Középszint:
Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit.
Értelmezze hazánk korfáját.
Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását.
Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket.
Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban.
Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait.
Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján.
Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével.
Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására.
Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit.
Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban.
Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről.
Ismertesse a termelés környezetre gyakorolt hatásait.
Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó tematikus térképeket.
Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi elhelyezkedésében.
Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát.
Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét.
Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket.
Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában.
Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét.
Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket.
Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait.
Emelt szint:
Elemezzen a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását
bemutató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat.
Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdasági-politikai tényezőkkel.
Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése és annak történelmi háttere között.
Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának okait, csökkentésének lehető ségeit.
Mutassa be példák alapján a piac és a tulajdonformák szerepét, változását a gazdaság működésében.
Értékelje forrásanyagok alapján a gazdaságterületi és szerkezeti átalakulásának eredményeit és problémáit.
Elemezze a külföldi tőke szerepét a gazdasági rendszerváltásban.
Tudjon nemzetközi statisztikák alapján tendenciákat, összefüggéseket
megállapítani az egyes ágazatok szerepéről, és hasonlítsa össze ezt a
hazai jellemzőkkel.
Ismertesse az élelmiszer-gazdaság szerepét a nemzetgazdaságban.
Tudjon példákat mondani Magyarország és az Európai Unió mezőgazdasági kapcsolatára.
Mutassa be a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb ágazataira gyakorolt hatásait.
Legyenek aktuális ismeretei hazánk és az Európai Unió kapcsolatainak alakulásáról
Magyarország
népesedése, települések
Magyarország népessége / földrajzi elhelyezkedése:
- kis területű és népességű ország
- Magyarország
lakóinak száma: 10 millió 117 ezer
(2004.)
- a
lakosság az ország területén nem
egyenletesen helyezkedik el (gazdasági és földrajzi okok)
- Budapest (1,74 millió
fő)+agglomeráció: Mo. lakosságának ¼-ede
- népsűrűségi
mutató: 108 fő/km2 – közepes
- nagy népsűrűség: agglomeráció, nagyvárosok, valamint
fejlett, iparosodott megyék (Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron)
- alacsony népsűrűség: nagy területű mezőgazdasági
megyékben (Somogy, Tolna, Békés, Bács-Kiskun), és földrajzi adottságok miatt
ritkább a lakosság az erdős, valamint hegyvidékeken (+mezgazd-ra nem alkalmas
területeken)
Népesség összetétele:
- az
ország lakossága majdnem 100%-osan magyar anyanyelvű
- nemzeti kisebbség: 1,5-2% - legtöbb: német, szlovák,
horvát, szerb, szlovén, román, görög, bolgár, lengyel, ukrán
- roma lakosság: etnikai kisebbség – 200.000 fő
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok)
- hazánkban
a kisebbségeknek teljes egyenjogúság
van biztosítva
Határon túli magyarok:
- összes
magyar a világon: 14 millió
- a
magyarság 1/3-a a határon túl él
- 2,5-3
millió: szomszédos országokban
- Legnagyobb
számú: Románia >magyar etnikum, kb. 2 millió fő
(Erdély)
- Szlovákiában: 600-650 ezer fő (Dél-Szlovákia,
Csallóköz, határ menti sáv)
- Szerbia – Vajdaság: 350 ezer fő
- Ukrajna, Kárpátalja: 180 ezer fő
- Horvátország, Szlovénia: kisebb magyar etnikumok
Vallási összetétel:
- földrajzi
szempontból nem különíthetők el
- 2/3 római katolikus
- kisebb
számban vannak görög katolikusok is
- ¼
protestáns vallású (református,
evangélikus)
- izraelita + görögkeleti kisebb számban
- belső
migráció miatt keveredtek
Magyarok a nagyvilágban:
- Magyarország
szomszédos országait leszámítva a világban még kb. 1 millió 340 ezer fő van
- Demográfiai folyamatok (népesség
számának alakulása; kor, nem szerinti összetétel, stb.):
- Magyarország
a világ csökkenő népességű országai közé tartozik
- Természetes szaporodás: születés – halálozás = +
- Természetes fogyás:
születés – halálozás = -
- Magyarországon
lecsökkent a születések száma
- nőtt
a halálozás
- az átlagos életkor nőtt (egészségügy fejlődése) àaz alacsony születésszám nem tudja
kompenzálni
- Európa
többségére jellemző a természetes fogyás -> elöregedés
- csecsemőhalálozás: már csak 7,2%°
- a
természetes fogyás a fővárosban a legnagyobb, de magas még a nyugat- és
délnyugat-dunántúli megyékben + a Dél-Alföldön
Ki- és bevándorlók
- a
kivándorlás nem túl jelentős (oka: magasabb jövedelem, házasság)
- a
bevándorlók száma a 20. század 80-as
éveitől megnőtt (megkülönböztetés,
rossz gazdasági helyzet miatt jöttek)
- hazánkba
érkezett menekültek: politikai,
háborús, gazdasági okok maitt
- EU: lehetővé teszi a könnyed vándorlást
Nem és kor szerinti megoszlás:
- -
nőtöbblet: 1000 férfi – 1104 nő
- több
fiú születik, de kevesebb az átlagéletkoruk
- a
nem és kor szerinti összetétel nem
kedvező
- 15
év alattiak: kevesebb, mint 1/5
- az idős népesség aránya növekszik
Házasságkötések / válások:
- a
házasságkötések száma csökken, a válásoké növekszik
- komoly
társadalmi problémák
Népesség előrejelzése:
- csökkenés irányába mutat
- befolyásoló
tényező: a születéskor várható
élettartam (2002. férfi: 68, nő: 76,6 év)
- ez
elég alacsony a fejlettebb országokhoz képest
- EU átlag: férfi: 74,5 nő: 80,8 év
- elsődleges
nemzeti érdek: a népesség számának
növelése
Településhálózat
- település: egy embercsoport lakóhelyeinek és
munkahelyeinek térbeli együttese, az ott élő emberek közössége
- lakóhely: földrajzi hely, ahol az emberek
maguk és anyagi javaik megvédése érdekében berendezkedtek, építményeket
létesítettek
- települések
részei a munkahelyek is: üzemek,
földek, kórházak, hivatalok, stb.
- Infrastruktúra szerves részei: utak, terek, parkok,
villany, gáz, távhő, telefon
-
Településtípusok:
o
városi
o
falusi
o
szórványtelepülések
- Településhálózat: emberi, gazdasági, közlekedési,
közigazgatási kapcsolatok az ország településeit településhálózatba fogják
össze, mely az ország településeit magába foglaló, együttműködő rendszer
- 1-1
település nem tud létezni, egymásrautaltság, egymással alá-, fölé-,
mellérendeltségi viszony
- város: ellátja a falut ipari termékekkel
- falu: ellátja a várost mezőgazdasági
termékekkel, élelmiszerrel
- a
többség legfeljebb lakóhelyet
biztosít
- a
nagyobb, és több feladatot ellátó települések a városok, a településhálózatban központi
helyet foglalnak el
- körülöttük
az agglomeráció van
Településhálózat
kialakulása
- kialakulásában
történelmi és földrajzi tényezők egyaránt részt vettek
- a
települések között – a gazdasági és társadalmi fejlődés miatt – nagy
különbségek jöttek létre
- azok
a települések, melyeket érintett az ipari fejlődés, bányászat, közlekedés, stb,
azok gyorsan fejlődtek, viszont sokkal több maradt érintetlen, melyek gazdasági
fejlődése visszaesett
- a
19.sz. közepe óta a magyar településhálózat megváltozott
- kiemelkedtek a városok, ipari, kereskedelmi, oktatási,
kulturális, idegenforgalmi, közigazgatási központok jöttek létre -> településhálózat
gerince, melynek vonzáskörzete lefedi az országot
- domborzati adottságok: kedveztek a települések
kialakulásának: ¾ 100-200 m tengerszint feletti magasságig helyezkedik el ( a
magasság növekedésével csökken a települések száma + a sűrűség)
- a
nagy létszámú települések alacsony térszíneken vannak
- 400
m felett csak néhány falu, hegyvidéki üdülő, szórványtelepülés
A magyar településhálózat
nagyságrendi szerkezete
- -
1/3
– 500 lakosnál kisebb lélekszámú falu
- ¼
- 500-1000 lakosú települések
- a
települések szétszórtan helyezkednek
el, de a népesség nagyobb településeken tömörül – pl. BP
- a kisebb települések csak lakhelyként
szolgálnak,
alapellátás -> nehéz helyzet, elnéptelenedés
- a
települések jogi szempontból egyenrangúak -> önkormányzat
(demokratikusan választva)
- 19 megye + Budapest
- 23 város:
megyei jogú városi rang
- 2003-ban:
3263 település, melyből 257 város, a
maradék községi jogú település
- bevételeikkel
önállóan gazdálkodnak (szja, helyi adó, állami tám)
- a
települések helyzetét a településhálózatban elfoglalt szerepkörük határozza meg
Falusi települések
- falu: a fogalma régen azonos volt a mezőgazdasági tevékenységgel
- a
parasztság településtípusa volt, a
lakosság alapvető szükségleteit elégítette ki (kisiparos, boltos, iskolák
oktatóinak száma)
- nem
vált el egymástól a lakhely és a munkahely
- ez
megváltozott -> ingázók lettek /
létesültek gyárak, üzemek ß munkahelyek
- az
elvándorlás miatt csökkent a falvakban a lakosság
-
Több
típus:
o
Hagyományos falu:
§ gazdasági központoktól távol
§ kedvezőtlen természeti adottságok
§ mezőgazdasági népesség
§ lakosságuk elöregedő
§ hiányos infrastruktúra, minimális
szolgáltatás
§ arculata hagyományos
o
Átalakult falu (1/3):
§ kedvező adottságú területek
§ gazdálkodó, korszerű technikájú
mez.gazd. üzemek
§ új házak
§ részleges infrastruktúra, és
szolgáltatás
§ Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Mezőföld
és a Kisalföld
o
Városias falu:
§ túlnyomórészt nem mezőgazdasági -> a lakosság az iparban,
szolgáltatásokban dolgozik / ingázik
§ arculata gyorsan változik, emeletes
lakóházak, szolgáltató intézmények
§ kiépülő infrastruktúra
§ vonzást gyakorolnak a környező
falvakra
§ gyakori a budapesti agglomerációban,
iparvidékeken, főbb útvonalak mentén, idegenforgalmi körzetekben
§ városi rang megszerzése is lehetséges
Falvak földrajzi eloszlása
-
történelem
/ földrajzi adottságok --> egyenlőtlen
eloszlás
o
aprófalvak / törpefalvak:
§ 1000 lakos alatt
§ Dunántúl déli, délnyugati részére +
BAZ megye északi területére jellemző
o
kisfalvak:
§ 1000-2000 lakos
§ Nógrád megye, Szatmár-Beregi
síkságon, Tiszaháton
o
Közepes falvak:
§ 2000-5000 lakos
§ Mezőföld, Duna völgye, Tolna megye,
Északi-középhegység
o
Nagyfalvak:
§ 5000 < lakos
§ Bp. környéke, Alföld – tanyákkal
körülvéve, Csongrád, Hajdú-Bihar, Békés-megye
§ Óriásfalu:
·
10.000<
lakos
·
Békés,
Bács-Kiskun megye
·
számuk
a várossá nyilvánítások miatt csökken
§ mezőgazdasági művelésre alkalmas
területek
- a
magyar falvak átalakulása folyamatos
- a
falvakban lakó népesség csökkenése
megállt
- Budapesti
agglomeráció népességének növekedése
- az elöregedés és elvándorlás miatt a
kisebb falvak népessége csökken
- a
falvak jövője a mez. gazd. fejlődésével kapcsolódik össze
Szórványtelepülések
- -
hazánk
t. hálózatának sajátossága a szórványtelepülések
nagy száma
- szórványtelepülések: a települések közigazgatási
határain belül, de zártan beépített
területeken kívül található lakóépületek
- lakói: külterületi népesség
- tanyák,
üzemek majorjai, üdülőtelepek, lakótelepek, erdészházak, őrházak, katonai
objektumokat
- a
népességük nagy része mez.gazd. foglalkozású
- tanya: magányos épület / épületcsoport:
földművelés, állattenyésztés
- nagy
határú városok és községek mentén
- Duna-Tisza
köze, Jászság, Tiszántúl, Tiszántúl
- rendszer
nélkül, szétszórva, közlekedési
utaktól távol helyezkednek el
- bokortanyák: Nyírség
A települések alaprajza
1. Utcás:
a. egyutcás
b. többutcás szalagtelkes
2. Halmazfalvak:
a. sugaras halmazfalu: az utak a
központhoz sugarasan futnak
b. szabályos, sakktáblaszerű falvak:
mérnöki terv alapján
Urbanizáció és városaink
- a
városokat összetett foglalkozási szerkezet, széles szerepkör, vonzáskörzet
jellemzi
- jellemzők: a mezőgazdaságból élő lakosok száma
csekély, szolgáltatások + ipar a jellemző
- funkciója:
o
az
áruk széleskörű kínálata
o
középiskolák,
főiskolák, egyetemek
o
közlekedési,
egészségügyi, kulturális, államigazgatási központok
- a
településhálózatban központi helyet foglalnak el -> szűkebb / tágabb környezetüket is
kielégítik
- a
városok vonzzák a környezetükből a munkaerőt
- a
városokba áramlik a vásárlóerő,
valamint a bankokba a befektetések, megtakarítások
- a városi rang jogi fogalom -> megkülönböztetés
- várossá
nyilvánításhoz az ország legfelsőbb irányítószerveinek
engedélye szükséges
- az
ország nagyobb lélekszámú települései
- infrastruktúra kiváló
- sűrű,
beépített települések
Urbanizáció
- Urbanizáció: a városi népesség arányának
növekedése, a falvak várossá való átalakulása
- nemzetközi jelenség -> gazdasági + társadalmi fejlődés
- az
utóbbi fél évszázadban felgyorsult
- kezdetben
iparosítás majd szolgáltatások által létesített új munkahelyek gyorsították fel
- 2001-ben
a városi lakosság: 64
Városaink funkciói
- a
városfejlődés atyjai a királyi várak,
püspöki székhelyek voltak
(Esztergom, Győr, Buda, Székesfehérvár, Veszprém, stb)
- más
városok: kedvező folyami átkelőhelyeknél
jöttek létre (Komárom, Pest, Baja)
- árutermelés: sík+hegyvidékek találkozásánál:
Sátoraljaújhely,Miskolc, Eger
- vasúthálózat
is segítette
- természeti erőforrások
kitermelése -> ipari fejlődés -> ipari városok: Salgótarján,
Tatabánya, Miskolc
- ,,új ipari” városok: Dunaújváros, Tiszaújváros,
Kazincbarcika
- mezőváros: nagy határú alföldi városok;
mezőgazdasági piaci központok, paraszti lakosság
- idegenforgalmi városok: Balaton környékén, Siófok,
Balatonfüred + Hajdúszoboszló, Hévíz
Városaink rang szerint
-
hierarchikus felépítésén a főváros
áll.
o
Budapest: politikai, gazdasági, kulturális,
tudományos, felsőoktatási, idegenforgalmi központ. Az ország egyetlen igazi, a
szolgáltatások teljes körével rendelkező nagyvárosa.
o
Regionális jelentőségű nagyvárosaink: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs,
Győr. Régióközpontok, megyeszékhelyek,
gazdasági központok, szolgáltatásaik több megyére is kiterjednek
o
Megyeszékhelyek: közigazgatási, részben gazdasági,
ipari, oktatási, egészségügyi központok. Szolgáltatásaik a megyére terjednek.
Székesfehérvár, Kecskemét, Szolnok
o
Középvárosok: ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági
központok -> Dunaújváros, Nagykanizsa, Sopron
o
Kisvárosok: mezőgazdasági, idegenforgalmi központok:
Tata, Makó, Kőszeg
Az agglomerációk kialakulása
- agglomeráció: a nagyvárosok és városközpontok
körül létrejövő települési és népességtömörülések
- szuburbanizáció: az agglomerációban a települések
növekedése
- az
agglomeráció központjában működik a munkahelyek zöme
- a
munkaerő egy része a környező településeken lakik
- legnagyobb: budapesti agglomeráció (75
település)
Budapest
- kedvező
földrajzi fekvés
- sok
gyógyvíz, ásványvíz
- Csepel:
kedvező védelmi stratégia
- hamar
kiépültek a vasútvonalak
- Népesség: 1.725.000 fő (2003)
Szerepköre:
- politikai,
irányító központ
- gazdasági, pénzügyi, döntéshozó
központ
- Nemzeti bankok, tőzsde székhelye
- közlekedési
centrum
- vezető
idegenforgalom
- kulturális,
tudományok, oktató funkció
Többközpontú városszerkezet
- 23 kerületből áll
- Várnegyed: kulturális, tudományos, lakó- és
idegenforgalmi negyed
- Belváros: politikai, gazdasági irányítás
- Lakóövezet: VI., VII., VIII., IX. – bérházak,
zsúfolt beépítés
- Munkahelyövezet: gyáripar
- külső lakóöv: családi házak, kertes beépítés
Magyarország gazdasága
Foglalkozási szerkezet, belső
vándormozgalom
- humán erőforrás
- +++
tudás, szakmai felkészültség, szakképzettség, munkatapasztalat
- szolgáltatások
-
Gazdaság: 3 szektor:
1. primer:
kitermelő ágazatok > bányászat, mező- és erdőgazdaság
2. szekunder:
ipar + építőipar
3. tercier:
szolgáltatások összessége > közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom, távközlés,
bank, biztosítás, közművek, stb.
- gazdaság
fejlődésének következménye : a három
szektor közötti arányok változása > a bányászat, mezőgazdaság a
minimálisra csökkent
- sok
országban még az ipar a
legjelentősebb
- a tercier szektor mindenhol rohamosan
nő, fejlett országokban 1.
Foglalkozási szerkezet változása
- Magyarországon
gyorsan változik
- csoportok:
|
- 1.
munkavállalási kornál fiatalabb ( 16 év alattiak)
-
2.
munkavállalási korúak (16-nyugdíj) – gazdaságilag aktív keresők
-
3.
nyugdíjas
korúak
|
} keresőképesség
|
-
Más fajta felosztás:
§ aktív kereső
§ inaktív kereső
(nyugdíj, gyes)
§ eltartottak
(tanulók, nem dolgozók, stb)
- Magyarországon
a foglalkoztatottak aránya nagyon alacsony
- 1/5: nyugdíjas
- csökkenőben van az aktív keresők száma, aránya ÉS megnőtt a nyugdíjasok száma
- az
aktív keresőkre túl sok eltartott jut > meg
kell állítani a népességcsökkenést ! ! !
Munkanélküliség
- a
piacgazdaság nem tudja biztosítani a 100%-os foglalkoztatottságot
- a
fejlettebb országokban is 3-10% regelt munkanélküli
- a gazdaság állandó mozgásban van, pl: elavult termékeket gyártó
vállalatok, vagy feleslegessé vált intézmények bezárnak, újak jönnek létre
- szezonális változások: nyári idegenforgalom
- a
munkanélküliek segélyben részesülnek
- rendszerváltás
után rengeteg munkanélküli lett, majd a gazdaság növekedésekor csökkent a
számuk
- legalacsonyabb munkanélküliség: Nyugat-Dunántúl, Budapest +
agglomeráció
- magas munkanélküliség (gyárbezárások):
Borsod-Abaúj-Zemplén
Belső vándormozgalmak:
- megváltoztatja
a népesség földrajzi elhelyezkedését
- migráció
- oka
a munkahely-változtatás, munkahelykeresés, a családi okok kevésbé jelentősek
- sokszor
életmódváltást is jelent (faluból
városba)
- az országban a gazdaság + települések
nem egyenletesen fejlődnek
- a
falusi területek elváltak az ipari és városi területektől:
§ népesség-
§ munkaerő-kibocsátó
§ munkaerő-vonzó területek
- az
elmúlt 100 évben főleg mezőgazdasági
területekről vándoroltak iparosodó területekre
- Befogadók: Budapest, közép- és észak-dunántúli
ipari települések + észak-magyarországi megyék
- a
mezőgazdasági népességre nehezedő nyomás miatt is sokan leléptek
- sok
falu elnéptelenedett, elöregedett
- már
megindult az ellenkező irányú migráció
is
- gazdaságilag
hanyatló területekről kezdenek visszatérni falura
- főleg
Budapestről kiköltöztek kertes házba, és ingáznak
A magyar nemzetgazdaság színvonala,
szerkezete
- a
gazdaság működését az erőforrások
teszik lehetővé
- termelési tényezők:
1. humán erőforrások ↑
2. tőke a fejlődéshez
3. természeti erőforrások
- az
ország az átalakulás során tőkét
veszített
- az
ország tőkéje ma csak korlátolt
fejlődést tenne lehetővé
- külföldi tőkét kell bevonni
- természeti erőforrások: termőföld, víz, építő-anyag ipar + kevés
kőolaj
- van
szén, bauxit, rézérc > de kitermelése nem gazdaságos
- magántulajdon
/ állami tulajdon
- magántulajdont
erősíti a több 10 ezer vállalkozás
(80%)
- állami tulajdon: közlekedés, ipari üzemek
- bárki
szabadon vállalkozhat
- működnek
gazdasági szervezetek – rt, kft, bt, ev
- pénzügyi intézmények: bankok, biztosítók, árutőzsdék
- MNB
felkészült az euróra
- irányító szerep: piac àprofit + verseny
- külföldi
tőke (holland, japán):ipar, kereskedelem, bank, biztosítás
M. gazdaság fejlettségi szintje
- GDP: ,,bruttó hazai termék”: az anyagi
termelés, és szolgáltatások értékének 1-1 meghatározott évre folyó áron
számított összege. A fejlettségi szintet az éves GDP 1 főre jutó kimutatott
értéke jelzi
- hazánkban
a GDP évi 12.000 euró, ami közepes fejlettségű országok alsó harmada
színvonalának felel meg
- az
ország gazdasági színvonala bőven elmarad az Unió átlagától
Gazdaság szerkezetének korszerűsödése
- a
gazd.szerk-et ábrázoló diagramokból > nemzetgazdasági ágak súlya, GDP
részaránya
- II. vh előtt : 1. mezőgazdaság
- szocialista korszak: 1. ipar (ekkor már a világátlagban a
szolgáltatások felülmúlták az ipart)
- napjainkban: GDP: szolgáltatások 67%
- visszaszorult
a mezőgazdaság, csökkent az ipar, a bányászat minimális lett
Magyar gazdaság nyitottsága:
- nemzetközi kapcsolatok kiszélesedtek
- nagy
szerep a külkernek
- EU követelmény > az inflációt, az államadósságot, +
az államháztartás deficitjét megszüntetni
Magyarország az
EU-ban
- 1957: Római szerződés > 6 ország részvételével új korszak Európa történelmében
- háborúk
után > ,,Közös
Európa” >békét ígért
- Európai Gazdasági Közösség
- 1993-tól:
Európai Unió
- 2000-ben területe: 3.191.000 km2, népesség:
376 millió
- 2004: 10 új ország (hazánk is)
- bővülés
után: +784.000 km2, + 75 millió lakos
- 2007-től: Románia, Bulgária is > 27 tagállam
- EU: nemzetközi szervezet, gazdasági integráció, tagországok közössége, szerveinek döntéseit
az egyes tagországok kormányai hajtják vége.
- nem egy független szerv, mert döntéseiben minden tagország részt vesz
- a világ legnagyobb egységes piaca, a világgazd. legnagyobb gazdasági
egysége
- behozatal
+ kivitel > USA
- a
rendszerváltás tette lehetővé Mo. belépését
- 94-től
egyre szorosabbak lettek a kapcsolatok – társult tagok voltunk
- EU ipara: szakosodott, a legkorszerűbb, magas technikai színvonalú ágazatok (elektronika, elektrotechnika,
műszeripar, vegyipar, stb.)
- mezőgazdasága
sokrétű (különböző éghajlatok)
- multinacionális óriásvállalatok,
kikötők, repülőterek, autópályák, stb.
EU 4 alapelve:
- Az áruk szabad áramlása > nincsenek vámok, kereskedelmi korlátok
- A tőke szabad áramlása > a tagországok vállalatai korlátozás nélkül fektethetnek be tőkét más tagállamokba
- A szolgáltatások szabad áramlása > a szolgáltatókat megkülönböztetés nélkül, helyi szolgáltatókkal megegyező elbírálásban kell részesíteni
- A személyek szabad mozgása > EU-n belül akadálymentes költözés, munkavállalás, letelepedés / nem kell útlevél sem (EU-n kívülieknek vízummal kell rendelkezni)
Magyarország
energiagazdasága
- Energiagazdaság: az energiahordozók kitermelésének, átalakításának, elosztásának feladata
- a gazdaság összes ágának az alapja (főleg ipar, közlekedés, szolgáltatások)
- a lakosság szükségletét is kielégíti
- természetben előforduló anyagokat - szenek, szénhidrogének (kőolaj, földgáz), uránérc, hasznosítható mozgásfolyamatokat (szél, víz), napenergiát, geotermikus energia - használ fel
- elsődleges energiaforrások ↑
- fogyó energiaforrások: fosszilis energiahordozók + uránérc ( a földtani készletek csökkennek)
- megújuló energiaforrások: szél, nap, víz, geotermikus energia
- megújítható: energiaforrás: fa
- másodlagos energiaforrások: gőz, koksz, olajfinomítványok (benzin, fűtőolaj) + villamos energia
- folyamatos energiaellátás szükséges
- külföldről behozott e.forrás: 60%! = függés
- energiamérleg: felhasznált energiahordozók arányai + fogyasztás + fogyasztói csoportok részesedése
- a felhasznált energiahordozók részesedése változik technikai fejlődés + gazdaságosság
- magyar: régen a szén uralta, majd 70-től szénhidrogén, de már jelen van az atomenergia is
Az energiaszerkezet
megváltozása
- szénbányászat csökkent drága, nem versenyképes
- Mátra+Bükk: lignit folytatódik
Szénhidrogének
termelése
- fűtőanyag, hajtóanyag, vegyipari nyersanyag
- főbb körzetek: Algyő-Szeged-Kiskundorozsma
- Földgáz: Duna-Tisza köze, Szank-Üllés, Tiszántúl: Szeghalom-Gyomaendrőd + Hajdúszoboszló; Dél-Dunántúl: Sávoly; Nagylengyel
- csővezetékek kapcsolják össze az olajfinomítókkal
- legnagyobb import: Oroszország
- megújuló energiaforrások kihasználása itthon minimális
- geotermikus energia: üvegházak+fóliasátrak fűtése
Villamos áram
- nagy tőkeigényű ágazat
- 100%: hőerőművek: Paks
- fűtőanyagaik: szén, lignit, földgáz, fűtőolaj (pakura)+ nukleáris fűtőelem (oroszországból)
- legolcsóbb: Paks, majd visontai erőmű
- az erőművek földrajzi elhelyezkedését a szénmedencék, hűtővízforrások, nagy fogyasztóközpontok határozzák meg
- erőművek szénmedencékre való telepítése, vagy folyók mellé
- az importon alapuló erőművek olajfinomítókhoz kötődve fogyasztóterületekre települtek ( + áramszállító távvezetékek)
- lakosság > ipar (felhasználás)
Vesenyképesség /korszerűsítés
- nem oldható meg nagyobb hatékonyságú felhasználás nélkül drágán termelt + eladott energia : takarékoskodni kell
- technika további korszerűsítésére van szükség , ágazatok fejlesztésére, megújuló energiaforrások felhasználására, energiatakarékosságra
környezetvédelem !!!
Magyarország gépipara
Legnagyobb termelési érték
- Gépipar: fémeket késztermékké alakító ipari tevékenység
- gépek, berendezések, közlekedési
eszközök, villamos gépek + készülékek, irodagépek, távközlési és
számítástechnikai eszközök, műszerek, mezőgazdasági, háztartási gépek,
fémtömegcikkek,
- a gépipar az egész gazdaság műszaki fejlődésének legfőbb alapja
Átalakulás
- a rendszerváltás után a gépipari üzemek elveszítették piacukat
- technikailag elavultak voltak, a minőség színvonal alatt maradt
- sok gyárat bezártak
- külföldi tőkebefektetés >új gyárak,
korszerűsödés, új gépipari ágazatok (autó, számítástechnika)
- magyar kivitelben a gépipari termékek 1. helyen vannak
Kooperáció
- magyar gazdaságba jól
beilleszthető
- kis energia + anyagigény
- nagy értékű késztermékek
- tudományos háttér, kutatások
- kapcsolat: kohászat, öntödeipar, műanyagipar – legszélesebb kooperáció
- más gyárak által készített
terméket építenek be a gyártmányokba
- tovagyűrűző hatás: magukkal vonják más ágazatok termelését >
széles körben mozgatja az ipart (de ha a termelés visszaesik, minden borul)
- háttéripar: kis- és középerőművek>
vidék fejlesztése + foglalkoztatás
- kevésbé környezetszennyező
ágazat: a hulladék felhasználható
Földrajzi elhelyezkedése
- a munkaerő szerepe a legfontosabb
- nem sok közvetlen földrajzi jellegű tényező van
- közvetett földrajzi tényező: munkaerő területi koncentrációja,
képzett munkaerő földrajzi elhelyezkedése, termelési hagyományok
- történelmi központ: Budapest : munkaerő + piac + közlekedés
- vidék: munkaerő kínálat szempont, szakmunkásrétegre alapozva bővült
- az ország legtöbb városában
különböző munkaerő igényű vagy –méretű gépipar
- műszeripar: jól képzett munkaerő
- tömegfolyamatoknál: alacsony bérű munkaerő
- olcsóbb bérű országba való
telepítés
- Esztergom + Győr: személygépkocsi összeszerelés
- Szentgotthárd: autómotor, sebességváltó
- Székesfehérvár: alkatrészek
- Győr: teherautómotor + fődarabok
- Budapest; Kaposvár: autóbuszgyártás
- japán, német, holland, dél-koreai, nemzetközi multinacionális
vállalatok új magyarországi üzemei nagy tömegben állítanak elő
számítástechnikához, szórakoztató elektronikához szükséges berendezéseket
- leggyorsabban fejlődő központok:
Székesfehérvár, Pécs, Budapest, Jászfényszaru, Debrecen, Zalaegerszeg,
Nyíregyháza, Komárom
- Bp, Nagykanizsa, Ózd: lámpaizzó – Tungsram – amerikai General
Electric
- Budapest: elektromos gépeket és berendezéseket gyártó ipar
központja; mellette: Pápa, Eger, Veszprém
- Jászberény, Téglás: háztartási gépek
- Műszeripar: minőséget ellenőrző, orvosi, tudományos kutatásokhoz és
az oktatáshoz szükséges műszereket, fogyasztásmérő órákat gyárt. Bp, Gödöllő,
Debrecen
- Fémtömegcikkek: Bp,
Sátoraljaújhely, Bonyhád, Mosonmagyaróvár
Magyarország ipara -
anyagi javak előállítása
- az ipar termeli a fűtéshez, világításhoz, a gazdaság
működéséhez szükséges energiát, a munkához a szerszámokat, gépeket, stb.
- kitermelő ipar: bányászat – természeti erőforrások
– nyersanyag ellátás
- alapanyaggyártó ipar: feldolgozza az anyagokat, félkész
termékeket – acélt, cementet, cellulózt, fonalat, stb.
- feldolgozóipar: termeléshez szükséges gépek,
berendezések, fogyasztási cikkek, késztermékek gyártója
- ipari szolgáltatások: gázt, gőzt, villamos áramot
szállítanak
- az ipar ágazatokra
osztható > ipari munkamegosztás
- az ország iparának szerkezete: egyes ágazatok aránya
Magyar ipar szerkezete
- leghatározottabb átalakulás
- bányákat bezárták (indokok másik tételben), az ágazat
gazdasági részesedése minimális lett
- nagy anyag-, energia-, tőkeigényű vas- és acél-,
timföldgyártás és alumíniumkohászat összezsugorodott
- nem korszerűsített gépipari vállalatok szintén.
- képzetlen munkaerőt
igénylő ágazat a fejlettebb államokból az olcsó területekre költözött > hazai textilipar
versenyképtelen lett, üzemeinket bezárták
- csökkent az iparban
foglalkoztatottak száma (90-es munkanélküliség)
- kisebb munkaerő-igényű gyárak: gépesített
- az iparban vezető helyre került az elektronika, gépkocsigyártás
- hangsúly: közepes- és
kisüzemek -> rugalmasabbak, gyorsabbak > alkatrészelőállítás, könyűipar
- hazai ipar felgyorsulhat, ha :a multinacionális vállalatok itthoni üzemei külföldi alkatrészekből
szerelnek össze késztermékeket.
Földrajzi elhelyezkedés
- régen szén, bauxit, más ásványi nyersanyagokkal álltak
kapcsolatban
- most a szakképzett
munkaerő a legfontosabb, az infrastruktúra,
megközelíthetőség
- ipari parkok
- Budapesti agglomeráció : a főváros aránytalanul nagy súlyt
képviselt az iparban
- az agg. övezet ipara a budapestihez hasonló ágazatokból áll
- Központjai: Vác,
Gödöllő, Százhalombatta, Veresegyház
- Kisalföldön: gépkocsi-, textil-, fa-, ruha Központ: Győr, Szentgotthárd, Sopron, Pápa
- Közép-Dunántúl: majdnem olyan magas, mint az
agglomerációban. Gép-, elektronikaipar vas, acélgyártás, , vegyipar. Dunaújváros, Tatabánya, Ajka
- Pécs: porcelán, fa bútor, ruházat,
cement, élelmiszer, elektronika Kp: Pécs, Komló, Mohács, Szigetvár
- Duna menti ipari sáv: személygépkocsi, papír, olaj,. Kp: Esztergom, Dorog, Almásfüzitő,
Nyergesújfalu, Lábatlan
- Nógrádi-medence;
Mátravidék: hanyatló
körzet. Lignit, villamos-energia, elektronika. KP: Salgótarján, Gyöngyös, Hatvan
- Borsodi körzet: anno legnagyobb veszteség.
petrolkémia, műanyag, cement, villamos energia. KP: Miskolc, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd
- Délkelet-Alföld: +kőolaj, földgáz > hőigényes iparágak: üveg, porcelán, + élelmiszer
(hús, baromfi, konzerv) + ruházat. KP: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Orosháza,
Hódmezővásárhely
- Debrecen: gyógyszer, élelmiszer, gépipar
- Szolnok: vegyipar, papírgyártás
- Nyíregyháza: papír, gumi, konzerv
- Eger: dohány, gép, bútor
- Paks: atomerőmű
- Kecskemét: élelmiszer, gép
- Nagykanizsa: gép
- Zalaegerszeg: bútor, kerámia, élelmiszer
Kohászat, Alumínium,
építőipar, vegyipar
-
- alapanyagipar feladata: olyan termékek gyártása, melyeket ipar +
építőipar késztermékekbe, építményekbe használnak fel
- legfontosabb: vas, acél, színesfémek, öntvények, cement
- jellemzői:
- nagy tömegű, természetes nyersanyag,
nagy energia- fűtőanyag, áramigény
- nagy tőkeigény
- jó közlekedési kapcsolatok
- import – nyersanyag
- környezetszennyezőek
Vas- és acélgyártás
- nyersanyag: vasérc
(Oroszország, Dél-Afrika, Svédország); koksz
(import feketeszénből Dunaújvárosban készül); fémhulladék (hulladékgyűjtés); ötvözőanyagok
(import); mészkő, dolomit
- technológiai fázisok: nyersvasgyártás, acél-, hengerelt áruk,
öntvény, kovácsolt áruk
- az é-magyarországi kohászati
üzemeket földrajzi adottságok alapján határozták meg: de később rátértek az
import nyersanyaokra
- Miskolc: acél, minőségi acél, hengerelt áru; Ózd: acél, hengerelt áru; Salgótarján: huzal, acél tömegáru
- Dunaújváros: legnagyobb vaskohászat – DUNAFERR (Duna)
Alumíniumkohászat
- alumíniumipar is megváltozott
- bauxit: alumínium-oxid, szilícium-oxid, vas-oxid, víz
- a telepek a kréta időszakban keletkeztek – Bakony, Vértes
- timföldgyártás: kinyerik az alumínium-oxidot - Ajka
- alumíniumkohászat: timföldből az alumíniumkohók (pl. Várpalota)
elektrolízissel előállítják az alumíniumot
- itthon drágább előállítani, mint
külföldről behozni
- Székesfehérváron, Budapesten
öntött, húzpott, préselt, sajtolt termékeket készítenek
Építőanyag-ipar
- haza természeti erőforrások
- külföldről csak különleges
anyagokat hoznak be
- egyenleges elhelyezkedésű (üledékes+vulkanikus kőzetek)
- cserép, tégla, cement, üveg,
beton
- földrajzi tényezők nagy hatással
voltak
- könnyen kitermelhető, nagy tömegű anyag – olcsó – szállítása nagy távra
gazdaságtalan, feldolgozásuk helyben a legelőnyösebb
- nagy fűtőanyagigénye van ó> a szén (kezdetben dominált) és nyersanyagok együttes előfordulási
helyénél épült
- nagy vízfelhasználás >a
víz mégsem volt döntő
- környezetszennyező!
- cement: mészkő, márga, agyag >
fűtés miatt szénmedencékbe – Miskolc, Beremend, Lábatlan, Vác
- üvegipar: nagy hőigény >
a fűtőanyagforrások határozzák meg a földrajzi elhelyezkedést: 1.
Szénmedencéken: Ajka, Tokod, Salgótarján; 2. földgázforrásoknál: Orosháza,
Nagykanizsa
Vegyipar
- mindennapi szükséglet: sósav, kénsav, marónátron, műanyag, vegyszer
- nagy tömegű nyersanyag- és
villamos-energiaigény
- a szervetlen vegyipar nyersanyaga full külföld: kén, kősó, kálisó,
foszfortartalmú ásványok
- magas műszaki színvonalat, tudományos hátteret igényel
- továbbfejlesztő hatása van
- magas termelékenység; kis munkaerőigény
- javítja az ország anyagellátását
- hulladékot hasznosít
- mezőgazdasághoz hozzájárul
- a késztermék értéke többszöröse a felhasznált anyagokénak
- termékeink tömegtermékek – áraik nem kedvezőek
- a környezet veszélyes szennyezője
Vegyipar földrajza
- vízforrások (Duna, Tiszta, Sajó) + termelési kapcsolatok + villamos
energia
- a vegyipar technológiája a kémiai
folyamatok nagyüzemi megvalósításán alapszik
- a fogyasztóipar vonzotta a
vegyipar ágait
- tudományos háttér – Bp, Debrecen
- petrolkémia: MOL – Százhalombatta
- BAZ: Tiszaújváros – Tiszai Vegyikombinát – olefintermékek;
Kazincbarcika – Borsodi Vegyikombinát ; Sajóbábony – műanyag, gyógyszer
- gyógyszeripar termékeit országosan értékesítik – külföldi tulajdon
- leghíresebbek Budapesten, újabbak
Gödöllőn
- vidéken legjelentősebb a debreceni antibiotikumokat előállító gyár
- Bp: hagyományos gyógyszeripari
központ, de festék + gumi + műanyag
- Szolnok: mosószer, kénsav, szuperfoszfát, műtrágya, porfesték
- Várpalota: nitrogénműtrágya-gyár
- számottevő erőforrás: szén-dioxid-gáz: Mihályiban hozzák fel,
Répcelakon palackozzák
Magyarország
mezőgazdasági természeti adottságai, és társadalmi feltételei
- mezőgazdaság feladata: a lakosság élelmiszerrel való ellátása ( +
élelmiszeripar, és néhány más iparág ellátása nyersanyaggal)
- termelési tényezők összefüggésben állnak egymással (föld,
tőke, munkaerő)
- a munkaerő helyettesíthető tőkével – gépek, agrotechnika
- a talaj, illetve más földrajzi adottság befolyásolja a termelés
színvonalát, jövedelmezőségét (a korszerű mezőgazdaság képes csökkenteni a
termelés függését a természeti feltételektől)
- ezek a termelési költségek
növekedésével járnak
- növénytermesztés alapvető feltételei:
- termőterületek földrajzi
adottságai – éghajlat, talaj, domborzat
- növények genetikai tulajdonságai
- földhasznosítás gazdasági,
technológiai feltételei
- ↑ agrártájanként változnak
Földrajzi adottságok
- Magyarországon kedvezőek. Legértékesebb erőforrás itthon: termőföld
- megfelelő társadalmi, technikai
körülmények között jól működhet a
mezőgazdaság, még többletet is termelhetnénk
- itthon jól termelhető a mérsékelt
övezeti kultúrnövények többsége + állattenyésztésnek is kedvez
- számolni kell kedvezőtlen adottságokkal is: néhány
helyen gyenge termőképesség, késő tavaszi fagyok, csapadék ingadozása – meleg +
aszályos nyár
- művelési ágak: a földhasznosítás különböző módjai
- hazánk Európa legjobb
földellátottságú országa – 0,6 ha /fő
- sok a szántó (domborzati viszonyok, medencefekvés, alacsony
tengerszint feletti magasság
- utóbbi évszázad változásai:
- csökkent a gyepterület aránya >szántók lettek
- veszélyesen csökkent a
szántóterület aránya : az utóbbi 50 évben
- a múlt évtizedekben a földnek nem volt fogalma / ára, vagy alulértékelt
volt, és pazarolták a termőföldeket >
azóta sem alakult ki reális ára
- EU-ban a termőföldek értéke többszöröse az itthoni földekénél > csatlakozás után 7 évig nem adható külföldinek
- erdők arányának növekedése –
gyengébb talajú szántókon, rossz legelőkön
- növekedtek a művelés alól kivont
földterületek – beépített területek, utak, vasutak
- a növénytermesztés és állattenyésztés azonos arányú
Társadalmi feltételek
- megváltoztak a tulajdonviszonyok >
a termelőszövetkezetek egy része feloszlott >kárpótlás során a földek jelentős része
a magángazdaságok tulajdonába került + a nem mezőgazdaságból élők is
földhöz jutottak
- magángazdaságok, gazdasági társaságok,
állami vállalatok, szövetkezetek
- a földterület elaprózódott
- a mezőgazdaság súlya a
nemzetgazdaságban radikálisan csökkent,
de nem lehet lebecsülni
- az
átalakulás piacvesztést okozott hozzájárult: belső vásárlóerő, fogyasztás
csökkenése
- az
európai piac telített, nehéz piacot találni hagyományos termékeknek
- nyugati országok mezgazd. termékeinek
piacra vitelét támogatások segítik à
- a
magyar állam ezzel nem tud versenyezni
- a mezgazd jövedelmezősége is rossz
- a nyitottság miatt a világpiaci árak érvényesülnek
- agrárolló
nyílás: a termékek (gépek, műtrágya) ára gyorsabban nőtt, mint a mezgazd
terményeké
- gyakori a túltermelés
- a
mezgazd jövőjét az határozza meg, hogyan tud beilleszkedni az unió mezgazd
szerkezetébe, piacába
- először
a termékszerkezeten – gabona , hús – kell változtatni, nagyobb hangsúlyt az
egészséges táplálkozásra
- minőség növelése nélkül az eredmények
nem elérhetők
- a környezetvédelem
is nagy figyelmet igényel
- vigyázni kell a földekre
- a mezőgazdasághoz szorosan
kapcsolódik: élelmiszeripar
Földrajzi
elhelyezkedése
- búza,
kukorica: vetésterület fele
- vezető hely: gabona
- munkaerőigény minimális
Búza
- legelterjedtebb: őszi
vetésű búza
- tavaszi búza ritka, hideg telek után
vetik
- hőigénye nagy, csapadékigénye mérsékelt
- májusi csapadék befolyásoló
- júniusban
melegre van szükség – sikértartalom
- talajra igényes gabona
- humuszban
gazdag, löszön képződött, feketemezőségi talajon ad jó termést
- korszerű agrártechnológia, műtrágyák > nagyobb
termőképesség
- el
tudja látni az ország szükségletét, kivitelre is marad
- legtöbb:
Tiszántúl löszlábai, Heves-borsodi-síkság, Mezőföld, Tolna, Baranya
ROZS: 2.
kenyérgabona
- vetésterülete csökkent, más növények
foglalták el
- őszi vetésű
- csapadékosabb éghajlat kell neki
- homoktalajok gabonája
- Duna-Tisza köze
- Nyírség
rizs:
visszaszorul, öntözőigényes
Kukorica
- takarmányozásra
- konzervipar csemegekukorica
- a kukoricatermesztés technikai
feltételei alakultak a legjobban
- a
termesztést az állattenyésztés igényelte
- hibridkukorica-fajták:
tenyészidő csökken, termésátlag nő
- a világon jelentős helyet foglalunk el
kukoricatermesztésben
- fagyra érzékeny
- nyári meleg kell neki, csapadékigény
kisebb
- humuszos
agyagos fekete mezőségi talaj +
- ország minden táján
- Tiszántúl, Körös-Maros köze, szolnoki-
hajdúsági löszhát
őszi
+ tavaszi árpa : igényesebb a búzánál,
- tavaszi
árpa: sör, maláta
- Zab:
lótenyésztés; földrajz: nem kedvez
Malomipar:
- a
magyar iparosítás 1. korszerű ágazata
- I.
vh előtt Bp. a világ egyik legjelentősebb gabonapiaca, malomipari kp-ja volt
- gabonatermesztő
területeken üzemek: Törökszentmiklós, Nyíregyháza, Debrecen,
Békéscsaba, Székesfehérvár
- gabonatermesztés
infrastruktúrája kiépült: tároló-hálózat
Ipari
növények
- cukorrépa,
olajos növények, sörárpa, rostnövények, dohány
- ipari termékek formájában kerülnek a
fogyasztóhoz
- fontos,
értékes növények
Cukorrépa
- földrajzi
környezet irányt igényes
- gondosan előkészített talajon ad jó
termést
- gépesített,
egyelése kézimunka
- mészben gazdag fekete mezőségi talajokon
- egyenletes csapadékot, nyári meleget
kíván
- termésátlaga
ingadozó
- EU által megszabott max: 400.000 tonna
/ év
- elterjedését
a talajadottságok és a cukorgyárak földrajzi elhelyezkedése határozza meg
- hagyományos
körzet: Kisalföld, Mezőföld, löszhátak, Alföld
- Édesipari üzemek: Bp, miskolc, szerencs, győr
- jól termő években ki tudja elégíteni
az ország igényeit
- cukorpiac telített, árak mérsékeltek
Olajos
növények
- Napraforgó:
- megnövekedett vetésterület
- elterjedtek
a növényi olajok, zsírok
- számottevő
exportcikk
- hőigényes növény, talajjal szemben
igénytelen
- Szabolcs-Szatmár-Bereg,
Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Mezőföld
- REPCE:
- termőterülete ismét nő, kevésbé
igényes: Dunántúl
- melléktermék: olajpogácsa állattenyésztés
- szója:
- magas tápérték, sok fehérje > állattenyésztés
- igényes növény, termékeny talajt,
magas hőösszeget, párás levegőt kíván
- Baranya, Észak-Bácska
- növényolajipar: Martfűn;
Margaringyártás: BP
Rostnövények
- kender,
len
- humuszban
gazdag, melegebb agrártájak
- rostlen: párás,
csapadékos éh. Dunántúl
- nem fedezi az ország szükségletét
- élvezeti cikk: dohány > meleg, nedves, laza talaj
Magyarország közlekedése - hazánk
nemzetközi kereskedelmi kapcsolatai
-
- a közlekedés a gazdasági kapcsolatok lebonyolítója
- összeköti a nyersanyagtermelő
területeket, lakóhelyet a munkahellyel, emberi kapcsoltok, szabadidő jobb kihasználása
- kapcsolatot teremt hazánk, és a szomszédos, illetve a távolabbi
országok között
- az ország közlekedési hálózata a
különböző közlekedési ágazatokból
jön létre
- ez a hálózat az infrastruktúra legfontosabb része
- környezet nagy szennyezője
- az ország gazdasága és a
közlekedés fejlettsége között egyenes arányosság van
- gazdaságos termelés
feltétele: jó elrendezésű, az ország minden területére kiterjedő hálózat
- hazánkban a továbbfejlesztés
szükséges
- nagy a tőkeigénye
- a magyar hálózat elmaradott az
EUban
- kevés az autópálya
- gyorsítani kell a közlekedés
fejlesztését
Közlekedés-földrajzi helyzet
- hazánk az európai nyugat-keleti
és észak-déli közlekedési vonalak találkozási területe
- alföldi jellegű elhelyezkedés + hegyvidékek közötti fekvés >összegyűjti a környező
nemzetközi vonalakat, továbbítja a forgalmat
- hálózatunkon számottevő a tranzitforgalom
- a legforgalmasabb pontokra
logisztikai központokat kell építeni – EU
Elrendeződése
- a gerincet alkotó hálózatra a túlzott Budapest-központúság a jellemző
- a fő vonalak a centrumból indulnak
ki, majd sugárnyalábszerűen haladnak
vidék felé
- ezt először a vasútvonalak
alakították ki majd a főutak, autópályák
- a hálózat alkalmazkodik a földrajzi adottságokhoz, népsűrűséghez, a
városok elhelyezkedéséhez
- a hálózat sűrű, kivéve a
hegyvidéki tájakat
- a fővonalak az ipari központok közötti kapcsolatokat és a nemzetközi
összeköttetéseket teszik lehetővé
- a közlekedési ágazatok gazdasági
és műszaki adottságai különböznek egymástól, ezért az utasoknak van lehetőségük
válogatni
- ezért a közlekedési ágak között verseny alakult ki
- a közúti szállítás fölénybe
került a vasúttal szemben
- a vasút nagy tömegű áru
szállítására és tömegközlekedésre a legalkalmasabb
- a vasút energiafogyasztása kedvezőbb, környezetszennyezése kisebb
- a vasúthálózat vonalainak
forgalmában nagy különbségek vannak
- MÁV kezében van
- nagy forgalom:
villanymozdony
- kisforgalom: dízelelektromos
- nemzetközi forgalmú vonatok:
- Bp.- Tatabánya – Győr-
Hegyeshalom
- Bp.- Hatvan – Miskolc – Szerencs-
Nyíregyháza
- Bp.- Cegléd – Szolnok – Debrecen
– Nyíregyháza – Záhony
- Budapest – Újszász – Szolnok –
Békéscsaba – Lökösháza
- Budapest – Székesfehérvár –
Siófok – Nagykanizsa – Murakeresztúr
Közúti közlekedés
- feladótól rendeltetési helyig – háztól házig – gépkocsi
- tehergépkocsi: darabáruk, tömegcikkek, romlékony áruk
- gazdaságos
- hosszabb távolságú, transzkontinentális utazásra is alkalmas
- városi tömegközlekedésben kis,
közepes távolságú utak esetén személyszállításban jó, autóbusz
- a környezet szennyezője
- csak akkor használható ki a
közúti közlekedés előnye, ha jó a hálózat
- magántulajdonban van
- autópálya: több sávra osztott,
nagy sebességű, nagyszámú személy- és gépkocsi forgalom lebonyolítására
alkalmas útvonal
- költséges, lassan épülnek
Vízi közlekedés
- nagy tömegű áruk legolcsóbb
szállítója, de lassú
- a Duna magyarországi szakasza teljes hosszában hajózható
Légi közlekedés
- nagy távolságokat gyorsan
áthidaló közlekedési ágazat
- MALÉV
- Ferihegy
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
- legfontosabb a külkereskedelem
- a nemzetközi munkamegosztás alapján, más országokkal folytatott
kereskedelem
- külkereskedelem nélkül csak egy
nagy korlátozott gazdaság jöhetne létre
- földtani adottságok miatt hiányzó nyersanyagok beszerzése
- nem termeszthető mezőgazdasági
eredetű nyersanyagok, élvezeti cikkek
- korszerű gépek, berendezések
- iparunk, mezőgazdaságunk sok
termékből az ország szükségleteit meghaladó mennyiséget termel >ki kell vinni
- csak korszerű, jó termékek
adhatók el versenyképes árakon >gazdaságfejlesztő hatás
Áruszerkezet
- behozatal:
- gépek, számítástechnikai
eszközök, híradástechnikai berendezések, gépkocsik, tartós cikkek, ruházat
- energiahordozók: földgáz, kőolaj
- élelmiszer: élvezeti cikkek,
rizs, hús, tengeri hal, zöldség, tejtermék
- kivitel:
- új gépipari ágazatok : gépkocsi,
motor, elektronikai eszköz, háztartási gép
- gyógyszerek, ruházati cikkek,
műanaygok
- búza, kukorica, hús, zöldség,
gyümölcs, bor
- a külkereskedelmi forgalom döntő része a világ legfejlettebb
országaival bonyolódik
- legszorosabb: Németország, Ausztria, Olaszország
Magyarország
idegenforgalma
-
- idegenforgalomi utazás: szabadidő eltöltése, szórakozás,
gyógykezelés, kulturális értékek felfedezése
- gazdasági tevékenység: a fogyasztás egyik formája
- Belső és nemzetközi
idegenforgalom
- természetföldrajzi + gazdaságföldrajzi tényezők
- földrajzi adottságok eladása:
szép tájak, természeti ritkaságok, gyógyvizek
- általános társadalmi szokás
- életszínvonal növekedése következtében a jövedelem egy része
üdülésre fordítható
- a szabadidő növekedése, fizetett szabadság
- a közlekedés fejlődése; gépkocsi; légi közlekedés; vasút
- kulturális rendezvények
- szomszédos országokban élő
magyarok látogatásai
- bevásárlóturizmus
Adottságok
- hazánk tájainak szépsége: rónák, Hortobágy, Bugac pusztasága,
cseppkőbarlangok, Balaton
- történelmi városok; néprajzi
emlékek; falumúzeumok
- Budapest fekvése
- hazai vadállományok
- magyar konyha
Látogatók
- a magyar idegenforgalom bevétele
nem túl nagy
- a beérkezők nagy része
tranzitutas
- sokan csak kirándulnak
- külföldi magyarok rokonsághoz
jönnek
- külföldi turisták itt
tartózkodási ideje alacsony
Idegenforgalmi körzetek
- idegenforgalmi értékek, hazai és nemzetközi érdeklődés alapján
körzetekre osztható az ország
- idegenforgalmi infrastruktúra
kiépítettség + forgalom különbözik
- legnagyobb érdeklődés:
Budapest >
összetett értékek
- Dunakanyar, Szentendre,
Esztergom, Visegrád
- Balaton – Siófok, Füred, Tihany
- Velencei-tó
- Nyugat Dunántúl: osztrákok:
Sopron, Győr, Kőszeg, Fertőd, Őrség
- pécs-mecseki: Pécs, Harkány
- Gemeci-erdő
- Kiskunság: Kecskemét – Kiskunsági
Nemzeti Park – Bugaci puszta
- Debrecen – Hortobágyi Nemzeti
Park , Hajdúszoboszló
- Tiszta-tó
- Mátra, Bükk – Bükki Nemzeti Park
- Eger – Bükk hegység
- Aggteleki Nemzeti Park
cseppkőbarlangrendszere
- Székesfehérvár, Veszprém, Szeged
