8.4/2 hazánk nagytájainak eltérő természeti és gazdasági képe

2. Kisalföld

• 9000 km2
• kb. 4000 km2 esik az országunk területére
• a Kárpát-medence 2. legnagyobb alföldje, a táj folytatódik határainkon túl is (Csallóköz, Szlovák-alföld)
• Határai:
• észak: Duna
•  kelet: Dunántúli-középhegység
• nyugat + délnyugat: Alpokalja
• sok vonásban különbözik az Alföldtől
• Éghajlat: hazánk legnyugatibb tája, ezért jelentős az óceáni hatás --> erősebb borultság, kiegyenlített hőmérsékletjárás, egyenletesebb, bővebb csapadék
• Dévényi kapu: hazánk legszelesebb tája
• Vízrajz: 
• folyóvizekben gazdag
• legfontosabb a Duna, ami itt 3 részre bomlik (Öreg-Duna, Kis-Duna, Mosoni-Duna)
• a Duna itt alsószakasz-jellegű, zátonyokat, szigeteket épít
• mellékfolyói: Lajta, Rába, Répce
• a térség nagy tava a Fertő-tó
• miocén kortól süllyed
• a pannon üledék vastagsága a peremterületekről befelé nő (100-ról 2500-ra)
• a süllyedékeket a Duna töltötte fel, kialakította Európa legnagyobb hordalékkúpját (Szigetköz; Csallóköz)
• kavicsanyaga rengeteg ivóvizet tartalmaz
• a térség közlekedési helyzete minden szempontból kiváló 

Résztájai

1. Győri-medence
2. Marcal-medence
3. Komárom-Esztergom-síkság 

• Győri-medence:
• a Kislaföld központi része
• máig süllyed

• Szigetköz: 
• az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna között
• legnagyobb magyar sziget, 375km2
• a Dunának kicsi az esése: hordalékfelhalmozódás, sok ártér, holtág, zátony, sziget, morotvató
• homok+iszap, alatta kavics 
• problémák: a szlovák Duna-szakaszon levő erőműépítés, mert lecsökkent a vízutánpótlás

• Mosoni-síkság:
• a Szigetköznél kicsit magasabb
• agyagos, tőzeges mélyedések, kavics és homokszigetek
• a kavicsrétegre lösz, öntésiszap halmozódott
• Hegyeshalom: forgalmas átkelőhely
• termálfürdő

• Fertő-Hanság medence: 
• Fertő-tó északi hegyeiig terjed
• lecsapolták, a tőzeget és a nádat felhasználják

• Rábaköz:
•  Rába + Répce hordalékkúpja
• kavicson öntéstalaj
• központja Kapuvár

• Marcal-medence: 
• Kemeneshát és a Bakony között
• keleti részén a Bakonyból lefutó patakok hordalékkúpokat építettek 
• 2000-3000 m vastag üledék
• tanhegyek: Ság, Somló (a felszínre kiömlő, és megszilárduló bazalt nem engedte, hogy az alatta levő puha kőzetek lepusztuljanak)
• Pápa: műemlékekben gazdag város

• Győr-Tatai teraszvidék:
• Dunától délre 
• Győr: az ország egyik legrégibb települése
• Bábolna: ló+baromfi, mezőgazdasági település

• Sokoró:
• 3 vonulat + 2 völgy
• Pannonhalma

3. Alpokalja

• a Kelet-Alpok két lealacsonyodó nyúlványa
• a földtörténeti óidőben keletkezett régi röghegységek csak néhány helyen maradtak a felszínen
• a kőzeteket tenger borította el, ami lassan feltöltődött
• a hegyekről lefutó patakok és folyók széles, kavicsból álló hordalékkúpot építettek
• az éghajlat nagyon kiegyenlített
• a vízhálózat sűrű
• Soproni és Kőszegi-hegység
• +az Alpokból érkező folyók által szállított kavicstakaró (Vasi-hegyhát, Kemeneshát, Rábán túli kavicstakaró)
• nyugati fekvése, és az Alpok közelsége miatt ide tartozik a Zalai-dombság is
• Kőszegi-hegység
• délebbi, magasabb
• óidei kőzetek, és középidei üledék alkotja 
• a Keleti-Alpok kristályos övének nyúlványa
• kőzetei a belső erők hatására átpalásodtak
• gyűrt hegység
• hazánk legcsapadékosabb tája
• a Dunántúl legmagasabb pontja: Írott-kő - 882 m

• Soproni-hegység:
• idősebb, csak óidei kőzetek alkotják 
• fillit, kristályos pala, gneisz
• mindkét hegységet bükkösök, fenyvesek borítják
• legmagasabb: Magas-bérc - 558 m 
• Sopron: műemlékekben gazdag
• Bük: termálvizes gyógyfürdő

• Vasi-hegyhát, Kemeneshát, Rábán túli kavicstakaró:
• a folyók teraszos völgyeikkel felszabdalták 
• 270-400 m magas vidék, a vályog alatt kavicstakaró található

• Őrség:
• mély völgyekkel, széles dombhátakkal tagolt 
• a Zala forrásvidéke

• Zalai-dombság: 
• megjelennek az alpi kavicsok
• nagyrészt löszös-agyagos üledék alkotja 
• gyakoriak a csuszamlások, a lakók a dombtetőkön élnek
• itt indult meg a 2 világháború között a kőolajbányászat
• a kőolajat középidei mészkő tárolja