3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk

Középszint:

Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait.

Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra.

Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait.

Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában.

Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira.

Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtőterület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás.

Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal.

Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát. Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket.

Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.

Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon véleményt azokról.

Emelt szint:

Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján.

Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, ábrákon.

Értékelje és alkosson véleményt néhány példa alapján a mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről.

Bizonyítsa példákkal térkép alapján a domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, térbeli változását.

Legyen képes vízállásjelentés értelmezésére.

Az állóvizek a szárazföldek mélyedéseit kitöltő vizek. Lehetnek tavak teljesen nyílt vízfelülettel, valamint növényzettel benőtt fertők, mocsarak, lápok.

A tavak keletkezése :

1.) Kimélyüléssel:

• törésvonalak közötti árokban kialakult tavak (Balaton, Velencei-tó, Tanganyika, Bajkál);
• szerkezeti medencében létrejött tavak: íves vetősík mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben, pl Csád-tó, Viktória-tó
• jégtakaró által kimélyített tavak: jégtakaró által letarolt területeken, ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyít, ezért medencék alakultak ki, pl: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld
• gleccserek által kimélyített tómedencék: Poprádi-tó, Genfi-tó
• karsztos mélyedésekben létrejött tó; dolinató: Aggteleki-tó
• szél által kimélyített: Kiskunság szikes tavai, Fehér-tó
• bányagödörben keletkezett tavak: Feneketlen-tó, Vadnai-tó

2.) Elgátolással keletkezett tavak:

• krétertavak, kaldera tavak: kialudt, ép kráterekben: Szent anna-tó
• moréna elgátolásával keletkezett morénató: a gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel olvadásának helszínén. A törmelékből kialakult morénák mélyedéseket zárnak közre, ezt önti el később a víz: Garda-tó
• folyókanyarulat lefűződésével: természetes úton levágott folyókanyarulat, pl Szelidi-tó
• szél elgátolásával keletkező tó: Sós-tó
• hegyomlással, csuszamlással: kisebb patakvölgyeket elzárhat 1-1 hegyomlás, torlasz mögött: Gyilkos-tó, Arlói-tó
• kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Plitvicei tavak
• folyó elgátolásával keletkezett: Tisza-tó

A tavak vízháztartása:

• a tavak vize forrásokból, patakokból, talajvízből, csapadékvízből kap utánpótlást
• a veszteséget párolgás, elszivárgás, elfolyás jelenti
• lehetnek lefolyásos(csapadékos területen), lefolyástalan tavak (száraz területeken, az erős párolgás miatt a vizük sós pl. Csád-tó)

A tavak pusztulása

• A tavak átmeneti képződmények.
• A beömlő folyók a hordalékokkal elsekélyesítik a tavakat.
• Eutrofizáció: ,,túltápláltság"- sok növény, tavi élővilág
• fertő állapot: az egész fenéken megtelepszik a növényzet
• mocsári állapot: a növényzet a vízhez képest túlsúlyra jut
• lápi állapot: alig marad vissza nyílt víztükör

FOLYÓVIZEK

• a mélyben a vizek a vízzáró rétegek felett gyűlnek össze
• ha a vízzáró réteg metszi a felszínt, a víz forrásként a felszínre jut : talajvízforrás, karsztforrás, rétegvízforrás

Folyók: vízkészlet 0,0001%

Vízgyűjtő terület, vízhálózat

• A felszíni folyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki.
• A felszínnek azt a részét, melyről egy adott vízfolyás vizét összegyűjti, vízgyűjtő területnek nevezzük.
• E terület peremének legmagasabb pontjait összekötve megkapjuk a vízválasztó vonalat.
• lefolyásos terület:vízfolyásai elérik a tengert, lefolyástalan terület: nem jut el a tengerekbe
• vízrendszerek: az egy folyóvá-folyammá egyesülő vízfolyások
• az elszállított víz a csapadék mennyiségétől függ

Vízállás - Vízhozam - Vízjárás

• Vízállás:
• a folyó vízszintmagassága /mederben levő víz magassága
• a vízhozammal együtt változik
• Ez alapján: kisvíz, középvíz, nagyvíz.
• A mederből kilépő nagyvíz az árvíz.
• A vízállást a cm-beosztású mércéken olvassák le, de az értéke nem a mederfenéktől értendő, hanem a tengerszint feletti magasságban levő 0 ponttól mért vízszintmagasságot jelenti.
• Előfordulnak negatív értékek is.

• Mederteltség: eddig észlelt legnagyobb és legkisebb vízálláshoz viszonyított érték.

• Vízhozam:
• a meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó vízmennyiség. m3/s.
• A vízhozam nagysága tehát a gyorsaságtól is függ.
• Az adott terület éghajlati jellemzőit tükrözi.

• Hordalékszállítás: különböző szemcsenagyságú hordalékot szállítanak a folyók: iszap, kavics, homok. Szorosan összefügg a vízhozammal, sebességgel.

• Vízjárás: a folyó ingadozása
• egyenletes: egész évben közel azonos a vízszint
• ingadozó: egy árad, máskor apad
• szélsőséges: nagyon jelentősen ingadozó vízjárás
• szeszélyes vízjárás: áradásai-apadásai nem ismétlődnek évente pontosan ugyanabban az időben
• ezek összefüggnek éghajlatukkal:
• ingadozó: a mérsékelt éghajlati övezetben pl. a kontinentális és mediterrán éghajlat folyói
• egyenletes: óceáni, hegyvidéki éghajlat folyói

Folyótorkolat-típusok:

• tölcsértorkolat:
• állandó emelkedés és apadás a tengerekbe ömlő folyók torkolatát kiszélesítik:
• dagálykor az árhullám messze felnyomul, apálykor visszaáramlik
• ezzel a folyóba jutott hordalékok nem halmozódnak fel, hanem a tengerbe jutnak
• a folyómeder egyre szélesedik, tölcsérszerűen tágul

• deltatorkolat:
• ahol vagy egyáltalán nincs, vagy csak minimális a tengerjárás

Folyók felszínformálása:

• felsőszakasz-jellegű folyók: bevágódó szakasz, hordalékmozgatás, mederkoptatás, V alakú völgyek
• középszakasz-jellegű: oldalazó szakasz, homorú partot koptatják, domború parton lerakják a hordalékot
• alsószakasz-jellegű folyók: feltöltő szakasz, zátonyok, szigetek, hordalékkúpok
• a szakaszjelleg időben változhat: teraszok

Folyók szabályozása

• a folyók által okozott károk csökkentése miatt
• leghíresebb a Tisza szabályozása itthon (Széchenyi István kezdeményezte, a terveket Vásárhelyi Pál készítette)
• átvágták a felesleges kanyarulatokat, kiegyenesítették a medret, gyorsították a lefolyást, új medret is alakítottak ki
• régi mederdarabok holtággá alakultak, melyeket zsilipekkel zártak el a főmedertől, lezárták a túlzottan szétágazó folyók mellékágait is
• az új főág, a régi mellékágak, és holtágak köré gátakat építettek
• a partokat partvédő művekkel védik a hullámzástól, a belvíznek csatornákat ástak

A folyók hasznosítása

• ivóvízellátás
• ipar vízellátása, energiatermelés
• mezőgazdaság
• közlekedés, szállítás