2013. április 28., vasárnap

9.1. Európa általános természetföldrajzi képe

Középszint:
Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést.
Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését.
Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait.
Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést.
Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat.
Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait.
Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. 
 
Emelt szint:
Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével.
Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti összefüggést.
Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-domborzati egységeket. 

Fekvése, határai

  • nem önálló kontinens, mert keleten teljesen összefügg Ázsiával = Eurázsia
  • 2. legkisebb kontinens - 10 millió km2
  • emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész
  • Határai:
    • észak: Jeges-tenger
    • nyugat: Atlanti-óceán
    • délen: Giblartári-szoros, Földközi-tenger, Égei-tenger, Kaukázus-hegység
    • keleten: Ural-hegység, Ural-folyó, Kaszpi-tenger
  • északi félgömbön fekszik, a kezdő hosszúsági kör áthalad rajta, ezért az keleti és nyugati félgömbre is esik
  • a legtagoltabb földrész
    • nagyobb félszigetek: Skandináv-, Pireneusi-, az Appenini-, és Balkán-félsziget
    • szigetek: Brit-szigetek, Izland, Baleár-szigetek, Korzika, Szicília, Kréta, Szardínia, Ciprus
    • tengeröblök: Botteni-öböl, Finn-öböl


Felszínének kialakulása

Ősidő:
  • létrejöttek az ősmasszívumok; pajzsképződés - erős lepusztulás - ásványkincsek!
  • ősi kőzetek: Kelet-Európai-síkság, Balti-pajzs, Cseh-masszívum
 Óidő
  • hegységképződések, mozgalmas időszak, gyűrődtek
  • Kaledóniai-hegységképződés: Európa, és Észak-Amerika ütközött, így kialakult a Skandináv-hegység, a Brit-szigetek hegységei 
  • a magas hegyláncokat az erózió pusztította, széttördelte
  • Variszkuszi-hegységképződés:  Francia-középhegység, Brit-szigetek déli része, Közép-Európai-hegyvidék, Urál-hegység 
Középidő
  • tengerelöntés, üledékképződés - mészkő, homokkő, dolomit
  • Tethys-tenger kinyílik, Pangea feldarabolódik, az Atlanti-óceán kinyílik, és ezzel elkezdődik Európa kialakulása
  •  kősó, kőolaj, földgáz, bauxit
Újidő harmadidőszak:
  • Eurázsiai-hegységrendszer: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appeninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Krím, Kaukázus
  • a Közép-Európai-rögvidék mai helyükre kerül
  • ebben az időszakban keletkeztek a barnakőszén, földgáz, kőolajtelepek
Újidő negyedidőszak
  • pleisztocén eljegesedés - a Kárpátoknak csak egy része volt eljegesedve
  • teljesen átformálta Európát, tómedencék, morénahátságok - Skandináv-hegység, Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék!, Alpok
  • holocén: előrenyomultak a folyótorkolatok, kialakultak a mai feltöltött alföldek
  • LÖSZ keletkezése: lösztakarók, futóhomok-területek
 Jelen
  • a jégsapkák ma is folyamatosan olvadnak 
  • a jég ma már csak a hegycsúcsokon figyelhető meg sok helyen
  • az olvadék megemelte a tengerek szintjét
 Éghajlat, vízrajz, élővilág
  • legnagyobb része az északi mérsékelt övezetben, valódi mérsékelt övben helyezkedik el
  • nyugatias szelek
  • óceáni hatás, +5-12°C pozitív hőmérsékleti anomália
  • alacsony kontinens, az óceáni hatás a kontinens belsején is érzékelhető
  • hegységek: K-Ny-i irányúak, az északi hideg szelek útjában állnak
  • akciócentrumok / klímacentrumok (ciklonok, anticiklonok kialakulásában játszanak szerepet, Európa időjárását meghatározzák
    • Izlandi minimum: ciklonok kialakulása, csapadékos időjárás, egész évben érezteti hatását
    • Szibériai maximum: anticiklonok, zord, száraz telek okozója
    • Azori maximum: anticiklonok, száraz, meleg idő
    • Perzsa minimum: ciklonok, csapadékos, meleg időjárás, nyáron érzékelhető
  • 6 éghajlati terület
    • tundra: a kontinens északi, északkeleti részén; moha, zuzmó, cserjék, fajokban szegény állatvilág
    • szubarktikus éghajlat: ÉK, K-re szélesedő sávban
    • óceáni
    • kontinentális
    • nedves kontinentális
    • mediterrán
  • Helyi szelek:
    • főn: meleg, száraz, alábukó szelek
    • Horvátországban bora, Franciaországban mistral, Erdélyben nemere - hideg, száraz, alábukó szelek
    • sirokkó (Ión-szigetek), szolánó (Ibériai-félsziget) - északias hideg szelek
  • Vízrajz
    • állóvizekben a leggazdagabb kontinens
    • ingadozó vízjárás a kontinentális, és mediterrán területeken, egyenletes a hegyvidéki, és óceáni területeken
    • nincsenek nagy vízrendszerek a tagoltság miatt, 7 tenger vízgyűjtője
    • Duna, Kelet-Európai-síkság folyói
    • Volga - 3690 km - a leghosszabb folyó
    • 17% lefolyástalan, nem áll kapcsolatban világtengerekkel
    • a tó, és folyóhálózat is fiatal, a jégkorszakhoz kötődik
    • jellemzőek még a mocsarak, hőforrások, termálvizek
  •  Élővilág:
    • növényzete az éghajlat változásaival párhuzamosan övezetes
    • tundra
    • tajga: prémes állatok, hódok, jávorszarvasok -luc-, erdei-, vörösfenyő
    • lombhullatók: Nyugat- és Közép-Európában széles sáv - tölgy, bükk
    • erdős, füves puszták: sztep, csernozjom, a kontinensen kelet felé haladva
    • mediterrán keménylombú erdők
    • állatvilág gazdag

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése