8.4/4 hazánk nagytájainak eltérő természeti és gazdasági képe

6. Az Északi-középhegység

• legfőképpen harmadidőszaki vulkáni kőzetek - andezit, andezittufa, riolit, riolittufa építi fel
• kisebb számban középidei üledkes hegységek - Cserhát, Bükk, Aggteleki karszt
• észak felől: harmad-negyedidőszaki üledéken létrejött dombságok - Nógrádi medence, Heves-Borsodi-dombság
• az Északi-középhegység az ország leghűvösebb tája
• legalacsonyabb januári és júliusi középhőmérséklet
• legtöbb csapadék a legmagasabb régiókban
• hazánk erdőkben leggazdagabb területe - tölgyesek, majd bükkösök
• barna erdőtalaj változatai
• déli lejtőin történelmi borvidékek alakultak ki - Eger, Tokaj
• változatos ásványkincsvagyon: barnaszén, lignit (Mátra, Bükk), ércek, nemesércek (vulkáni hegységek)
• a Dunántúli és az Északi-középhegységet már kőzettani elkülönülés alapján választják el egymástól, ezért már a Visegrádi-hegység is ide tartozik 

 

• Tagjai:

• Visegrádi-hegység
• 700 m 
• a Kárpátok vulkáni vonulatának kezdő tagja
• kitörési központjai 20-18 millió évvel ezelőtt működtek
• maradványok Dobogó-kő térségében
• a Duna áttöréses völgye választja el a Börzsönytől

• Börzsöny
• Csóványos 938
• kaldérák maradványai
• a középkorban nemesfémek érceit bányászták
• ma andezitbányászat
• sok erdőrengeteg, települések csak a peremi területeken vannak

• Cserhát
• középidei üledékek, és andezites területek, harmadidőszaki dombvidékek
• ide tartozik a Gödöllői-dombság is 
• Karancs - 720 m - andezittömeg
• jóval kevesebb az erdőterület, mint az Északi-középhegység többi részén
• talajerózió

• Mátra
• nyugaton a Zagyva, keleten a Tarna völgye határolja
• Kékes - 1014  m
• 16-14 éve működő vulkánok; Recsk + Gyöngyösoroszi: hidrotermális ércek, Parád: ásványvizes források
• a Mátra-vulkán a mai Etnáéhoz hasonló nagyságú
• hozzá csatlakozik a Mátralába, és Mátraalja (gyöngyösvisontai lignittelepek)

• Bükk
• az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége
• középidei, triász mészkő alkotja
• jól karsztosodó kőzet
• 700-800 m magas, 20 km hosszú, 6-7 km széles Bükk-fennsík - víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások
• kövek ( meredek mészkősúcsok): Istállóskő, Tar-kő
• ősemberi leletek: Szeleta-barlang
• XVIII. század: első vasolvasztók
• központi területe nemzeti park 
• Bükkalja: riolit- és dácittufa-takaró, melyen sajátos lepusztulásformák alakultak ki (kaptárkövek)

• Aggteleki-karszt
• hegységi nemzeti park 
• hazánk leghosszabb, legkiterjedtebb barlangi járatok - Baradla-barlang 22 km
• a karsztvidék Szlovákiában is folytatódik
• meghosszabbításában fekszik a Rudabányai-hegység - hazánk egyetlen vasércbányája működött

 

• Cserehát
• Bódva, és Hernád völgye között 
• pannon üledékes, folyókkal felszabdalt dombság
• gyakoriak a csuszamlások
• aprófalvas térségek

• Zempléni-hegység
• az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli része
• andezit + riolit + riolittufa (13 millió évesek)
• sok kis medence tagolja 
• Telkibánya: a középkorban arany + ezüstbánya volt
• történelmi borvidék: Tokaj-Hegyalja
• itt fejtik a legtöbb nemesércet: perlit, kaolin, zeolit, és jelentős a kőbányászat is