a termelés különböző fázisait más-más országokba telepíteni

Jellemzői

• anyavállalat hozza a döntéseket, adta a technológiát, de a termék egésze a leányvállalatnál készül
• 1970-től: rugalmas termelés (Japán Toyota példájára)
• anyavállalatok: globális városokban összpontosulnak
• a piackutatás + marketing a fogyasztópiachoz közel helyezkedik el
• K+F nagy egyetemi városok, innovációs központok közelében zajlik
• alapanyagok termelése ált. fejlődő országokba, illetve nyersanyag és az energia közelébe telepítik (kényelmes ipar)
• csavarhúzó iparágak: olcsó, könnyen betanítható munkaerő + adókedvezmények
• TNC tevékenységüket a  működő tőke áramlása kíséri -> pénzügyi szektor erősödése