Középszint:
Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni.
Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra.
Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait.
Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit.
Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket.
Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban.
Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban.
Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait.
A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja)
Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között.
Jellemezze a két táj főipari ágazatait, azok telepítő tényezőit.
A Dunántúli-domb- és hegyvidék
Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését.
A Dunántúli-középhegység
Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát.
Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait.
Az Északi-középhegység
Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.
Emelt szint:
Helyezze el a földtörténeti időegységekben a nagytájak, résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását.
Hazánkat 6 nagytájra oszthatjuk:
Ismertesse példák alapján a folyók és a szél felszínformáló munkáját az Alföldön.
Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét az élelmiszer-gazdaság különböző ágazataiban.
Hasonlítsa össze az Alföld és a Kisalföld természetföldrajzi vonásait, indokolja eltéréseiket.
Ismertesse a történelmi múlt, a hagyományok, az infrastruktúra, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában.
Mutassa be a Szigetköz környezeti problémáit.
Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggését a természeti adottságokkal (Dunántúli-domb- és hegyvidék) +
Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás következményeit a területen.
Értelmezze a Kárpátok és az Északi-középhegység közös kialakulásából adódó természetföldrajzi kapcsolatokat.
Ismertesse a térség jellegzetes településtípusait.(Északi-középhegység)
Mutassa be a gazdasági átalakulás eredményeit és problémáit a térségben.
- Alföld
- Kisalföld
- Alpokalja
- Dunántúli-dombság
- Dunántúli-középhegység
- Északi-középhegység
1. Alföld
- hazánk legnagyobb síksága
- domborzatilag, éghajlatilag a legegységesebb terület
- eredeti képét az ember átalakította (1000 éve még ligetes erdők, átéri erdőségek húzódtak, de a középkorban rengeteg erdőt kivágtak, + török hódoltság: nagy pusztulás)
- Tisza szabályozása: a hónapokig vízzel borított területeket teljesen visszaszorította, gátakat építettek, az ártéri erdők helyén megjelentek a szántók, legelők)
- "puszta": emberi beavatkozások következtében létrejött kultúrsztyep
- az Alföld éghajlatának az erdős sztyep felel meg
- 2 nemzeti park:
- Hortobágyi Nemzeti Park
- Kiskunsági Nemzeti Park
- nem az ősi, hanem az átalakított környezetet őrzik
- mezőgazdaság
- energiahordozók: innen származik a magyar kőolaj- és földgázterelés 90%-a
- Határai:
- nyugat: Sió, Balaton, Dunántúli-középhegység
- északon: Északi-középhegység
- keleten és délen: átnyúlik az országhatáron a Kárpátok + Erdélyi peremhegység vonulatáig
- Éghajlat: kontinentális, érződik a medencejelleg, kevés csapadék, sok napfény, nagy a napi és az évi hőingás
- Vízrajz:
- a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik
- mellékfolyói szomszédainktól érkeznek, kis esésűek, lassúak, kanyargósak, erősen ingadozó vízjárásúak
- kora tavasszal + nyár elején áradnak
- szabályozások
- a talajvízszint magasan van, jelentős rétegvízkészlet
- sok a termálvíz
- több, mint 900 tó van az Alföldön, legfőképpen morotvatavak, szikes tavak, halastavak, víztározók
- Természetes növényzet:
- erdők aránya: 7-9%
- Hortobány: legnyugatibb füves puszta Európában
- Talajok: mezőségi talaj, öntéstalaj, réti-, láp-, szikes talaj (+futóhomok: Duna-Tisza közén)
- Részei: Duna-Tisza köze, Mezőföld, Drávamellék, Tiszántúlm
Domborzat
- nagyrésze tökéletes síkság (tökéletes síkság, ha a magasságkülönbség a 30m/km2-t sem éri el)
- mégis jelen vannak különböző domborzatú területek
- hordalékkúpok:
- a hegységkeretből jövő folyók halmozták fel
- általában lösz fedi, amin jó minőségű termőtalaj alakul ki
- ha homok fedi: gyümölcsökkel, szőlővel próbálják "megfogni" a talajt, ezek a hordalékkúpok zárt, rossz lefolyású süllyedékeket fogtak közre
- a mocsaras területeket már lecsapolták, helyükön rét + legelőgazdálkodás folyik
- a hordalékok mellett szélesebb-keskenyebb árterületek: maguk felé vonzották a folyókat
- az ármentesített területek az erős párolgás következtében sok helyen elszikesedtek
- Duna-Tisza köze
- a Dunát és a Tiszát is ártéri sík kíséri
- folyókanyarulatok, morotvák tagolják (Szelidi-tó)
- a két ártéri sík között Kiskunsági-homokhát, Bácskai-löszhát (magasabb fekvésű tájak)
- Duna-Tisza közi hátság - Kiskunság:
- a Duna pleisztocén kori hordalékkúpja
- 130-170 m
- a Duna eredeti folyásirányai jól kirajzolódnak (északnyugat-délkeleti irányú pászták)
- ilyen mélyedést tölt ki a Kolon-tó
- a homokbuckák anyaga ma is mozgásban van (Bugac, Fülöpháza)
- Bácskai-löszhát: termékeny mezőségi talaj, csak az északi pereme van Magyarországon
- Duna menti síkság:
- Pesti-síkság: kavics+homok; félmedence
- Kalocsai-síkság: népművészet + fűszerpaprika
- Sárköz: ártéri erdők, holtágak: Gemenci-erdő
- Tisza vidéke
- Felső-Tiszavidék:
- a Tisza árterülete volt, felszínét a folyóvíz formálta. Tájai: Beregi-síkság, Szatmári-síkság, Rétköz, Bodrogköz
- Közép-Tiszavidék:
- tökéletes síkság, Tokajtól Tiszaföldvárig
- hévíz, gyógyvíz
- Taktaköz: ártéri üledékes sík vidék Tokaj és a Sajó között
- Borsodi-mezőség: Sajó torkolatától a Jászságig
- Jászság: Zagyva + Tarna folyók folyami üledékkel fedett vidéke
- Szolnok: a Zagyva torkolatában
- Hortobágy: szikes, füves pusztaság
- Nagykunság: az Alföld közepe
- Alsó-Tiszavidék:
- Gyalarét: hazánk legalacsonyabb pontja: 78 m tengerszing felett
- TISZÁNTÚL
- Nyírség:
- homokkal fedett, változatosabb formakincsű, és magasabb hordalékkúp
- Tisza hordalékkúpja
- itt van az Alföld legmagasabb pontja - Hoportyó - 183 m
- a gyorsan mozgó homokot akácerdőkkel fogták meg
- Hajdúság:
- nyugati, délnyugati részén található Hortobágy, és a Nagykunság
- párezer éve a Tisza szétterítette iszapját
- teljesen sík területét folyók, medrek szabdalják
- Nagykunság (+Tisza menti területek) hazánk legszárazabb vidékei (<500 mm/év)
- Körös-vidék
- tökéletes síkság
- felszíne alatt 1000-1500 m vastag pleisztocén üledék fekszik
- régen rengeteg láp, mocsár volt itt
- ma: öntés- és szikes talajain rét- és legelőgazdálkodás
- Körös-Maros-köze:
- a Maros hordalékkúpja
- hazánk szinte legjobb mezőségi talajú tája
- nagyrészt lösszel fedett síkság
- keletei, délkeleti része az ország legforróbb területe ( évi középhőmérséklet >11°C, júliusi >22°C)
- Mezőföld:
- lösszel borított
- 50-60 méteres, függőleges partok
- partmosások, csuszamlások -> folyamatosan hátrál
- a hatalmas löszköteg a száraz-hűvösebb , nedves-enyhe időszakok tanúi
- Drávamelléki-síkság:
- fiatal süllyedék, 1/3-a tartozik az országhoz
- árterületek + teraszok
- felszín: folyami üledék
- legerősebben itt érvényesül a mediterrán hatás
- enyhe tél, legkorábbi tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum