2013. április 23., kedd

8.5. Hazánk nagy régióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe

Középszint:
Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit.
Mutassa be a nagytájakról tanult természeti, társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit.
Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.
Mondjon példákat a nagyrégión belüli és az azok közötti együttműködésekre.
Budapest
Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével.
Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében.
Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel. 
Emelt szint:
Ismertesse a nagyrégiók kialakításának elveit és szerepét hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében.
Indokolja a regionális fejlettség különbségeit természeti, társadalmi, gazdasági tényezőkkel.
Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel. (Budapest)

Magyarország gazdasági körzetei, régiói (természetföldrajzi képe másik tételben)


Központi körzet
  • Budapest + agglomerációs gyűrű
  • Budapest a fejlődését számot földrajzi tényezőnek köszönheti
  • már a trianon után is itt dolgozott a magyar ipari munkások 60%-a, és kialakult az agglomerációs gyűrű
  • a belső vándorlás 2 millió főre növelte a lakosságot
  • az ipari dolgozók száma azóta gyorsan csökken
  • csak a nagy tudást igénylő iparágak, maradtak meg vezetőként - gyógyszergyárak, nyomdaipar, stb.
  • "ipar utáni" - posztindusztriális korszak: a fejlődés motorja a szolgáltatások
  • itt van a legtöbb magánvállalkozás, és vegyesvállalkozás
  • óriási világcégek képviseletei, bankok, biztosítók, tőzsde
  • hazai politika élet legfőbb színtere: minisztériumok, más intézmények
  • idegenforgalmi vonzótényezők között van a tudomány, és a kulturális élet
 Agglomeráció
  • Agglomerációs gyűrű: 78 település
  • a többség Budapestre jár dolgozni
  • van, aki 2-3 órát ingázik egy nap 
  • hétvégi házak: Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység
  • Duna-kanyar: üdülőtelepek
  • Szentendre: múzeumok, művésutelepek
  • Százhalombatta: kőolajipar
  • Vác: cemet- és mészmű
  • Gödöllő: mezőgazdasági felsőoktatás 
 Budapest városszerkezete
  • városközpont: a Duna bal partján, az V. kerület
  • északon: államigazgatási funkciók - Parlament, minisztréiumok
  • délen: felsőoktatási és kereskedelmi szerepkör
  • a Duna jobb partján: történelmi várnegyed - Nemzeti Galéria, Nemzeti Könyvtár, múzeumok sora
  • belső lakóhely öv: a városközpont körül alakult ki, 3-5 emeletes, szűz udvarú, zsúfolt bérházak
  • külső munkahelyöv: nagy térigényű pályaudvarok, raktárak, gyártelepek, panelházak
  • külső lakóhelyöv: földszintes, kertes családi házak
 A Dunántúl
  • hazánk területének 40%-a
  • gazdaságilag fejlettebb, északi részét alig súlytotta török pusztítás, városai fejlődtek, korán a polgárosodás útjára léptek 
  • Dél-Dunántúlnak viszont számolnia kellett a pusztítás következményeivel
  • a Dunántúl északnyugati fele jobb földrajzi helyzetben van: közel van Európa fejlettebb részéhez - nyugati kapcsolatok
  • a Dunántúl területe 3 régióra osztható
 a.) Nyugat-Dunántúl
  • Alpokalja - hazánk nyugati határvidéke
  • üde rétek: szarvasmarha-tenyésztés
  • felpezsdült az idegenforgalom, korszerű beruházások, munkahelyek - külföldi tőke
  • északi részének központja Sopron, a "hűség városa"
  • Sopron: textilipar, egyetem
  • Bakfürdő, Fertőd, Nagycenk: üdülőhelyek, gyógyfürdők, kulturális nevezetességek
  • Fertő
  • Vas megye székhelye: Szombathely: Philips gyár
  • Kőszeg: műemlékvároska, idegenforgalom 
  • Szentgotthárd: GM-Opel motorgyártás (kooperációs lehetőség, munkabér megtakarítás)
  • Zalai-dombság: Zalaegerszeg - kőolajfinomító, ruhagyár, sajtüzem
  • Nagykanizsa: bútorgyártás, és General Electric - Tungsram fényforrásgyártás
  • Kisalföld: fejlett, sokoldalú mezőgazdaság; búza, árpa, szálastakarmány; lén- és cukorrépa-termesztés
  • Pápa: szarvasmarhatenyésztés
  • Győr: sertéstenyésztés, kukorica
  • Bábolna: baromfi
  • élelmiszer (Kisalföld): hús- tejfeldolgozás, cukorgyártás
  • a textilipar országos rangú, és a gépgyártás is rohamosan fejlődik
  • Győr
    • közlekedés-földrajzi csomópont
    • Rába Rt. - teherautók, buszok, erőgépek gyártása, dízelmotorok, alvázak
    • Audi gépkocsimotor
    • legnagyobb műbőrgyár - Graboplast
    • Gardénia - csipkefüggönygyár
  • Mosonmagyaróvár: agrár-felsőoktatás; gép+textilipar; kerámiagyártás
b.) Közép-Dunántúl
  • Balatoni Riviéra: gyümölcs + szőlőkultúra
  • Dunántúli-középhegység: teljes bauxit- és mangánkészlet; szénvagyonunk 1/3-a
  • Ajka: timföld és üveggyár
  • Várpalota: műtrágyaüzem, alumíniumkohó
  • Tatabánya: brikettgyár
  • Urbanizációs tengely alakult ki a Duna partján
  • Komárom: Nokia telefongyár
  • Lábatlan: cement, papír
  • Nyergesújfalu: műszál
  • Dorog: szénvegyészet, mérgező ipari hulladékok megsemmisítése 
  • Esztergom
    • hazánk egyik legősibb városa
    • királyi székhely volt
    • jelenleg a magyarországi katolikus egyház központja
    • 90-es évek: Suzuki
  •  Székesfehérvár: közlekedési csomópont; alumíniumlemez és -öntvény (Könnyűfémmű); alumíniumot felhasználó Ikarus, Videoton; Ford
  • Dunaújváros: vas+acél (osztrák tőke)
  • Veszprém: egyetem + kutatóintézet
  • Herend: porcelán
  • Pápa: az ország legnagyobb húskombinátja
  • Balaton-felvidék: nemzeti park, üdülőtelepek - Balatonfüred
c.) Dél-Dunántúl
  • Mezőföld + Drávamenti-síkság: legfontosabb kukoricatermelő; de elterjedt a napraforgó, és a rostkender is
  • színvonalas állattenyésztés, tejgazdálkodás
  • szekszárdi és siklós-villányi szőlővidék
  • Mohácsi-sziget: zöldborsó, sárgarépa, káposzta
  • Cece környéke: zöldpaprika
  • sok kicsiny falu alkotja, kevés város van 
  • Pécs
    • legnépesebb város a Dunántúlon
    • ipar: Zsolnay Porcelángyár
    • bőrgyár, kesztyűgyár
    • sörgyár, dohánygyár
    • színház, képtár, műemlékek
    • egyetemi város
  • Mohács: farostlemezgyár (ártéri erdőgazdálkodás)
  • Szekszárd: borkereskedelm
  • Paks: hazai áramtermelés felét szolgáltató atomerőművek
  • Kaposvár: élelmiszeripar - cukorgyár, húskombinát, tejüzem - + ruhagyár, elektrotechnikai üzemek
  • balatoni idegenforgalmi körzetek; központ Siófok
  • Keszthely: mezőgazdasági felsőoktatás
  • Hévíz: rádiumos-kénes gyógyvíz
Észak-Magyarország
  • legkisebb gazdasági körzet, az ország 1/7-e
  • Tokaj-hegyaljai szőlők nemes borai
  • egri és visontai történelmi borvidékek
  • Verpele + Heves:dohány
  • Szerencs: cukorrépaföldek, cukorgyár
  • Eger: történelmi nevezetesség
  • Sárospatak: iskolaváros
  • bükkábrányi és visontai  lignit
  • régen virágzott a borsodi nehézipari tömörülés, ma már válságterület
  • Ózd: legsúlyosabb munkanélküliség
  • Salgótarján: acélötvözetek, öblösüvegek gyártása ma is működik
  • Kazincbarcika: Borsodchem Rt. vegyipari - PVC, nitrogénműtrágya
  • Tiszaújváros: kőolaj-finomítóhoz csatlakozó üzemek polietilént, műtrágyát, műanyagot, lakkokat, festékeket gyártanak
  • Miskolc
    • hazánk harmadik legnépesebb városa
    • vásárvonalon fekszik, és bánya-ipartelephez is tartozik
    • egyetemi város
    • Lillafüred, Tapolca
Az Alföld

a.) Észak-Alföld
  • Nyírség: 1. burgonyatermesztésben, de jellemző még rozs, napraforgó, dohány
  • híres szabolcsi alma
  • szarvasmarha-tenyésztés
  • hazánk fő szilvatermő vidéke
  • megyeszékhely: Nyíregyháza - mezőgazdasági termékek feldolgozása - tej, hús, dohány, gumigyár, hűtőgépgyár
  • jellemzőek a bokortanyák
  • Hajdúság: kukorica, búza, cukorrépa, állattenyésztés
  • Hortobágy: 1973 - első nemzeti parkunk
  • sok nagy falu, mezővárosok
  • Debrecen: Észak-Alföld kiemelkedő városa - "kálvinista Róma" - kulturális, felsőoktatási központ - gyógyszerészet, orvosi műszergyár
  • Hajdúszoboszló: jódos-brómos vizek, földgázkitermelés
  • Nagykunság és Jászság: legszárazabb; búza, kukorica, napraforgó, rizsföld
  • állattenyésztés: baromfi + sertés
  • Tiszta-: üdülőkörzet
  • Szolnok: a vidék központja, Tisza forgalmas átkelőhelye
  • Jászberény: Electrolux - Lehel hűtő
b.) Dél-Alföld
  • hazánk legmélyebben fekvő vidéke
  • Algyő: az ország leggazdagabb kőolajtelepei (+földgáz)
  • Pusztaföldvár, Battonya: földgáz
  • Körös-Maros közén, és a Bácskai-löszháton: búza + kukorica
  • fejlett sertés és baromfitenyésztés, sokoldalú húsipar
  • kender, cukorrépa, rizsföldek
  • Makó: vöröshagyma, szegedi fűszerpaprika
  • Kiskunság: zöldség + gyümölcstermesztés (pl. Kalocsa: paprika, Kecskemét: kajszibarack)
  • ritkán eloszló óriásfalvak, iparosodó mezővárosok, elszórt tanyák
  • Orosháza: síküveggyár
  • Békéscsaba: textil és élelmiszeripar, nyomdaipar
  • Gyula: húsipar, gyógyfürdő, vármúzeum
  • Hódmezővásárhely: Alföldi porcelángyár
  • Kecskemét: homoki gyümölcstermesztés
  • Baja: fontos kikötő- és átkelőhely, közlekedési csomópont
  • minden téren kimagasló központ: Szeged
    • szalámi, len- és kenderfeldolgozó, ruhagyár
    • kereskedelmi, kulturális, felsőoktatási, tudományos központ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése