6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

Középszint:
Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. 
Tudja csoportosítani az energiahordozókat.   
Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. 
Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit. 
Tudja összehasonlítani az energiahordozók kitermelésének és felhasználásának területi elhelyezkedését. 
Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat. 
Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környezeti problémákra. 
Érveljen a környezetkímélő energiatermelés és -felhasználás szükségessége mellett. 
Ipar  Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági életben. 
Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat. 
Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átértékelődését az egyes iparágak és iparvidékek életében. 
Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre. 
Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót. 
Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait. 

Emelt szint:

Mutassa be a kőolajválság eltérő hatását a különböző országcsoportokra. 

Hasonlítsa össze a különböző fejlettségű gazdaságok energiaigényeit és energiahatékonyságát. 

Mutassa be a megújuló energiaforrások szerepének várható változását. 

Ismertesse az energiatermelésből adódó környezeti gondok megoldására kidolgozott elképzeléseket. 

Mutassa be az ipari és a technológiai parkok szerepét, tudjon ezekre példát mondani. 

Indokolja az ipar 20. századi nagy területi átrendeződéseit. 

Értelmezze példák alapján a beszállítói, az alapanyaggyártó és a feldolgozó-összeszerelő szerepkör jelentőségét a világ ipari termelésében. 

Magyarázza meg az ipar szerkezete és a gazdasági fejlettség összefüggését, a szerkezetváltás folyamatát. 

Energiahordozók keletkezése IDE kattintva elérhető

Energiagazdaság: a természetben található erőforrások, energiahordozók kitermelésével, a társadalom számára felhasználható energiává alakításával, fogyasztókhoz történő eljutásával foglalkozik.

• a világgazdaság energiaigénye sokszorosára nőtt
• oka: ipari termelés növekedése
• mindenütt növekedett a lakosság energiafelhasználása is 
• a fejlődő országok gazdaságának javulása
• a világnépesség robbanásszerű gyarapodása; urbanizáció, fogyasztói társadalom megjelenése, 
• közlekedés fejlődése, életminőség javulása, ipari termelés

Elsődleges energiahordozók - régen, és ma

• minden energia a Napban végbemenő fúzióra, és a Föld belsejében végbemenő maghasadásra vezethező vissza
• elsődleges energiahordozók: fa, kőszenek, szénhidrogének, hasadó anyagok, víz
• 19. század elejéig legfontosabb a fa volt
• ipari forradalom idején a legfőbb energiahordozó a kőszén lett
• egyre fontosabbá vált a kőolaj is (robbanómotorok miatt)
• 1. kőolaj: ma a legfontosabbenergiahordozó, mely a felhasznált energiahordozók 35%-a: közlekedés, elektromos áram; szállítása csöveken keresztül történik
• 2. a kőszén, mely 30%, a villamosenergia előállításában 1. helyen áll; rengeteg szennyezőanyag jut a levegőbe, a kőolajnál kisebb fűtőértékű, és drágább --> a széntüzelésű erőművek a széntelepek közelébe tömörültek. A szénkészletek 90%-a az északi félgömbön van
• 3. Földgáz: 25%, az olajválság, és a környezetvédelem miatt előtérbe került. Ára kedvezőbb, mint a kőolajé, elégetése kevesebb szennyezéssel jár
• 4. atomenergia: 7%, energianyerésre uránércet használ
• 5. vízenergia: legolcsóbb, legtisztább villamos energia, de csak 7%, kevés helyen adottak a lehetőségek, mert nagy esésű, egyenletes vízjárású, bővizű folyókat igényel

Legfontosabb másodlagos energiaforrások

• sokszor az elsődleges energiahordozóban levő energia nem használható fel, át kell alakítani, ezek a másodlagos energiahordozók
• ilyen átalakult energia a hő, mechanikai energia, gőz, benzin, villamos energia
• a megtermelt energia legfőképpen elektromos áram formájában jut a fogyasztóhoz
• a vezető villamosenergia-termelő országok a legfejlettebbek

Energiagondok

• veszély: fosszilis energiahordozók kimerülése, mert az ipart erre alapozták
• egyenlőtlenül oszlanak el a Földön az energiahordozók
• a lelőhelyek és felhasználók elhelyezkedése között ellentmondás van
• a kitermelt energiahordozót nagyrészt a fejlett országok használják fel
• a fejlődő országok felhasználása sokkal kisebb
• az utóbbi időkben Kínában és Indiában intenzív gazdasági növekedés átalakítja az energiafelhasználás eloszlását
• világpolitikai kérdéssé vált az energiafelhasználás

 A jövő lehetséges energiahordozói

1.) nukleáris energia: új technikák, az uránérc még 5000 évig elegendő

• csekély szennyezőanyag-kibocsátás
• alacsony szállítási költség
• drága beruházások + sok hűtővíz
• radioaktív hulladék elhelyezése nehéz 
• környezeti kockázat (csernobil)

2.) Alternatív megoldások: megújuló energiaforrások
- nem, vagy csak kevésbé terhelik a környezetet
- tárolásuk, raktározásuk nehézkes, és nem mind képes energiatermelésre

- vízenergia: legelterjedtebb, folyók, tavak vize, illetve árapály 

- szélenergia: éghajlati adottságok befolyásolják, 0,5%, de aránya folyamatosan nő, legtöbb Európában van  (fele Dániában)

- geotermikus energia (geológiai adottságoktól függő lehetőségek; Új-Zéland, Olaszország, és hazánkban is magas a geotermikus gradiens)

- bioüzemanyagok: környezetszennyező az elégetése (szén-dioxid)

- napenergia: sok lehetőség, napkollektorok, gyűjtőtükrök, hatás fokozása, fotocellák alkalmazása

AZ IPAR ÁTALAKULÁSA

Ipar: kitermeli és feldolgozza a természetben fellelhető anyagi javakat, és a mezőgazdaság termékeit.

Iparosodás: az a folyamat, mely során az ipar vezető gazdasági tevékenységgé válik

Ipar szerkezetének változása

• alapanyag+feldolgozóipar
• kitermelő ipar: az energiahordozók és az ásványi nyersanyagok bányászata
• alapanyagipar: további feldolgozáshoz szükséges anyagokat és félkész termékeket állít elő
• feldolgozóipar: a termeléshez szükséges gépeket, berendezéseket, fogyasztási cikkeket gyártja
• Ipar felosztható: nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar
• húzóágazatok: olyan jellemző ágazat, mely magával ragadja a többi iparágat is
• mai húzóágazatok: számítógépipar, repülőgépgyártás, űrtechnika, gyógyszeripar, biotechnológia, távközlési eszközök gyártása
• sok K+F-et igényelnek; csúcstechnológiát alkalmazó high tech ipari ágazatoknak nevezik őket

Hagyományos ipartelepítő tényezők

• telepítő tényezők: természeti és társadalmi jellegűek, meghatározzák, hogy hol érdemes ipari pontokat létesíteni
• nyersanyagbázis, energiahordozók, ásványkincsek előfordulása - kitermelőipar, vaskohászat, energiatermelés
• Víz: papírgyártás, élelmiszeripar
• társadalmi-gazdasági tényezők: humán erőforrás, fogyasztópiac, infrastruktúra, tőke

Új típusú telepítő tényezők

• a TNC-k a termelés egyes fázisait széttelepítették különböző országokban
• nagyrészt a fejlődő országokba telepedtek,  ahol olcsó munkaerő, és nincs szabályozva a környezetvédelem
• K+F egyetemi városokban, technológiai parkokban van, drága, jól képzett munkaerő
• ,,agyelszívás" - brain drain - jó munkaerő külföldre csábítása
• TNC elvárások: olcsó, tanult, tanítható munkaerő; infrastruktúra; modern üzleti szolgáltatások; kedvezmények, ipari parkok, profid szabad kivitele, megfelelő ügyintézés, politikai stabilitás, technológiai parkok (K+F központok)

Az ipar területi szerveződése: iparvidékek és hálózatok

• a világ ipara egyenetlen
• egyes nemzetgazdaságokban az ipari forradalom után iparvidékek alakultak ki 
• ezek szénre, vasércre épültek, majd sorban válságba kerültek
• hanyatló ipar, növekvő munkanélküliség, a menekülő tőke miatt a környezet is leromlott
• ezek a területek rozsdaövezetté váltak (a Ruhr-vidék kilábalt ebből a válságból)
• a feldolgozóiparban régen az iparvidéken belüli kooperáció volt jellemző, amit a hálózatokon belüli együttműködés váltott fel
• indusztriális társadalom: ahol az ipari termelés dominál

Megváltozik az ipari ágazatok jelentősége

• ipari szerkezetváltás: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a modern ipari ágazatok 
• bányászat 10% alatt, a termelés több mint 80%-át a feldolgozóipar teszi ki
• legjelentősebb a gépipar, majd a vegyipar, az elektronika és híradástechnika termelése duplázódott

A kitermelő és az alapanyagipar fontos ágazata: vasipar

• legfontosabb: vasérc bányászat + kohászat (a világ fémtermelésének 90%a nyersvas és vasötvözet)
• néhány fejlett ország területén a vasércek kimerültek, a kitermelés a fejlődő országokban folytatódtak, nagy szállítási útvonalak, kikötők mellé települtek.
• a vasipar tipikus menekülő ágazat, ugyanis nagyon környezetszennyező, ezért a termelés a fejlődő országokba történő áthelyezése folyamatos 
• termelése mérséklődik: megjelent a műanyag, alumínium

Autógyártás:

• globalizálódó termelés példája
• fúziók: óriási méretű egyesülések
• a világ összes autójának 75%-át 5 gyár adja

Mikroelektronika

• gépipar része
• high tech gépipari ágazat
• mikroelektronika: integrált áramkörök; miniatürizálás
• globális ipari ágazat
• Szilícium-völgy, japán technopoliszok

Földünk fejlett iparvidékei

• Európa: Az Uniót észak-déli irányban átszelő ipari folyosó
• Skócia, Közép-Anglia, Dél-Wales, Londoni-medence
• Meuse-völgy Belgiumban, Benelux államok
• Ruhr-vidék, Saar-vidék, Rajna-völgye (Németország)
• Észak-Franciaország
• Észak-Olaszország (Milánó-Torino-Genova háromszög)
• Kelet felé: Felső-Szirézia (Lengyelország), Donyeck, Kuznyeck
• Oroszország: északnyugati-, központi-, Volga-menti-, urali-iparvidék
• Ázsiában: Japán, Mandzsu-medence(Kína), Északkelet-India
• Afrika: dél-afrikai iparvidék
• Amerika: az USA Észak-atlanti és a Nagy-tavak környéki vidéke, Brazília iparvidéke