6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

Középszint:

Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait. 

Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel. 

Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat.
 _

Emelt szint:

Vázolja fel a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamatát.

Értelmezze a példák bemutatásával a protekcionizmus, a vámok, az export-kényszer, amunkaerőpiac, a tőkepiac szerepét a világgazdaságban.

Tudjon példákat mondani a világpiactól való különbözőfajtájú és mértékű függőségekre.

Készítsen vázlatot az európai integrációs folyamatról. 

Bizonyítsa az egyéb szolgáltatások szerepét és jelentőségét a kereskedelemben.
_

A világgazdaság legfontosabb szereplői a nemzetgazdaságok voltak. Ma már a globális gazdaság túllép ezeken a kereteken. Így alakultak ki a nemzetgazdaságot szabályozó nemzetállam hagyományos feladatai.

A nemzetgazdaságok gazdasági kapcsolataikat egymás között nemzetközi kereskedelem keretein belül bonyolítják le.

• Szabad kereskedelem: ha semmilyen tényező nem gátolja az áruk áramlását, korlátozás nélküli
• Protekcionista gazdaságpolitika: meg kell védeni a hazai gazdasági szereplőket, ezért különböző eszközökkel kell akadályozni az importot, hogy megvédjék a hazai vállalkozókat. 
• Komparatív előnyök: 1-1 országnak olyan árut kell termelni, amiben a legjobb, legtermékenyebb; szakosodnak, és amit nem tudnak előállítani, azt külföldről veszik meg

Eszközei:

1. Vámok: importált árukra kiszabott adók
2. Kvóták: importált áruk mennyiségi korlátozása
3. Embargó: kereskedelmi zárlat 
4. Dömping: valamilyen árut külföldön olcsóbban adnak el, mint itthon. 

• Külkereskedelmi mérleg: ha az export van túlsúlyban, akkor pozitív, ha az import, akkor negatív. Minden ország pozitív kereskedelmi mérlegre törekszik. (cserearányromlás: ha az országban a behozott termékek világpiaci ára gyorsabban nő, mint az onnan kivitt, exportált cikkeké) 
• Külkereskedelmi nyitottság:  megmutatja, hogy 1-1 ország milyen mértékben ráutalt a nemzetközi kereskedelemre. 
• Exportkoefficiens: megmutatja, hogy az export hány %-a a GDP értékének

• a világkereskedelem zöme: USA, Japán, EU 
• a világkereskedelemben részt vevő áruk összetétele változik (a kőolaj kiemelten fontos)
• a világkereskedelemben az országok a gazdasági fejlettségük arányában vesznek részt ( nagy világgazdasági pólusok: Észak-Amerika, EU, Délkelet-Ázsia 

Megkülönböztetünk árukereskedelmet, és szolgáltatáskereskedelmet.

• Szolgáltatáskereskedelem: egyes termékek, tőkék, személyek, információk nemzetközi mozgatásával kapcsolatos szolgáltatások. pl. szálltási, biztosítási, karbantartási költségek, haszonbérleti jog..

Nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái:

1.) áruszerkezeti összetétel: gyáripari termékek uralják, gépgyártás. A legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek jutottak az élre.

2.) relációs (viszonylati) szerkezet:

1998-ban a világ vezető nagyhatalmai alakították a világkereskedelmet.

Integráció: egységesülés, összefonódás

Regionális gazdasági integrációk: úgy jönnek létre, hogy hasonló gazdasági érdekű és fejlettségű országok vagy régiók megállapodásokat kötnek egymással. Céljuk piacaik növelése, versenyképességük javulása. 

Arra törekednek, hogy ne legyen akadály az áruk, az munkaerő, a tőke és az információk szabad áramlásának, tehát egységes piacként viselkedjenek. 

- Olcsóbbá teszi a termékek előállítását

- felgyorsítja, leegyszerűsíti a kereskedést

- Növeli a vállalatok méretét, több K+F. 

- Nő a tőkekoncentráció, leegyszerűsödik a leányvállalatok létesítése.

EU

Az integráció fokozatai

1.) preferenciális övezet: kereskedelem megkönnyítése vámkedvezményekkel

2.)szabad kereskedelmi övezet: nincs korlátozás, más országokkal külön vámok

3.)vámunió: tagországok között szabad kereskedelem; más országokkal szemben egységes vámszabályok

4.) közös piac: szabad kereskedelem; szabad munkaerő áramlás; szabad tőkeáramlás

5.)gazdasági unió: szabad kereskedelem; szabad munkaerő; szabad tőkeáramlás; közös gazdaságpolitika; közös gazdasági szervezetek; közös valuta

6.)politikai unió: szabad kereskedelem, szabad munkaerő, szabad tőke, közös gazd.pol.; közös gazdasági szervezetek; közös valuta; közös politikai szervezetek.

A határon átnyúló regionális együttműködések nem országok közötti, hanem különböző országok régiói között jön létre. Európára jellemzőek: eurorégió (Alpok-Adria Közösség, Kárpátok eurorégiói).

Egyetlen valódi regionális integrációs szervezet az Európai Unió. 

Észak-Amerikai Szabad Kereskedelmi Megállapodás

NAFTA

- 1992-ben alakult

- USA, KANADA, MEXIKÓ

- Célja: tagországok szabad kereskedelmi övezetének megteremtése 

APEC

- Ázsia és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés

- 1989 - Szingapúr

- szabad kereskedelmi övezet

ASEAN

ASEAN

- 1967 Bangkok

 Európai Szabad Kereskedelmi Társulás - EFTA 

- Az EU-ba be nem lépett fejlett európai országok vámuniója

- Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein

Közép-Európai Szabad Kereskedelmi Megállapodás - CEFTA