8.4/1 hazánk nagytájainak eltérő természeti és gazdasági képe

Középszint:

Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen megnevezni.

Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra.

Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait.

Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit.

Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket.

Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban.

Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban.

Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait.

A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja)

Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között.

Jellemezze a két táj főipari ágazatait, azok telepítő tényezőit.

A Dunántúli-domb- és hegyvidék

Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését.

A Dunántúli-középhegység

Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát.

Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait.

Az Északi-középhegység

Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.

 

Emelt szint: 

Helyezze el a földtörténeti időegységekben a nagytájak, résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását.

Ismertesse példák alapján a folyók és a szél felszínformáló munkáját az Alföldön. 

Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét az élelmiszer-gazdaság különböző ágazataiban. 

Hasonlítsa össze az Alföld és a Kisalföld természetföldrajzi vonásait, indokolja eltéréseiket. 

Ismertesse a történelmi múlt, a hagyományok, az infrastruktúra, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában. 

Mutassa be a Szigetköz környezeti problémáit. 

Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggését a természeti adottságokkal (Dunántúli-domb- és hegyvidék) +

Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás következményeit a területen. 

Értelmezze a Kárpátok és az Északi-középhegység közös kialakulásából adódó természetföldrajzi kapcsolatokat. 

Ismertesse a térség jellegzetes településtípusait.(Északi-középhegység)

Mutassa be a gazdasági átalakulás eredményeit és problémáit a térségben.

 

 

Hazánkat 6 nagytájra oszthatjuk:

1. Alföld
2. Kisalföld
3. Alpokalja
4. Dunántúli-dombság
5. Dunántúli-középhegység
6. Északi-középhegység 

 1. Alföld

• hazánk legnagyobb síksága
• domborzatilag, éghajlatilag a legegységesebb terület
• eredeti képét az ember átalakította (1000 éve még ligetes erdők, átéri erdőségek húzódtak, de a középkorban rengeteg erdőt kivágtak, + török hódoltság: nagy pusztulás)
• Tisza szabályozása: a hónapokig vízzel borított területeket teljesen visszaszorította, gátakat építettek, az ártéri erdők helyén megjelentek a szántók, legelők)
•  "puszta": emberi beavatkozások következtében létrejött kultúrsztyep
• az Alföld éghajlatának az erdős sztyep felel meg 
• 2 nemzeti park:
• Hortobágyi Nemzeti Park
• Kiskunsági Nemzeti Park 
•  nem az ősi, hanem az átalakított környezetet őrzik
• mezőgazdaság
• energiahordozók: innen származik a magyar kőolaj- és földgázterelés 90%-a
• Határai:
• nyugat: Sió, Balaton, Dunántúli-középhegység
• északon: Északi-középhegység
• keleten és délen: átnyúlik az országhatáron a Kárpátok + Erdélyi peremhegység vonulatáig 

• Éghajlat: kontinentális, érződik a medencejelleg, kevés csapadék, sok napfény, nagy a napi és az évi hőingás
• Vízrajz: 
• a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik
• mellékfolyói szomszédainktól érkeznek, kis esésűek, lassúak, kanyargósak, erősen ingadozó vízjárásúak
• kora tavasszal + nyár elején áradnak
• szabályozások
• a talajvízszint magasan van, jelentős rétegvízkészlet
• sok a termálvíz
• több, mint 900 tó van az Alföldön, legfőképpen morotvatavak, szikes tavak, halastavak, víztározók

• Természetes növényzet:
• erdők aránya: 7-9%
• Hortobány: legnyugatibb füves puszta Európában

• Talajok: mezőségi talaj, öntéstalaj, réti-, láp-, szikes talaj (+futóhomok: Duna-Tisza közén)
• Részei: Duna-Tisza köze, Mezőföld, Drávamellék, Tiszántúlm

Domborzat

• nagyrésze tökéletes síkság (tökéletes síkság, ha a magasságkülönbség a 30m/km2-t sem éri el)
• mégis jelen vannak különböző domborzatú területek
• hordalékkúpok:
• a hegységkeretből jövő folyók halmozták fel
• általában lösz fedi, amin jó minőségű termőtalaj alakul ki
• ha homok fedi: gyümölcsökkel, szőlővel próbálják "megfogni" a talajt, ezek a hordalékkúpok zárt, rossz lefolyású süllyedékeket fogtak közre 
• a mocsaras területeket már lecsapolták, helyükön rét + legelőgazdálkodás folyik
• a hordalékok mellett szélesebb-keskenyebb árterületek: maguk felé vonzották a folyókat
• az ármentesített területek az erős párolgás következtében sok helyen elszikesedtek

Résztájai

• Duna-Tisza köze 

• a Dunát és a Tiszát is ártéri sík kíséri 
• folyókanyarulatok,  morotvák tagolják (Szelidi-tó)
• a két ártéri sík között Kiskunsági-homokhát, Bácskai-löszhát (magasabb fekvésű tájak)
• Duna-Tisza közi hátság - Kiskunság:
• a Duna pleisztocén kori hordalékkúpja
• 130-170 m 
• a Duna eredeti folyásirányai jól kirajzolódnak (északnyugat-délkeleti irányú pászták)
• ilyen mélyedést tölt ki a Kolon-tó
• a homokbuckák anyaga ma is mozgásban van (Bugac, Fülöpháza)

• Bácskai-löszhát: termékeny mezőségi talaj, csak az északi pereme van Magyarországon
• Duna menti síkság:
• Pesti-síkság: kavics+homok; félmedence
• Kalocsai-síkság: népművészet + fűszerpaprika
• Sárköz: ártéri erdők, holtágak: Gemenci-erdő

• Tisza vidéke
• Felső-Tiszavidék: 
• a Tisza árterülete volt, felszínét a folyóvíz formálta. Tájai: Beregi-síkság, Szatmári-síkság, Rétköz, Bodrogköz

• Közép-Tiszavidék:
• tökéletes síkság, Tokajtól Tiszaföldvárig 
• hévíz, gyógyvíz
• Taktaköz: ártéri üledékes sík vidék Tokaj és a Sajó között
• Borsodi-mezőség: Sajó torkolatától a Jászságig
• Jászság: Zagyva + Tarna folyók folyami üledékkel fedett vidéke
• Szolnok: a Zagyva torkolatában
• Hortobágy: szikes, füves pusztaság
• Nagykunság: az Alföld közepe

• Alsó-Tiszavidék:
• Gyalarét: hazánk legalacsonyabb pontja: 78 m tengerszing felett

• TISZÁNTÚL

• Nyírség: 
• homokkal fedett, változatosabb formakincsű, és magasabb hordalékkúp
• Tisza hordalékkúpja
• itt van az Alföld legmagasabb pontja - Hoportyó - 183 m 
• a gyorsan mozgó homokot akácerdőkkel fogták meg 

• Hajdúság:
• nyugati, délnyugati részén található Hortobágy, és a Nagykunság
• párezer éve a Tisza szétterítette iszapját 
• teljesen sík területét folyók, medrek szabdalják 
• Nagykunság (+Tisza menti területek) hazánk legszárazabb vidékei (<500 mm/év)

• Körös-vidék
• tökéletes síkság
• felszíne alatt 1000-1500 m vastag pleisztocén üledék fekszik
• régen rengeteg láp, mocsár volt itt
• ma: öntés- és szikes talajain rét- és legelőgazdálkodás

• Körös-Maros-köze:
• a Maros hordalékkúpja
• hazánk szinte legjobb mezőségi talajú tája
• nagyrészt lösszel fedett síkság
• keletei, délkeleti része az ország legforróbb területe ( évi középhőmérséklet >11°C, júliusi >22°C)

• Mezőföld:

• lösszel borított
• 50-60 méteres, függőleges partok
• partmosások, csuszamlások -> folyamatosan hátrál
• a hatalmas löszköteg a száraz-hűvösebb , nedves-enyhe időszakok tanúi

• Drávamelléki-síkság:

• fiatal süllyedék, 1/3-a tartozik az országhoz
• árterületek + teraszok
• felszín: folyami üledék
• legerősebben itt érvényesül a mediterrán hatás
• enyhe tél, legkorábbi tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum

Folytatás a következő bejegyzésben.