Középszint:
Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározójelentőségű geológiai eseményeit.
Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit.
Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit.
Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következményeit, a legfontosabb módosítótényezőket.
Tudja jellemezni hazánk éghajlatát.
Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét.
Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait,előfordulásait, hasznosítását.
Magyarázza vizeink környezeti problémáit.
Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira.
Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat.
Hazánk élővilága és talajai
Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén.
Emelt szint:
Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát.
Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit.
Ismertesse az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit.
Legyen képes többtényezős földrajzi összefüggések bizonyítására
(medence-jelleg, földtani felépítés, éghajlat felszíni és felszín alatti
vízkészlet és jellemzőik).
Bizonyítsa szemelvények alapján a
vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi
összefogás szükségességét a Kárpát-medencében. Mutassa be a természetes
növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok
elhelyezkedését tematikus térképek segítségével.
I. FÖLDTÖRTÉNET
Magyarország régi földtörténete - Tisia elmélet
- Tisia: A Tisza latin neve
- A Kárpát-medence belsejében, az Alföld helyén egészen az óidő végéig kristályos kőzetű hegyvidék, a Tisia tömb magasodott
- ezután, amikor a Kárpátok felgyűrődtek, ez a tömb lesüllyedt a föld alá, ezért köré emelkedtek a Kárpátok
- tehát a Tisia elmélet azt mondta ki, hogy az Alföld alatt egy nagy kristályos tömb van, mely a Kárpátok kialakulásán kívül nem hagyott nyomokat
A fúrások után
- 50-es 60-as évektől mélyfúrásokat végeztek
- ez segített felfedezni az ásványkincseket, és sok földtörténeti kérdést is megválaszoltak
- Az Alföld aljzatát nem egy nagy kristályos tömeg alkotja, hanem több, az északkelet-délnyugat irányú sávba rendeződő, változatos anyagú, korú kőzetek tömege
- a sávok között 350 millió éves gránit, de 100 millió éves üledékes kőzet is található, illetve 20 millió éves tűzhányó anyaga is. Az üledékes sávokban gyűrt szerkezetek - áttolt redők - találhatók
- Azonos korú és jellegű kőzetekben más ősmaradványok találhatók, ebből arra lehet következtetni, hogy a kőzetek ugyanabban az időben, de teljesen máshol, más körülmények között jöttek létre
- paleomágneses vizsgálat: a beléjük rögzült mágnesesség alapján a keletkezési helyet is meg tudták válaszolni:
- a Velencei hegység gránitja 300 millió éves, és a d.sz. 35°-a mentén szilárdult meg
- Mórágyi-rög d.sz.10°
- Mecsek üledéke 130 millió évvel ezelőtt é.sz. 38°
- Velencei hegység: andezit; 40 millió éve é. sz. 27°
- a kőzetek elhelyezkedése ma pontosan fordított, ami régen délen volt, ma északon van, és ami északon volt, az délen van!
- Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal: a különböző helyeken keletkezett kősetsávokat elválasztó vonal (Zágráb-Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc-Kassa)
A Kárpát-medence kialakulása a lemeztektonika alapján
- az ország déli részei egykor az Eurázsiai-lemezhez (Tethys-óceán északi partszegélyén), északi részei pedig az afrikai-lemezhez (a Tethys óceán déli partszegélyén, az Afrikai-lemez peremén)
- "végleges", mai elrendeződés: 25 millió éve, az újidő harmadidőszakában (oligocén)
- az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásakor az afrikai lemezperem beékelődött az Eurázsiai-lemez kőzettestébe
- lemezalábukás: andezites vulkáni tevékenység (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység)
- hazánkban az átlagértéknél magasabb a geotermikus gradiens, mert a vulkáni anyag kiömlése miatt a kéreg elvékonyodott
Dióhéjban
- a medencealjzat nem egy tömör kristályos tömb, hanem sokféle korú, eredetű kőzet alkotja
- a Kárpát-medence nem egy kaptafaszerű medencebelső a köréje gyűrődőtt Kárpátokkal, a medencében levő területek geológiai képződményei az alpi-kárpái hegységkeret folytatásai
- a medencebelső süllyedése a harmadidőszakban ment végbe, nem pedig a középidő elején
- A medence kőzetei nem a mai helyükön képződtek, hanem az Eurázsiai- és az Afrikai-lemez szegélyein, évmilliók alatt vándoroltak a mai helyükre
- a Zágráb-Hernád-vonal az afrikai és az eurázsiai lemeztöredék határvonala
1.) Előidő és óidő
- az ország legősibb kőzetei 1100 millió éve, az előidőben képződtek (alföldi mélyfúráskor felhozott kristályos palák)
- Zempléni-hegység - Vilyvitányi rög: 900 millió éves csillámpalák
- óidő:
- Variszkuszi hegységképződés: karbon időszak: Velencei-hegység gránittömege
- Mórágyi-rög gránitja
- az Alföld mélyén húzódó gránitpászták anyaga
- a Soproni hegység kristályos palája
- a hegységképződés után lepusztulás: vöröses színű homokkövek:
- Balaton-felvidék; Mecsek (Jakab-hegy): permi vörös homokkövek
2.) Középidő
- tengerelöntések nyomai
- triász tengeri üledék: 3000-4000 m vastagságban
- dolomit és mészkő:
- Dunántúli-középhegység
- Mecsek
- Villányi-hegység
- Bukk & Aggteleki karszt
- jura mészkő:
- Bakony
- Gerecse (vörös márvány)
- Mecsek: jura homokkőben van az ország egyetlen feketekőszén-lelőhelye
- kréta: elkezdődött az Eurázsiai-hegységrendszer európai tagjainak kialakulása
- az Alföld alatt húzódó 130 millió éves vulkáni vonulat
- Bakony+Vértes: bauxit (alumíniumban, vasban gazdag)
3.) Újidő
- a két lemez már közel volt egymáshoz (de 1000 km-rel délebbre)
- a Dunántúli-középhegység vonalában süllyedés indult meg
- a lemezek között tengervályúk voltak, a partközelben levő mocsarakból, lápokból alakultak ki a mai Tatabánya és Oroszlány térségében fejlett eocén barnakőszén telepek. a kréta időszaki bauxitot üledék fedte be, és megvédte a pusztulástól
- Oligocén: a hegységkeret emelkedésének időszaka, ezért a közrezárt térség elvált a tengertől, és agyag + homokkő halmozódott fel
- Miocén:
- elején (20 millió éve), a két lemez már összeért
- Kárpátok erőteljes emelkedése + medence süllyedése
- a hegyvidék és a medencehatárán lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkáni tevékenység indult meg (a Kárpátok Visegrádi-hegységtől a Hargitáig húzódó vulkáni koszorúja: andezitvulkánok: Börzsöny, Mátra, Zempléni-hegység hidrotermális ércképződése; réz, ólom, cinkércek)
- a vulkánok tengerparton működtek
- tengerelöntések: lajtamészkő (a vulkáni hegységek peremén lerakódott miocén mészkő)
- Pliocén:
- kb 14 millió éve a medencét elárasztó tenger véglegesen lefűződött az Ős-Adriáról, és csak a Fekete-tenger (elődjével) maradt kapcsolata a világtengerrel: Pannon-tenger; folyamatosan kiélesedett, beltóvá vált
- az üledékei 4000 m vastagon borítják a felszínt
- ezt a beltóvá élesedett beltengert a lefutó folyók feltöltötték a hordalékukkal
- a Dunántúli-dombvidék, Erdélyi-medence területe megállt a süllyedésben a miocén végén, így ezek a pliocén elején már szárazulatok voltak
- a vízfelület visszahúzodott a továbbra is gyorsan süllyedő alföldi területekre
- pliocén emlék: 3-6 millió éves bakonyi, kisalföldi (Tapolcai-medence, Somló, Sághegy), és a 2 millió éves nógrádi (Salgó, Somoskő) bazaltvulkánosság
- ekkor gyűlt össze a magyar kőolaj- és földgázkészlet legnagyobb része
- Mátra + Bükkalja: lignit
- NEGYEDIDŐSZAK
- 2,4 millió éve már megjelent a Duna és a Tisza őse, de teljesen más úton haladtak
- a Tisza Csongrádnál beleömlött a Dunába, ami a Szeged környékén levő tóban fejezte be útját
- Pleisztocén
- dombságok + hegyek emelkedtek, alföldek süllyedtek
- a folyók a legerősebben süllyedő területek felé futottak (kalocsai-bajai süllyedék felé)
- 1 millió éve: éghajlatváltozás
- eljegesedés
- hideg, száraz szelek a Kárpát-medencében: hideg tundra
- ezek a szelek szállították a Mezőföldön, Bácskában, Hajdúságban felhalmozódott löszt
- az éghajlatváltozás következménye a folyóteraszok kivésődése is (a Duna, és más folyók mentén)
- Holocén:
- 10ezer éve
- felmelegedés
- szárazabb-nedvesebb, melegebb-hűvösebb korszakok váltakoztak
- 4000 éve jelent meg az ember
 |
| löszfal |
Ásványi nyersanyagaink:
Energiahordozók:
- fosszilis: kőolaj, kőszén, földgáz
- megújuló anyagok: víz, szél, napsugárzás
Fosszilis energiahordozók:
1.) Kőszén
- itthon: 60% lignit, 25% barnakőszén, 15% feketekőszén
- rosszak a geológiai adottságok: vékony szénrétegek, vetődésekkel tagolt telepek
- robbanásveszély: metángáz (Mecsek), karsztvízbeömlés (Bakony)
- az utóbbi időben megnőtt a lignit szerepe (kisebb fűtőérték)
- pliocén pannon időszakában keletkezett, 14 millió éve (bányák: Mátra- Bükkalja- Gyöngyösvisonta, Bükkábrány)
- hazánk lignitkészlete kb. 350 évre elég
- kitermelésük nem gazdaságos, ezért a bányák legnagyobb részét bezárták
2.) Kőolaj és földgáz
- 2 VH között a Nyugat-Dunántúlon kezdték el kitermelni
- legjelentősebb telepek az Alföldön:
- Kőolaj: Algyő
- Földgáz: Hajdúszoboszló
- újabb lelőhelyek nincsenek, ezért a termelés visszaszorulása várható
- kutatások 6 km mélyen folynak, nagy költségek árán
- így bukkantak hasznos gyógyvízkészletekre is, és a legnagyobb szén-dioxid telepre (Répcelak)
Ércek.)
- Vasérc
- egyetlen lelőhely Rudabánya: a triász dolomitban képződött
- gyenge érctartalom, és csak 5-8%-ban fedezte a szükségletet, 80-as években bezárták
- Rézérc:
- Recsk (Mátra vulkánossága)
- 1 km mélyen rejtőzik a jelentős érckészlet
- kitermeléséhez több 10 milliárd forint kell, ami nem térülne meg
- Bauxit:
- Vértes (Gánt), Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc)
- Európában legjelentősebb készletek itthon vannak
- a kibányászott bauxit alumíniumtartalma folyamatosan csökkent, a készlet nagyrésze karsztvízszint alatt található
- több bányát be kellett zárni, mert sértették a karsztvízkészleteinket, ami más ágazatnál igen nagy szerepet játszott
- Mangánérc:
- Bakony - Úrkút, Eplény: európai jelentőségű
- az érc mangántartalma 24%
- csökkent a mangán utáni érdeklődés a világpiacon
- Uráncérc:
- Mecsek homokköve alatt 1 km mélyen
- az 50-es években fedezték fel
- a világpiaci érdeklődés, nehéz kitermelés miatt a bányákat bezárták
Nyersanyagok, építőananyagok
- kovaföld/diatomaföld:
- Zempléni-hegység, Mátra
- szűrőanyag, hangszigetelő
- üveghomok: üvegipar
- kaolin: porcelánföld, Zemplén
- perlit:
- riolit egyik változata
- szintén Zempléni-hegység
- talajjavításra, könnyűbeton készítésre
- zeolit:
- környezetvédelemben, tápszerként, tisztálkodáshoz használható
- szilikátos ásványcsoport; utóvulkáni működés terméke
II. Magyarország éghajlati adottságai
Éghajlat: egy terület átlagos időjárása: Magyarország az északi mérsékelt éghajlati övezetben fekszik
- Éghajlatunk típusa: nedves kontinentális (módosítja az óceáni és a mediterrán éghajlati hatás.
- Előnye: sok napsütés, magas évi hőösszeg, évi középhőmérséklet
- Hátránya: gyakori aszály, hosszú csapadékmentes nyári időszak, egyre kevesebb csapadék, késő tavaszi fagy
- Éghajlatunkat befolyásolja:
- Atlanti-óceán:
- vize lassan melegszik fel, lassan hűl le
- Észak-atlanti Golf áramlás melegíti a partvidéket
- az innen érkező nyugati szelek enyhe, csapadékos légtömeget szállítanak
- Domborzat:
- nem befolyásolja jelentősen
- 200 méterenként felfelé haladva 1C°-kal csökken a hőmérséklet
- előnyös az ország medence-fekvése
- Gyenge függőleges tagoltság, alacsony tengerszint feletti magasság, kicsi földrajzi szélességkülönbség, kis országterület: hazán egyes tájainak éghajlatában nincs jelentős különbség
- a területi különbségekben a tényleges és viszonylagos földrajzi helyzet eltérő, ellentétes hatásai azért kirajzolódnak
- óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról keletre növekednek
- a medencejelleg miatt ezek a peremi hegységkeret felől a medence központja felé nőnek
- itthon a medencejelleg erősen érvényesül
- Közép-Európa éghajlatát más térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják
- Izland fölötti alacsony, az Azori-szigeteknél levő magas légnyomású képződmény
- télen Belső-Ázsia légterében alacsony nyomású hatásközpont
- ezek alakítják hazánk éghajlatát is
Éghajlati elemek itthon:
- Napsugárzás, napfénytartam:
- eloszlását két tényező alakítja
- napsugarak hajlásszöge - födrajzi szélesség
- ezt mósodító borultság, felhőzet
- a hazánk kicsi, ezért a besugárzásban nincs különbség
- a borultság mértéke viszont változó, az Alföld közepén a legkisebb - 50%, nyugati határunk mentén a legnagyobb - 70%
- ettől függ a napsütéses órák számának évi összege (napfénytartam)
- Duna-Tisza közének déli része: 2100 ó/év
- nyugati határ mentén: 1700-1800 ó/év
- Léghőmérséklet
- évi középhőmérséklet: 8-11°C, legmagasabb érték délkeleti határunknál
- 2,5°C-os pozitív hőmérsékleti anomális: ennyivel magasabb a hőmérséklet az adott szélesség átlagos középhőmérskleténél
- legmelegebb: július, leghidegebb a január
- az évi közepes hőingás magasabb 20°C-nál
- hőösszeg (fagymentes időszak, tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek összege; április 1 - szeptember 30-ig):
- nyugati határunknál 2900°C
- Dél-Alföldön 3300 °C
- vénasszonyok nyara, fagyosszentek, Medárd-nap
- Szél
- a medence a nyugati szelek övében fekszik, de a medence-jelleg ezt módosítja
- a szelek a hegységkeret felől a medence belseje felé fújnak
- a Tiszától nyugatra északnyugati, keletre északkeleti szelek uralkodnak
- a szelek a hegységkeret alacsony részein, szélkapukon törnek be
- Dévényi-kapu, Északkeleti-Kárpátok lealacsonyodó nyúlványai
- Magyarországon az átlag szélsebesség a medencének köszönhetően alacsonyabb, mint a környező területeken
- Csapadék
- legnagyobb területi különbségek
- legcsapadékosabb: délnyugat 800mm/év
- legszárazabb: Középső-Tisza: 500 mm/év
- a csapadék időbeni eloszlása egyenlőtlen (korai nyári csapadékmaximum; Délnyugat-Magyarországon: őszi, másodlagos csapadékmaximum)
- a csapadék fedezi a növénytermesztés igényeit, de néha vannak nagyobb eltérések
- fontos a téli havazás, megvédi a vetést a fagyoktól
- Levegő
- leggyakoribb szennyező anyag: SO2 - szén-dioxid, NO2 - nitrogén-dioxid, ülepedő por
- a fűtés korszerűsítése miatt ez elkezdett csökkenni, de az öregedő autók miatt pedig nő
- porszennyezés: ipari körzetekben okoz gondot
- ma az ország 11%-a légszennyezett, itt él a lakosság 44%-a
- a port a nyugatias szelek külföldről szállítják, és a nálunk képződő szennyező anyag mennyiségének 75%-a határainkon túl rakódik le
III. MAGYARORSZÁG VÍZRAJZA
Folyóhálózat
- medencejelleg: a vizek a hegységkeret felőla medence belseje felé folynak
- felszíni vízkészlet 90%-a a szomszédos országokból érkezik
- erősen szennyezetten lépik át a határt
- vízhálózatunk nem túl sűrű, kelet felé egyre gyérebb
- Duna:
- az ország, és a medence tengelye a Duna, itthoni szakasza 417 km (határszakasz 140km)
- néhány folyót befogad: Rába, Sió, Dráva, Ipoly; az Alföldön egy folyó sem táplálja
- hasznosítása: ivó + ipari víz
- egész magyarországi hosszában hajózható
- legnagyobb beavatkozás: bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
- Tisza:
- lomha, kis esésű, szélsőséges vízjárású folyó
- itthoni szakasza 596 km
- széles ártéri holtágak, morotvák kísérik, melyeket szabályozás során vágtak le a folyóról ( a Tisza eredeti hosszának 40%-ával lett rövidebb; Vásárhelyi Pál mérnök)
- Szolnok környékén ömlenek bele mellékfolyók: Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös, Maros, Szamos
- hasznosítása: leágazó csatornák, öntözés!
- folyóinkon két jelentős árhullám:
- kora tavaszi, márciusi árvíz: alpi-kárpáti + hazai hóolvadás (jeges árvíz)
- zöldár - kora nyári: nyár eleji csapadékmaximum miatt
- a Dráván októberben is levonul egy árhullám a mediterrán esők miatt
Tavaink
- mind fiatal, pár 10ezer éves geológiai képződmények
- Szerkezeti mélyedéseket kitöltő: Balaton, Velencei-tó
- elgáltolt medencében létrejött tavak: Fertő-tó (hordalékkal elgátolt), Arlói-tó (csuszamlással)
- morotvatavak: Szelidi-tó (lefűződött folyókanyarulatok)
- szikes tavak: Fehér-tó, Sóstó (alföldi mélyedéseket, lakosokat kitöltő tavak)
- forrástavak: Hévíz
- dolinatavak: Vörös-tó
- mesterséges tavak: hortobágyi halastavak, Feneketlen-tó
- sekély vizűek, nyáron gyorsan melegednek, télen gyorsan befagynak
BALATON:
- Közép-Európa legnagyobb édes tava
- 600 km2, 77 km hosszú, 14 km széles, átlagos mélysége 3 m
- medencéje fiatal árkos süllyedék, 20-22ezer éves, a tópart 197 km hosszú
- az északi part hirtelen mélyül, a déli sekély: a szél könnyen kelt hullámokat, a lerakódó hordalék épít
- vízutánpótlás: Zala, patakok, csapadék: Sió-csatornával szabályozható
- Kis-Balaton:
- szinte teljesen lecsapolták
- a Balaton vízminősége leromlott
- a Zala akadálytalanul ömlött a tóba
- a Keszthelyi-öböl elalgásodott, élővilága károsodott
- visszaállították a Kis-Balatont
- pozitív hatása már érzékelhető
FERTŐ TÓ:
- 337 km2
- negyede, 82 km2 tartozik az országunkhoz
- 35 km hosszú, 7-15 km szélyes
- süllyedéssel keletkezett szikes tó, kialakításában a szelek is részt vettek
- sekély vizű: 50-120 cm, mélyebb részei északon vannak
- utánpótlás: Vulka- és a Rákos-patakból, csapadékból, talajvízből
- lefolyási a Hansági-főcsatornán át zsilippel szabályozható
- nédtermelés, idegenforgalom: Fertő-Hanság Nemzeti Park
VELENCEI-TÓ:
- a Velencei-hegysg lábánál, a Balaton árkos süllyedékében alakult ki
- 26km2 (nyílt víztükör: 12km2)
- hossza 10 km, szélessége 2-3 km, átlagos mélysége 1,4 m
- a nádas rész madárvilágban gazdag, természetvédelmi terület
- vízpótlás: Császár-víz, Pázmándi-patak, talajvíz
FELSZÍN ALATTI VIZEINK
- az ország gyógyvizekben, felszín alatti vizekben nagyon gazdag
- Talajvíz: a felső vízzáró réteg felett, 3-4 m mélyen fekvő vízréteg. 2-20 m mélységben található, kutak segítségével öntözésre használható
- Belvíz: a leszivárgó csapadék miatt a talajvíz elönti a felszínt, hátráltatja a mezpgazdasági munkálatokat, kipusztítja a növényeket
- Rétegvíz: két vízzáró réteg között - 100 m-nél mélyebben - található. Artézi kutakkal a felszínre hozható, iható víz
- Karsztvíz: mészkőhegységekben, kőzetek repedéseiben
- Hévíz: 20°C-nál melegebb forrásvíz
- Ásványvíz: oldott ásványi anyagokat tartalmazó víz. 1 literben 1000 mg-nál több oldott ásványi anyag van. Szénsavas, sós, jódos, kénes, radioaktív, stb.
- Gyógyvíz: gyógyászati célokra használható víz. Hévizeink egy része gyógyhatású
IV. ÉLŐVILÁG, TALAJOK
- az ország 9-10%-án van természetes növényzet
- 2200 növényfaj (atlanti, szárazföldi, és mediterrán növények találkozása)
- átmeneti jelleg a növénytakaróban is
- két nagy növénytársulás
- erdős sztep: alföldek
- lombhullató erdők: dombságok és középhegységek
- Alföldek:
- erdős puszta (Kelet-Európában honos, nyugatra már nem fordul elő)
- tölgyesek
- sajátos növényzet az árterületeken, a homokos, löszös, szikes térszíneken
- árterületen: füzes-nyáras ártéri erdők, a folyókat kísérik
- homokbuckákon: füves, árvalányhajas rétek, borókások
- löszön: füves löszpusztarétek, tatárjuharos tölgyesek
- sziki növénytársulások: sótűrő növények - sziki üröm, sziki csenkesz
- 17. századtól erdőtelepítés: elterjedtek az akácosok
- Dombságok, középhegységek társulásai:
- alacsony, meleg, száraz területein: tölgyesek
- magasabb, hűvösebb, nedvesebb területen: bükkösök
- a tölgyesek lombkoronaszintje laza záródású, gazdag aljnövényzet - cserjeszint
- a bükkösök 600 m felett, de a Nyugat-Dunántúlon 400 m felett is előfordulnak. Lombkoronája zárt, a cserjeszint szinte teljesen hiányzik
- őshonos fenyvesek: a Bakonyban a Fertőnél, Soproni- Kőszegi-hegységben
- szelídgesztenyések: Mecsek - mediterrán
- karszt-bokorerdők: vékony talajú, mészköves területeken cserjékkel, bokrokkal tarkított erdők
- az ország 18%-át borítják erdők - mesterséges erdőkkel együtt
Talaj
- talaj: a földfelszín felső, laza, termékeny rétege: kőzettörmelék, humusz, nedvesség: a humusz adja a talaj színét, és termékenységét, elpusztult növényi, és állati maradványokból áll
- talaj minden kőzeten keletkezhet, aprózódás, mállás útján
- a talajfélék elterjedése összefügg az éghajlattal, növénytakaróval
Jellemző talajfajtáink:
- mezőségi talajok: (feketeföld): löszön képződő, humuszban gazdag, jó termőtalaj - Kisalföld, Alföld
- erdőtalajok:
- fakó színű erdőtalaj: fenyvesek, bükkösök tápanyagban, humuszban szegény talajfajtája
- barna erdőtalaj: legelterjedtebb erdei talaj, humuszban már gazdagabb - középhegységeink, dombságaink
- csernozjom barna erdőtalaj: szántóföldi múvelés hatására az erdőtalajok átalakultak (Dunántúli-dombság, középhegységeink peremterületei)
- egyéb talajok:
- réti és öntéstalaj: folyók mellett, alacsony humusztartalommal, közepes termőképességgel - Bodrogköz, Jászság, Rétköz
- láptalaj: nedves, mocsaras területek talajai, művelésre alkalmatlan -Hanság, Ecsedi-láp, Kis-Balaton vidéke
- homoktalaj: kicsi humusztartalom, alacsony tápanyagtartalom - Kiskunság, Nyírség, Belső-Somogy
- szikes talaj: legrosszabb fajtánk, gyakran kiválik a sziksó a felszínén - Duna-Tisza köze, Tiszántúl
- rendzina: mészkő- dolomitfennsíkon gyakori, fekete, humuszban gazdag talaj
- talajerózió - víz által okozott pusztulás:
- védekezési lehetőségek:
- szintvonalas művelés - lejtőre merőlegesen szántanak
- teraszok kialakítása
- lejtőkön levő erdők védelme
- defláció - szél pusztító hatása :
- olyan területen okoz veszélyt, ahol a szél erős, a talaj pedig laza - Kiskunság, Nyírség
- védekezés: mezővédő erdősávok telepítése
