4. Dunántúli domb- és hegyvidék
Határai:
- nyugaton: Zala völgye
- északon: a Balaton
- délen: a Dráva-völgy
- keleten: a Duna
- 500-2000 m vastag üledékből áll
- az alföldekkel ellentétben ezek a területek nem süllyedtek tovább, hanem még ki is emelkedtek
- a negyedidőszakban lösz halmozódott rá
- a a süllyedés + kiemelkedés miatt a folyóvizek az északnyugat-délkelet irányú szerkezeti vonal mentén szabdalták fel --> kialakultak a résztájak
- a földtörténet ideje alatt a folyók iránya többször is változott
Résztájak
- Somogyi-dombság
- Tolnai-dombság
- Baranyai-dombság + Mecsek, Villányi hg.
- 2 eltérő vidék
- Belső-Somogy:
- északkeleten
- lösszel borított dombsági táj
- 300 méter fölé magasodik
- nagy részét legelőként hasznosítják
- Külső-Somogy:
- délnyugaton
- 110-150 m magas
- alföldi jellegű vidék
- régen erre kanyargott az Ős-Duna (pleisztocén), majd a hordalékanyagot a szél buckákba halmozta
- lösszel fedett
- alacsony térszínéből kimagasodik két középidei rög: Mecsek, és Villányi-hegység
- Mecsek:
- legmagasabb pontja a Zengő - 680 m
- fő tömege középidei üledék --> feketeszén
- triász mészköve nagyon gazdag karsztos formákban, pl. Abaligeti-barlang
- + gránit: Mórágyi-rög
- + permi vörös homokkő: Jakab-hegy --> uráncérc
- déli lejtője mediterrán hatást élvez
- Villányi-hegység:
- 442 m
- egy keskeny sasbérc
- középidei mészkő alkotja
- gyakori erdőirtás --> kopár
- lösszel fedett lejtők --> villányi vörösbor
- egyedi növényvilág - kikerics
- régen Szársomlyó-hegyen kőbányászat folyt, de ezt leállították
- a közeli törésvonalnak köszönhetően itt tör fel a harkányi gyógyfürdő 62°C-os hévize
5. Dunántúli-középhegység
- egyetlen tájegység, ami 100%-osan az országunk területére esik
- 200 km hosszú, délnyugat-északkelet csapású hegység
- nagyrészt középidei üledék alkotja
- fontos éghajlatválasztó:
- az óceánibb Kisalföld, és a kontinentálisabb Alföld között húzódik
- évi középhőmérséklet 8-10°C, csapadékmennyiség 600-800 mm/év
- a hegyvidék sok területén mégsincs sűrű folyóhálózat -- > karsztos területek
- a karsztforrások mellé települtek a falvak - Iharkút, Lókút, Úrkút
- a barnakőszén- és bauxitbányászat leapasztotta az értékes karsztvizet
- ezeken a vidékeken rendzinatalaj van, a nem karsztos területeken barna erdőtalaj
- a törsvonal mentén további részekre oszthatjuk:
- Bakony:
- árkos törések, medencék tagolják
- Veszprém + Devecser közötti árok a hegységet Északi- és Déli-Bakonyra osztja fel
- legcsapadékosabb: Északi-Bakony, a Balaton-felvidék már jóval szárazabb
- legmagasabb pont: Kőris-hegy - 709 m (Észak-Bakony)
- Déli-Bakony: már itt is megjelennek bazaltvulkánok - pl. Kab-hegy
- Tapolcai medence, és pereme: legszebb bazalthegyek: Badacsony, Szent-György-hegy, Gulács --> bazaltsapkás tanúhegyek
- a bazaltmálladékos lejtőkön kialakul a badacsonyi borvidék
- Tihanyi-félsziget: bazalttufa fedi a pannon üledéket; gejzírkúpok maradtak hátra - Aranyház
- Vértes
- triász mészkő + dolomit
- 487 m
- peremén barnakőszén + bauxittelepek
- a Gánt melletti bauxitbányában szabadtéri geológiai múzeumot rendeztek be
- a hegység nyugati része: móri borvidék
- Velencei-hegység
- 352 m
- a Dunántúli-középhegység legidősebb része
- GRÁNIT: variszkuszi-hegységképződés karbon időszakából
- hatalmas gránittömbök: a málladéktakaró lehordása után maradtak hátra ( ,,gyapjúzsákok" + ingókövek)
- keleti peremén eocén andezitvulkánosság nyomai - hidrotermális ércesedés
- déli lábánál: a pleisztocén végén zökkent be a Velencei-tó árok
- Dunazug-hegység
- részei: Gerecse, Pilis, Budai-hegység
- legmagasabb: Pilis - 756 m
- Pilis: triász mészkő
- Gerecse - 633 m - jura üledék(piszkei vörösmárvány); peremén eocén barnaszén (Tatabánya, Dorog), ezen a területen is leapasztották a karsztvizeket
- Budai-hegység:
- 527 m
- számos barlang ( Pálvölgyi-, Szemlő-hegyi-barlang)
- 123 gyógy- és hévforrás - budai termális vonal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése