2013. március 7., csütörtök

3.4. A talaj

Talaj
  • a kéreg külső, laza rétege, mely vizet, és tápanyagokat biztosít a növényeknek
  • kialakulásukban sokféle természeti tényező, hatás játszik közre
  • kapcsolatban áll azzal a kőzettel, aminek a málladékából jött létre
  • anyakőzet
  • a mállás sebességét az éghajlat határozza meg
  • az éghajlatot nagyban befolyásolja a domborzat! 
  • a talaj kialakulásában fontos szerepet tölt be maga az élővilág, ezt pedig az emberi tevékenység
  • mivel a talajok jellegében összetett hatások kimutathatók, a talajt a természeti környezet legösszetettebb rendszerének nevezhetjük
Talajképződés

  • kiindulási anyag: kőzetmálladék, de ez csak egy kis része a talajképződésnek
  • sokmilliárd baktérium és mikroszkopikus gomba kémiai folyamatok során az élőlények elhalt részeit lebontják, majd szerves vegyületekké, humusszá alakítja át 
  • humusz: nagy molekulákból álló, sötét színű szerves vegyületcsoport 
  • a kőzetmálladék csak a humuszképződés révén válik talajjá
  • humusz: növények tápanyagellátása: a nitrogént, és foszfort a humuszból veszik fel a növények
  • a humusz mennyisége befolyásolja a talaj színét: a humuszban gazdag talaj sötét színű
  • a talajban élő állatok a humuszt eljuttatják mélyebb rétegekbe is 
  • másik folyamat: a könnyen oldódó talajsók mélybe szállítása: KILÚGOZÁS
  • a kilúgozás akkor játszik szerepet a talajképződésben, ha az éves csapadék mennyisége nagyobb a párolgásnál 
  • a humusz vízben oldhatatlan, a csapadék nem viszi mélyre, tehát a humusz nem vesz részt a kilúgozásban
  • kilúgozás ellentéte: FELHALMOZÓDÁS: az oldott anyagok kiválása, feldúsulása a talaj valamelyik szintjében
Talajszintek, típusok:
    • A szint: a talaj legfelső része, mely biológiai aktivitásban nagyon gazdag, itt a legnagyobb a humusztartalom
    • B szint: lecsökken a biológiai aktivitás: csökken a humusztartalom
    • C szint: a talajképződés anyakőzete
  • Földrajzi elhelyezkedés szerint: 
    • zonális: övezethez illeszkedő talajok, az adott földrajzi térség éghajlati és növényzeti adottságainak megfelelően alakult ki (tundratalaj, podzol, barna erdőtalaj, fekete mezőségi talaj, futóhomok, stb. )
    • azonális: bármelyik földrajzi övben előfordulhatnak, az éghajlat és növényzet helyett egyéb tényezők / kőzet; domborzat/ kapja a meghatározó szerepet.  (öntéstalajok, váztalajok, homoktalaj, rendzina)
    • intrazonális: kis területen: láptalaj, rendzinatalaj, szikes talaj
Talajok pusztulása:
  • vízerózió: csapadékvíz okozza, a talajt lemossa; lejtócsuszamlások
  • szélerózió: nagy kárt okoz a száraz, kevés növényzetű területeken
  • ember: mezőgazdasági termelés
  • védekezés: átgondolt talajművelés, mezővédő erdősávok, talajszennyezés megakadályozása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése