Középszint:
Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést.
Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését.
Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait.
Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést.
Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat.
Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait.
Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.
Emelt szint:
Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével.
Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti összefüggést.
Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-domborzati egységeket. Fekvése, határai
- nem önálló kontinens, mert keleten teljesen összefügg Ázsiával = Eurázsia
- 2. legkisebb kontinens - 10 millió km2
- emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész
- Határai:
- észak: Jeges-tenger
- nyugat: Atlanti-óceán
- délen: Giblartári-szoros, Földközi-tenger, Égei-tenger, Kaukázus-hegység
- keleten: Ural-hegység, Ural-folyó, Kaszpi-tenger
- északi félgömbön fekszik, a kezdő hosszúsági kör áthalad rajta, ezért az keleti és nyugati félgömbre is esik
- a legtagoltabb földrész
- nagyobb félszigetek: Skandináv-, Pireneusi-, az Appenini-, és Balkán-félsziget
- szigetek: Brit-szigetek, Izland, Baleár-szigetek, Korzika, Szicília, Kréta, Szardínia, Ciprus
- tengeröblök: Botteni-öböl, Finn-öböl
Felszínének kialakulása
Ősidő:
- létrejöttek az ősmasszívumok; pajzsképződés - erős lepusztulás - ásványkincsek!
- ősi kőzetek: Kelet-Európai-síkság, Balti-pajzs, Cseh-masszívum
- hegységképződések, mozgalmas időszak, gyűrődtek
- Kaledóniai-hegységképződés: Európa, és Észak-Amerika ütközött, így kialakult a Skandináv-hegység, a Brit-szigetek hegységei
- a magas hegyláncokat az erózió pusztította, széttördelte
- Variszkuszi-hegységképződés: Francia-középhegység, Brit-szigetek déli része, Közép-Európai-hegyvidék, Urál-hegység
- tengerelöntés, üledékképződés - mészkő, homokkő, dolomit
- Tethys-tenger kinyílik, Pangea feldarabolódik, az Atlanti-óceán kinyílik, és ezzel elkezdődik Európa kialakulása
- kősó, kőolaj, földgáz, bauxit
- Eurázsiai-hegységrendszer: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appeninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Krím, Kaukázus
- a Közép-Európai-rögvidék mai helyükre kerül
- ebben az időszakban keletkeztek a barnakőszén, földgáz, kőolajtelepek
- pleisztocén eljegesedés - a Kárpátoknak csak egy része volt eljegesedve
- teljesen átformálta Európát, tómedencék, morénahátságok - Skandináv-hegység, Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék!, Alpok
- holocén: előrenyomultak a folyótorkolatok, kialakultak a mai feltöltött alföldek
- LÖSZ keletkezése: lösztakarók, futóhomok-területek
- a jégsapkák ma is folyamatosan olvadnak
- a jég ma már csak a hegycsúcsokon figyelhető meg sok helyen
- az olvadék megemelte a tengerek szintjét
- legnagyobb része az északi mérsékelt övezetben, valódi mérsékelt övben helyezkedik el
- nyugatias szelek
- óceáni hatás, +5-12°C pozitív hőmérsékleti anomália
- alacsony kontinens, az óceáni hatás a kontinens belsején is érzékelhető
- hegységek: K-Ny-i irányúak, az északi hideg szelek útjában állnak
- akciócentrumok / klímacentrumok (ciklonok, anticiklonok kialakulásában játszanak szerepet, Európa időjárását meghatározzák
- Izlandi minimum: ciklonok kialakulása, csapadékos időjárás, egész évben érezteti hatását
- Szibériai maximum: anticiklonok, zord, száraz telek okozója
- Azori maximum: anticiklonok, száraz, meleg idő
- Perzsa minimum: ciklonok, csapadékos, meleg időjárás, nyáron érzékelhető
- 6 éghajlati terület
- tundra: a kontinens északi, északkeleti részén; moha, zuzmó, cserjék, fajokban szegény állatvilág
- szubarktikus éghajlat: ÉK, K-re szélesedő sávban
- óceáni
- kontinentális
- nedves kontinentális
- mediterrán
- Helyi szelek:
- főn: meleg, száraz, alábukó szelek
- Horvátországban bora, Franciaországban mistral, Erdélyben nemere - hideg, száraz, alábukó szelek
- sirokkó (Ión-szigetek), szolánó (Ibériai-félsziget) - északias hideg szelek
- Vízrajz
- állóvizekben a leggazdagabb kontinens
- ingadozó vízjárás a kontinentális, és mediterrán területeken, egyenletes a hegyvidéki, és óceáni területeken
- nincsenek nagy vízrendszerek a tagoltság miatt, 7 tenger vízgyűjtője
- Duna, Kelet-Európai-síkság folyói
- Volga - 3690 km - a leghosszabb folyó
- 17% lefolyástalan, nem áll kapcsolatban világtengerekkel
- a tó, és folyóhálózat is fiatal, a jégkorszakhoz kötődik
- jellemzőek még a mocsarak, hőforrások, termálvizek
- Élővilág:
- növényzete az éghajlat változásaival párhuzamosan övezetes
- tundra
- tajga: prémes állatok, hódok, jávorszarvasok -luc-, erdei-, vörösfenyő
- lombhullatók: Nyugat- és Közép-Európában széles sáv - tölgy, bükk
- erdős, füves puszták: sztep, csernozjom, a kontinensen kelet felé haladva
- mediterrán keménylombú erdők
- állatvilág gazdag
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése