2013. február 28., csütörtök

3.1.8. A földfelszín formálódása

Középszint:
Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás,felhalmozás).
Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík,dombság, középhegység,magashegység,völgy, medence, hátság).
Tudjon ezekre példát mondani a kontinensekés hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban. 
Emelt szint:
Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni,megkülönböztetni a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, tudja elhelyezni ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben.  

1.) Belső (endogén) erők: A Föld belsejéből származó erők.

  • kőzetlemezek mozgása
  • vetődés
  • gyűrődés
  • vulkánosság
  • magas hőfokú magmaáramlások
  • nehézségi erő
Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.

2.) Külső (exogén) erők: A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők.

Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).
Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

A külső erők:
  • az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék),
  • a víz (tenger, folyók),
  • a jég (jégtakarók, gleccserek),
  • az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája,
  • valamint a tömegmozgások.
A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:
  • lepusztítás,
  • elszállítás (együtt: denudáció) és
  • építés (akkumuláció).
A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.
A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

A Föld felszínformái

A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.
A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.

A felszínformák típusai

1. Síkság:

SikságokVízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et.
Típusai:
  1. Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)

  2. Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)

  3. Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)

2. Völgy:

A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.

Keletkezhet:
  • belső erők hatására pl: tektonikus árok
  • külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.

3. Medence:

Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.

Keletkezhet:
  • belső erők hatására pl: tektonikus medencék
  • külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék

4. Hegy:

HegyMinden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.

Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.

Keletkezhet:
  • belső erők hatására pl: vulkáni hegyek
  • külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja) 

5. Hegység:

Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.

Magassága szerint:
  • alacsony- (500 m-ig),
  • közép- (500-1500 m) és
  • magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg.
Kialakulásának ideje szerint:
  • lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak.
  • röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.

Lépcsők6. Lépcső

Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.

Keletkezhet:
  • belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők)
  • külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)

7. Part:

A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.

Típusai:
  • Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel)
  • Épülő part ( lapos, általában homokos part)

A belső erők felszínformáló ereje:

A Föld belső erőihez köthető folyamatok a
  • lemeztektonika,
  • a hegységképződések,
  • a vulkanizmus és a
  • földrengések.

A külső erők felszínformáló ereje: 

A Föld külső erőihez köthető folyamatok a

  • tömegmozgások,
  • a jég,
  • a szél,
  • a víz, és az
  • élővilág felszínalakító hatása.

Tömegmozgások (derázió)

Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.

A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:
  • gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások
  • lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások
  1. Omlások

    Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina.

  2. Csuszamlások

    CsuszamlásokA lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.

  3. Kúszások

    A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása, mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás.

  4. Folyások

    Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció ( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások)

A földkéreg szerkezetét átalakító folyamatok

A földkéreg kőzeteinek képződésük során elfoglalt helyzete az eredeti település vagy fekvés. A kőzettömegek azonban csak ritkán maradnak meg hosszabb időn keresztül eredeti helyzetükben, mert a belső erők hatására kialakuló kéregmozgások következtében elmozdulnak eredeti helyzetükből, széttörve elvetődnek, gyűrődnek, áttolódnak. A földkéreg kőzeteinek az endogén erők által létrehozott helyzet- és alakváltozásainak összességét diszlokációnak nevezzük. A diszlokációt a kőzetekben fellépő feszültségek váltják ki, három fő típusa különböztethető meg:

  • rugalmas (elasztikus) deformáció: az erő megszűnte után a test visszanyeri eredeti alakját, ez tehát visszafordítható (reverzibilis) folyamat.

  • plasztikus deformáció: olyan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) folyamat, melynek során az erőhatás megszűnte után a test nem nyeri vissza eredeti alakját. (gyűrődés, redőződés)

  • töréses deformáció: repedések, törések kíséretében beálló alak- és helyzetváltoztatás.

1. Gyűrődés

A viszonylag plasztikus (képlékeny), lazább szerkezetű, elsősorban üledékes kőzetek az összenyomás hatására gyűrődnek. A gyűrődés hatására létrejövő szerkezeti alapforma a redő, amelynek felemelkedő íve a redőboltozat vagy antiklinális, alsó íve pedig a redőteknő vagy szinklinális. A redő szimmetriasíkja a redőtengely. A redők méretei tág határok között változnak: néhány cm-től olykor több km-ig terjednek. A redők osztályozása legtöbbször a tengelyállás alapján történik:
  • álló redő: tengelye függőleges, a két irányból érkező nyomás nagysága egyenlő.

  • ferde redő: tengelye dőlt helyzetű, a két irányból érkező erők különböző nagyságúak.

  • fekvő redő: tengelye közel vízszintes helyzetű, az egyik erő nagysága jóval meghaladja a másikét.

  • áttolt takaróredő: hatalmas erők, erőkülönbségek hatására a redők elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, gyökerüktől és más kőzetekre tolódhatnak, akár több száz km-es távolságban.
    Gyűrt szerkezetek jellemzőek a lánchegységek azon típusára, amely két szárazföldi kőzetlemez ütközésével jött létre és döntően üledékes kőzetekből áll. Ezeket gyűrthegységeknek is nevezik, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer. Takarós szerkezetű hegységek jelentős erőhatásra alakulnak ki, pl.: Alpok, Kárpátok.




2. Vetődés

Tektonikai (húzó, nyomó, hajlító, nyíró stb.) erőhatásokra a merev kőzettestekben repedések, törések keletkeznek, a kőzetek törési síkok mentén szétválnak. Ha ezek az erők a szétrepesztett kéregrészeket elmozdítják egymástól, vetődés jön létre, ahol az elmozdulás síkja a vetősík. A vetősík iránya alapján a vetődéseknek három formáját különböztetjük meg:

  • hosszanti vetődés: a vetősík iránya megegyezik a rétegek csapásirányával.

  • harántvetődés: a vetősík iránya merőleges a rétegek csapásirányára.

  • átlós vetődés: a vetősík a rétegeket átlósan metszi.

    A vetősíkokkal határolt kéregdarabot rögnek, a rögökből álló kéregszerkezetet pedig rögös szerkezetnek nevezzük. A rögös szerkezet formatípusai:

  • szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű, lépcsős vetődés jön létre, az általa létrehozott forma a töréslépcső.

  • szerkezeti árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe zökken, árkos vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma az árok.

  • sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik sasbérces vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma a sasbérc.

  • szerkezeti medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedés.
    A földfelszín korábban már megszilárdult, merevvé vált övezetei a későbbi kéregmozgások hatására nem gyűrődtek, hanem rögösen feldarabolódtak. Ezt láthatjuk az óidei röghegységeknél, a Kaledóniai- és a Variszkuszi- hegységrendszer tagjainál. Ezek a hegységek eredetileg gyűrt szerkezetűek voltak, majd lepusztultak és a harmadidőszaki kéregmozgások során rögösen feldarabolódtak. Törések jellemzőek a földkéreg különösen merev részeire, az ősmasszívumokra is.




3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei

Középszint:
Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység,süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. 
Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket.
Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát.
Ismertesse az ősmasszívumok szerkezetitípusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait(hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság,táblás vidék).
Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.
Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait.
Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.
Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét.
Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra.
Mutassa be gazdasági jelentőségüket. 
 
Emelt szint:
Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Legyen képes (képeken,ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a nagyszerkezeti egységeket.(földtörténet tétel!!!)
Tudja magyarázni a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását.
 
A Föld felszínén különböző nagyszerkezeti egységeket ismerünk:
  • ősföldek
  • röghegységek
  • gyűrthegységek
  • süllyedék-területek
  • óceáni medencék
  • óceáni hátságok
  • mélytengeri árkok

Ősmasszívumok

  • a Föld legősibb kéregdarabjai, és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek lepusztult maradványaiból jött létre
    • fedetlen ősmasszíviumok:
      • az ősi mélységi magmás, és metamorf kőzetek a felszínre is bukkannak
      • a hegységképződések során ezek a képződmények csak le, illetve felfelé változtatták helyzetüket
    • fedett ősmasszívumok:
      • a földtörténet során süllyedő ősmasszívumokra a tengeri elöntések halmoztak vastag üledékes kőzettakarót a kristályos alapra (pl. Balti)
  • felszíni formák: hullámos síkságok, vetődéses lépcsők, alacsony hegyvidékek jellemzők
  • a nagy szilárdság miatt a lemezmozgások következtében csak vetődéses folyamatok formálták
  • bányakincsekben gazdagok: kristályos alapjukra jellemző a vasérc, nikkelérc, krómérc, platina
  • Földünk Ősmasszívumai: Kanadai-, Balti-, Angara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Guyanai-, Brazíliai-, Afrikai-, Ausztráliai-ősmasszívium

Röghegységek

  • lánchegységek lepusztulásával, feldarabolódásával jöttek létre
  • általában magasságuk miatt csak középhegységek
  • vetődéses formák: rög, árok, lépcső, medence
  • jellemző: 
    • legömböjített hegytető
    • széles hegyhát
    • fennsíkok
    • lankás lejtők
    • tágas medencék
    • széles völgyek
  • ásványkincsek: arany, ezüst, rézérc, ólomérc, cinkérc, ónérc, feketeszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó
  • KALEDÓNIAI-HEGYSGKÉPZŐDÉS: szilur, devon: 2 szárazföldi lemez ütközésével. Ez a hegységképződés kapcsolta össze Ős-Európát, és Ős-Észak-Amerikát. (Kaledóniai-hegységrendszer: Skadinávia, Skócia hegységei, Kelet-Grönland hegyei, Appalache északi része)
  • VARISZKUSZI-HEGYSÉGKÉPZŐDÉS:karbon: a már egyesült Ős-Európa-Ős-Észak-Amerika összekapcsolódott Gondvanával, és Ázsia ősével ( az Urál mentén. Variszkuszi-hegységrendszer: Dél-Anglia, Franciaország, Németország, Cseh-medence peremhegyei, Lengyel-középhegység, Rodope, Urál, Nagy-Vízválasztó-hegység, Appalache déli része)
  • felszínformák: 
    • domb: tengerszinthez képest 250-500m, lejtős oldalú kiemelkedés
    • dombság: egyetlen felszínű dombos terület, völgyekkel, medencékkel
    • hegy: 500m-nél magasabb, meredek oldalú
    • hegység: nagy területű, több hegyből álló többféle felszínformát magába foglaló formaegyüttes
    • középhegység: 500-1500 m magas
    • magashegység: 1500 m+

Lánchegységek / Gyűrthegységek:

  • a tagjai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz
  • a világ legfiatalabb hegységei, magasságuk miatt magashegyek
  • formakincsük
    • párhuzamos vonulatok
    • hosszanti völgyek
    • hegyes, sziklás csúcsok
    • éles, csipkézett gerincek
    • meredek, szakadékos lejtők
  • a gyűrődéses formák jól felismerhetők
  • AKTÍV lemezszegélyek mentén találhatók
  • EURÁZSIAI-HEGYSGRENDSZER:Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-, és Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegyei, és ugye a Himalája(a Tethys óceán üledékeiből, és az afrikai és eurázsiai lemez kőzetanyagából kialakult az Eurázsiai-hegységrendszer is (szárazföldi+szárazföldi lemez ütközése = az óceán egyre keskenyebb, majd végül a víz teljesen kiszorul, csak a mai Földközi-, és Fekete-tenger marad hátra)
  • PACIFIKUS-HEGYSÉGRENDSZER: Kamcsatka, Kuril-szegetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok(A Tethys-óceán egyre keskenyebb lett, mivel az afrikai lemez egyre közelebb került Eurázsiához.)
  • ásványkincsekben szegényebbek: 
    • Pacifikus-hegységrendszer: vulkánosság: sok a színesfémérc
    • Eurázsiai-hegységrendszer: barnakőszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó

Síkságok:

  • minden olyan terület, mely közel vízszintes, és a felszín viszonylagos magasságkülönbségei nem nagyobbak 200 m-nél, ÉS a lejtés mértéke nem haladja meg a 6%°-et ( 100 méterenként 60 cm-t)
  • általában süllyedő medencék feltöltődésével keletkezett 
    • tökéletes síkság: teljesen sík, a magasságkülönbség 10-20 méternél is kevesebb egy négyzetkilométeren
    • tökéletlen síkság: 20-50m/ km2: általában letarolással alakultak ki (Kanadai-ősmasszívum fedetlen része)
    • alföld: tengerszint és a 200 méteres magasság között elhelyezkedő síkság (szántóföldi növénytermesztés)
    • fennsík: 200 m-nél magasabban fekvő síkság
    • mélyföld: tengerszintnél mélyebben fekvő síkság
  • feltöltéssel keletkezett: hazai alföldjeink, Kínai-, Hindusztáni-alföld, Mississippi-, az Amazonas-medence, jégkorszaki jégtakaró alakította: pl. Német-Lengyel-alföld, aprózódással: Belső-Ázsia zárt medencéi
 

3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei

Középszint:
Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit.
Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését.
Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag,bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkánitufák, márvány, palás kőzetek.
Mondjon példát az előfordulásukra és a fel-használásukra.
Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt.
 
Emelt szint:
Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. 
Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat. 

Kőzetburok: kőzetek összessége

A kőzeteket keletkezésük szerint 3 nagy csoportba osztjuk:
  1. Magmás kőzetek
  2. Üledékes kőzetek
  3. Metamorf, átalakult kőzetek
Ezek a csoportok valójában állandóan változnak, átmenetek figyelhetők meg, a körforgásra törvényszerűségek írhatók le.

A kőzetek építőkövei - ÁSVÁNYOK:
  • a litoszféra 99%-át 8 kémiai elem alkotja: oxigén: O2, szilícium (Si), alumínium (al), vas (Fe), kalcium (Ca), nátrium (Na), kálium (K), magnézium (Mg)
  • ezekből épülnek fel az ásványok, az ásványokból pedig a kőzetek.
  • az ásványok egynemű (egyetlen kémiai képlettel leírható), szervetlen eredetű alkotórészei a litoszférának
  • az ásványokat is csoportosíthatjuk
    • legfontosab: Kőzetalkotó ásvány: kb 200 féle (2000ből): kvarc, csillámok, földpátok, olivinek, piroxének, amfibólok  
  • Az ásványokat építő atomok szabályos kristályrácsban helyezkednek el --> kristályos szerkezet
  • a különféle kőzetek többféle ásványból állnak (pl. gránit: kvarc+földpát+csillám)
1.) MAGMÁS  KŐZETEK
  • magma: különböző olvadáspontú szilikátok és oxidok keveréke 
  • néhány alkotórésze eltérő olvadáspont alá hűlve kiválnak, kikristályosodnak
  • a lehűlési körülmények miatt a kiindulási magmából különböző magmás kőzetek keletkezhetnek
    • Mélységi magmás kőzet: 
      • a Föld felszíne alatt szilárdul meg
      • gabbró, diorit, gránit
    •  Vulkáni kiömlési kőzetek:
      • lávakőzeteknek nevezzük
      • felszínre ömlik, és ott szilárdul meg
      • bazalt, andezit, riolit
    • Vulkáni törmelékes kőzetek:
      • robbanásos kitörések során a kirepülő lávafoszlányokból
      • a vulkánkitörések mellékterméke, a felszínre hulló porból, törmelékből tömörödik össze - andezittufa, riolittufa
      • tufakőzet: hosszú idő alatt alakul ki 
      • Vulkáni törmelék osztályozása:
        • hamu: 0,05-4mm
        • salak: 4-32 mm
        • nagyobb átmérőjű tömbök
2.) ÜLEDÉKES KŐZETEK
  • lerakódott üledékből váltak kőzetté
  • a száraföldek, a folyók, a szél, a jég a hordalékot (kavics, iszap, homok) szárazföldi, vagy tengeri üledékgyűjtő medencébe szállította
  • a lerakódott anyagok fizikai (aprózódás) és kémiai (mállás) folyamaton mentek át, így alakultak ki az üledékes kőzetek
  • a frissen felhalmozódott üledéktömeg még nem kőzet, minél több halmozódik fel, annál nagyobb a nyomás az alsó rétegeken, ami összepréselődik, kiszorul az oxigén, végül pedig a laza üledék összecementálódik
  • üledékes kőzetek létrejöttekor a hő nem játszik szerepet
  • és nem csak kőkemény kőzetek tartoznak ide, hanem a laza üledékek is - iszap, homok, agyag
  • más nyelveken réteges kőzeteknek is nevezik, mert a rétegezettség sokszor felismerhető
  • szakemberek felismerik a körülményeket (pl a szél hullámos, fodrozott felületeket alakít ki, változó irányból érkező vizek által lerakott rétegek keresztezik egymást)
  • 3 csoportra oszthatjuk őket
    • Törmelékes üledékes kőzet:
      • más, idősebb kőzetek feldarabolódott, elszállítódott, felhalmozott maradványából keletkezett
      • breccsa: durva szemcsés, szabálytalan formájú, éles törmelékből áll (kötőanyaga:agyag, kova, mész, limonit
      • finom szemcsés agyag, lösz
    • Vegyi üledékes kőzet:
      • vegyi átalakuláson is átesik 
      • egykori tengerömlök bepárlódása, kiszáradása miatt jöttek létre sókőzetek
      • előbb a nehezebben, majd az egyre könnyebben oldósó sók váltak ki 
      • időben legelőször, térben legalul válnak ki: karbonátok (mész, CaCo3), felette a szulfátok (gipsz: CaSO4), kloridok, kősó (NaCl), kálisó (KCl)
    • Szerves eredetű üledékes kőzet:
      • tengerben levő élőlények (csigák, korallok)  maradványaiból jöttek létre
      • gyakran az őket alkotó élőlények maradványaiból azonosíthatjuk 
      • ilyen a mészkő
3.) METAMORF KŐZETEK
  •  magmás, vagy üledékes kőzetből jön létre
  • nagy nyomás / magas hő hatására alakul át 
  • az eredeti kőzetek ásványai új, metamorf ásványokká kristályosodnak át
  • pl kristályos pala
  • átalakulás történik akkor is, ha üledékes kőzetbe forró magma (pl. gránit) nyomul. A magma átégeti az üledékes kőzetet, és kemény, metamorf kőzetté alakul: szaruszirt
  • mészkőből hő és nyomás hatására márvány lesz

 KŐZETEK KÖRFORGÁSA

  • a litoszféra kőzetei folyamatosan pusztulnak, megújulnak
  • a körforgást a lemezmozgások irányítják
  • a földkéreg elemei ásványokká, az ásványok pedig kőzetekké rendeződnek 
  • a kőzetek ősforrása a magma 
  • kőzetek: magmás, üledékes, metamorf kőzetek 
  •  ezek között a lemezmozgások folyamatos körforgást éltetnek

ENERGIAHORDOZÓK KÉPZŐDÉSE

A kőzetképző folyamatok ,,melléktermékeiként" fémek ércei, illetve fűtőanyagként, energiahordozóként hasznosítható anyagok is felhalmozódtak a kőzetburokban.

A.) ÉRCTELEPEK KELETKEZÉSE

ércek: azok az ásványok, ásványtársulások, melyek valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb mennyiségben, koncentrációban tartalmaznak. Túlnyomórészt magmás folyamatokhoz (elsődleges ércképződés), részben pedig az üledékképződési folyamatokhoz (másodlagos) kapcsolódik

A.) MAGMÁS ÉRCTELEPEK képződése

  • a felszín felé nyomuló magma alkotórészei a lehűlés következtében kiválnak, és sűrűségük alapján elkülönülnek.
  •  először a legmagasabb hőmérsékleten szilárduló - 1000°C körül - nehézfémek - nikkel, platina, króm , + a vas ércásványai válnak ki,, majd az olvadt tömeg aljára süllyednek, és felhalmozódnak 
  • így jöttek létre az elsődleges vasérctelepek: Svédország, Kanada, Brazília 
  • ezek tehát a mélységi magmás kőzettesteken belül halmozódtak fel 
  • a kéregben a fölfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be - a kőzetté szilárdulás záró szakaszában a magmamaradék behatol a mellékkőzetek repedéseibe, hasadékaiba, és ott lehűlve a hasadékokat kitöltő ércteléreket hoz létre. 
  • a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat maguknak a magma gőzei, gázai, melyekből szintén ércek csapódhatnak ki 
  • így jöttek létre a magmás eredetű, de már nem magmás kőzettesten belül, hanem érctelérekben felhalmozódott, ón-urán-tóriumérctelepek 
  • a lehűlő magmás tömegbe jutó víz hirtelen felforr, és kioldja az érceket, majd továbbszállítja a mellékkőzetek repedéseibe --> újabb érctelérek --> HIDROTERMÁLIS ÉRCESEDÉS 
  • így alakultak ki a színesfémek - cink, ólom, réz - valamint a nemesfémek - arany, ezüst
  • Magyarországon a Mátrában a Recsk, és Rudabánya (hidrotermális)
  • a magmatesttől távolodva az egyre alacsonyabb hőmérsékleten kiváló ércek halmozódtak fel. Ezért a kőzetburok felső része a legszegényebb magmás eredetű ércekben
  • lepusztulással kerülhettek felszínre



Nikkel


2.) ÜLEDÉKES ÉRCTELEPEK képződése
  • A folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik.  
  • Az érctelepek kialakulásában ásványos anyagokat hasznosító tengeri élő szervezetek is szerepet játszanak a -->  ómásodlagos (üledékes) érctelepek (vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek). 
  • az érc a folyók medrében halmozódik fel: A folyami hordaléknál súlyosabb ércszemek ott gyűlnek össze, ahol a folyó áramlása lelassul--> torlat (pl.:„vadnyugat”, szigetközi Duna-szakasz, Malajzia ónmosói)
  • régebbi földtörténeti korok folyami üledékei között is találunk aranyfelhalmozódásokat (Alaszka)
Malachit - Rézérc

A bauxit keletkezése
  • a bauxit nedves trópusi, szubtrópusi éghajlat mellett különböző (magmás, üledékes, metamorf) kőzetek málladékából keletkezett.
    •  lateritbauxit
      • a Föld bauxitkészletének túlnyomó része. 
      • A lateritbauxit az alatta lévő, többnyire magmás és átalakult kőzetek elmállásával keletkezett. 
      • A málladékból az esőzések a könnyen kimosható anyagokat (pl.: kovasav) elszállítják, a nehezen mozgó alumínium-oxid viszont egyre jobban feldúsul. Pl.: Jamaica, Ny-Afrika bauxittelepei
    •  karsztbauxit
      •  a karsztos kőzetekhez (mészkő, dolomit) kapcsolódik. 
      • A mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben összegyűlt, „csapdába esett” málladék részben e karsztos kőzetek oldódásából maradt vissza, részben más területről, egyéb kőzetek málladékából származik. Pl.: Vértes, Bakony

Bauxit

FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK képződése

  • ipari forradalom óta használjuk őket
  • munkává alakítható energiaforrások
  • a fosszilis energiahordozók nem újulnak meg  
  • kőszén, kőolaj, földgáz
1.) SZÉNKÉPZŐDÉS FOLYAMATA
  • szerves eredetű üledékes kőzet, melyet elégethetünk
  • kialakulásához a hatalmas erdőket éltető meleg, és nedves éghajlat kedvezett 
  • az erdők elhalt maradványai egymásra rétegződtek, területüket üledéktakaró fedte be, és a fedőrétegek alatt, oxigéntől elzártan megindult a szénképződés folyamata: SZÉNÜLÉS 
  • szénülés során a széntartalmú vegyületek folyamatosan feldúsultak
  • minél magasabb volt a fedőrétegek nyomása, illetve minél hosszabb ideig tartott a szénképződés folyamata, annál jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű szén keletkezett 
    • TŐZEG: kezdeti termék , szántartalma 60% - a növényi részek szabad szemmel is megfigyelhetők 
    • LIGNIT: szén: 60-65% - itt is felismerhetők a növények 
    • BARNAKŐSZÉN: 75% 
    • FEKETEKŐSZÉN: 80-90% - 350 millió évvel ezelőtti karbon időszak terméke 
    • ANTRACIT: 92-96%
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ keletkezése
  • a tenger parányi élőlényei, a planktonok elhalt maradványaiból alakult ki a tengerfenéken 
  • a tengerfenék iszapjába süllyedtek, és betemetődtek 
  • oxigén nélküli környezetben, nagy nyomás és hő hatására a planktonszervezetekből zsírok és olajok váltak ki,, 
  • felfele vándorolva likacsos, repedett tárolókőzetekben halmozódott fel - gyűrődések redőboltozatai
Tőzeg
Antracit   

2013. február 27., szerda

3.1.5. A hegységképződés

Középszint:
Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani.
Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra.
Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján.
Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. 
 
Emelt szint:
Mutassa be a hegységképződési szakaszok egymásra épülését és összefüggéseit. 
Tudjon a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat rajzolni, elemezni. 

A Földön található hegységrendszerek  keletkezései szintén a lemezmozgásokkal állnak kapcsolatban. 
Hegységrendszer: egy hegységképződési időszak során képződött hegységek összessége  - több millió évig tartó, sok részfolyamat eredménye
  • Tektogenezis: a hegységképződés előkészítő fázisa, a részt vevő tektonikai szerkezetek kifejlődése. A tengerek mélyén teknőben, vagy geoszinklinálisokban nagy mennyiségű üledék formájában halmozódott fel a hegységek alapanyaga. A tektogenezis az, amikor ezekben a teknőkben az anyag meggyűrődik, és ekkor takaróredők alakulnak ki. A tektogenezis során megbomlik a földkéreglemez szegélyének egyensúlya és üledék préselődik a szomszéd lemez szegélye alá is.
  • Orogenezis: a hegységképződés kiemelkedési folyamata. A lemezszegély alá préselődött üledék felhajtóerőt fejt a lemezre, amely ettől megemelkedik. 
Szerkezeti mozgások:

GYŰRŐDÉSEK:  
  • a földkéreg  rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló meghajlása.  
  • A mélyben levő, nagy nyomás és magas hőmérséklet miatt a képlékeny rétegben megy végbe. 
  • Alapformája a REDŐ, mely redőboltozatból, - antiklináris - illetve redőteknőből - szinklinális - áll.
  •  Ha a két irányből érkező nyomás nagysága egyenlő, akkor ÁLLÓ redők keletkeznek. 
  • Eltérő nagyságú nyomás esetén FEKVŐ, vagy FERDE redők keletkeznek.  
  • Óriási nyomás hatására a ferde és fekvő redők elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, és áttolódhatnak más rétegekbe.  ezek az ÁTTOLT TAKARÓREDŐK.  Ez több 100 km is lehet. ALPOK
VETŐDÉSEK: 
  • ez a folyamat már nem olyan mélyen megy végbe, tehát a kőzetanyag szilárdabb, ezért nem gyűrődik, hanem TÖRIK a vetősík mentén.  
  • Függőleges és vízszintes irányban is végbemehet. 
  • Gyakran lépcsőszerűen követik egymást. 
  • Párhuzamos vetődés: SASBÉRC, hasonló módon bezökkenők: ÁROK
  • A vetődések sok-sok km hosszú törésvonalakat jelölnek ki. 
  • A vetődés a már kialakult hegységek tömegét is átírhatják.

Hegységek képződésének helye
  • A lemeztektonika a geoszinklinálisok fejlődését és a hegységek képződését az ősi óceánok történetéhez köti. 
  • Eszerint a geoszinklinálisok nem bemélyülő üledékgyűjtő medencék, hanem az óceánok belső, lemezhatároktól távoli területei. 
  • A bennük képződő, felhalmozódó üledék meggyűrődése, a tektogenezis az alábukási sávok mélytengeri árkaiban megy végbe. 
  • Az egymáshoz ütköző lemezszegélyekhez kapcsolódik a hegységképződés. 
  • A magyarázatot az Eurázsiai-hegységrendszer kutatása alapján dolgozták ki. 
  • Képződése 100 millió évvel ezelőtt kezdődött, de vannak több 100 millió évesek is.
KÉT ÓCEÁNI LEMEZ ÜTKÖZÉSEKOR:
  • legegyszerűbb változat
  • ekkor a mélytengeri árok egy óceáni medence külső övezetében helyezkedik el
  • az óceáni lemezek ütközésekor SZIGETÍVEK jönnek létre
  • az alábukó óceáni kőzetlemez szolgáltatja a szigetek vulkáni magját
  • A szigetívek vulkáni anyagokból, a mélytengeri árkokat kísérő vulkánok savanyúbb anyagaiból állnak
  • üledékek a szigetív szárazföld felőli oldalán lévő óceáni medencében gyakoribbak
  • Csendes-óceán nyugati részének szigetei
ÓCEÁNI + SZÁRAZFÖLDI LEMEZ ÜTKÖZÉSEKOR
  • Andok 
  • a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik 
  • mélytengeri árkokhoz kapcsolódó savanyú vulkánosság
  • Andok + Pacifikus hegységrendszer : magmás kőzetek
  • az alábukás során az üledék is redőkbe gyűrődik, és a szárazföldi lemez pereméhez préselődik.  
  • a gyűrt üledékes kőzetek alárendelt szerepet játszanak
KÉT KONTINENTÁLIS LEMEZ ÜTKÖZÉSE
  • ez a legbonyolultabb 
  • az ütközés a folyamat befejező szakaszakezdetben itt is kisebb óceáni medencék voltak, az alábukás során azonban az óceáni területek felemésztődtek, megsemmisültek 
  • a szárazföldi lemezek egyre közelebb kerültek egymáshoz, és a térrövidülés miatt az óceáni medence, a geoszinklináris üledékei meggyűrődtek.  --> ferde + fekvő redők, melyek anyaga ütközéskor kibuggyanva egymásra, illetve a kontinentális lemez idősebb kőzeteire tolódva létrehozta a TAKARÓREDŐKET 
  • az ütközéskor a kontinentális lemezperemről mikrolemezek szakadtak, töredeztek le, melyek közbeékelődve megszabták az új hegység vonulatainak elhelyezkedését ALPOK, HIMALÁJA
  • felépítésükben a meggyűrt üledékek játszák a főszerepet, a vulkáni kőzetcsoport, az óceánfenék foszlányaként értelmezett ofiolitok árulkodnak arról, hogy e területeken is valaha óceánközépi hátságok húzódtak. 
  • a mai szárazföldek területén húzódó lemezhatárok tehát egykori óceánok nyomát őrzik.
HEGYSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA:
  • Magasságuk szerint:
    • középhegység (tengerszint feletti magassága 500-1500 m)
    • magashegység (1500m+)
  • Szerkezetük szerint:
    • Gyűrthegységek:
      • anyaga a képződés során redőkbe gyűrődött
      • tagjaira jellemzőek a párhuzamos vonulatok, hosszanti völgyek, hegyes-sziklás csúcsok, éles, csipkézett gerincek, lejtők
      • vonulataik gyakran láncszemekként kapcsolódnak össze
      • a külső erők még nem koptatták le nagyon
      • 1500 m-nél magasabbak
      • a Föld hegységrendszerei a földtörténet során gyűrthegységként keletkeztek
      • a merev kőzettestek már nem tudtak gyűrődni, rögökre töredeztek
      • lánchegységek: Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer 
    • Röghegységek:
      • törések mentén feldarabolt, magasságokba kiemelt rögökből, rögsorokból állnak
      • erősen lepusztult középhegységek (általában)
      • legömbölyített hegytetők, széles hegyhátak, fennsíkok, lankás lejtők, tágas medencék, széles völgyek
      • Röghegységek: Ural, Német-középhegység, Francia-középhegység, Lengyel-középhegység
      • gyökerükkel mélyen beágyazódnak a köpenybe
 

3.1.4. A kőzetlemezmozgások okai és következményei

Középszint:
Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit.
Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezmozgások kapcsolatát.
Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát.
Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint.
Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat.
Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére.
Magyarázza a földrengés kialakulásánakokát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel.
Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire. 
Emelt szint:
Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemes-fémércek képződését, és tudja ezt példákkal alátámasztani.
Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket. 
Magyarázza példa segítségével az ún. „forrópontok” feletti vulkánosságot.
Ismerje az erősségmérés elvét, a rengések kísérőjelenségeit.
Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. 
1.) VULKÁNOSSÁG
A Föld belső erőinek leglátványosabb megmutatkozása a vulkanizmus.



 
Magma: a felső köpenyben, vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló magas hőmérsékletű szilikátolvadék. A magma a nyomáskülönbségek és a hőmérséklet hatására lassú áramlást végez, és eközben óriási feszítőerőt fejt ki környezetére, és mozgása során összetétele megváltozik.


A VULKÁNOK FELÉPÍTÉSE
  • MAGMAKAMRA: a vulkáni anyagok származási helye:  - 60-120 km mélyen 
  • KÜRTŐ: a magmakamrát a felszínnel összekötő, a Föld kérgét függőlegesen áttörő csatorna
  • KRÁTER: a kürtő a felszínen kör alakú kráterben végződik
  • VULKÁNI KÚP: a felszínre kerülő anyag nagyrészt kúp alakban halmozódik fel 
  • KALEDRA ÜST / KATLAN: a magma eltávozása után beszakadó magmakamra beszakadásával keletkezik
  • BATOLIT: a felszín felé törekvő magma a mélyben megrekedve hatalmas kiterjedésű magmás kőzettömbbé szulárdul, és a körülötte levő kőzeteket megolvasztja, átkristályosítja 
  • LAKKOLIT: a batolitnál kisebb kőzettömeg - legtipikusabb szubvulkáni képződmény  




MÉLYSÉGI MAGMÁS KŐZET:
a fölfelé haladó kőzetolvadék, vagyis magma nem éri el minden esetben a felszínt!!! alacsonyabb hőmérsékletű szintre érve még a felszín alatt szilárdul kőzetté:  <-- intruzív magmatizmus / plutonizmus.

FELSZÍNI VULKÁNOSSÁG:
A magma felszínre lépési helyén képződik maga a vulkán, a felszínre kerülő magma a LÁVA. A képződő vulkáni kőzetek szoros kapcsolatban állnak azzal a magmafajtával, amelyből származnak.
Ha a láva a felszínre kerül, akkor effuzív magmatizmus / vulkanizmus. 

Több típus:
1.) szárazföldi
2.) tenger alatti
3.) felszín közeli ( 2km-nél mélyebben lezajló) - szubvulkáni folyamat

A VULKÁNI MŰKÖDÉS TERMÉKEI
  •  Folyékony: LÁVA - összetétele = magma, rendszerezése a SiO2 alapján történik
    •  1.) SiO2-ben szegény, bázisos bazaltláva - híg, kis viszkozitású --> lávatakaró
    • 2.) SiO2-ben gazdag. savanyú andezit és riolit lávák: nagy viszkozitás, hamar szilárdul--> KÚP - vulkáni kiömlési kőzetek: riolit, andezit, bazalt
  • Szilárd: VULKÁNI BOMBÁK - levegőben lehűlve szilárduló blokkok, tömbök, LAPILLIK--> PIROKLASZTIKUM - nagyobb darabok megszilárdulásakor: BRECCSA, porból: TUFA
  • Gáz: 75% VÍZGŐZ, + CO2, CO, N2, H2, CH4

Gejzír

A VULKÁNOK ELHELYEZKEDÉSE

- a lemeztektonika adta meg a magyarázatot
- kevés kivétellel mind tengerpart közelében helyezkednek el - Vezúv, Etna, Stromboli, Fuji
- ezek a területek egyben lemeztektonikai lemezhatárok: a vulkáni tevékenység többsége lemezhatárokhoz kötődik
- A Föld belsejében levő magma ezeken a határokon talál kiutat a felszínre
- A vulkáni működés és a felszínre kerülő anyag jellege a kémiai összetételétől függ.
- Forró pontok: azok a vulkánok, melyek nem lemezhatárokon jöttek létre: helyi jellegű, függőleges irányú felfele törekvő magmaáramlás elvékonyítja / átolvasztja a köpenyt és kérget, és ún. gomolyaáramlásos vulkán jön létre. pl.: Hawaii-lánc, Tuamotu-lánc. Ez csak 4%



5 vulkáni övezet:

- kelet-ázsiai
- amerikai
- eurázsiai 
- atlanti
- kelet-afrikai

 VULKÁNOSSÁG TÁVOLODÓ LEMEZSZEGÉLYEKNÉL - Óceánközépi hátságok 80%
  • A hátságok magmája nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik
  • hőmérséklete: 1100-1200C° 
  • fémekben gazdag - magnézium, vas, mangán - SiO2-ban szegényebb (kevesebb mint 52%) <--BÁZISOS KŐZETEK
  •  ilyen a gabbró, kiömlési kőzetpárja a bazalt. 
  • az óceánok mélyén kibuggyanó bazalt kerekded formában szilárdul meg
  • a tenger alatti lejtőkön a leguruló rögök felszíne már szilárd, bekéregződik, de a belseje még izzik
  • ezen a kérgen még kibuggyan a forró anyag --> PÁRNALÁVA - Bükkhegység peremén a Darnó-hegyen
  • a gabbrós magma feszítő gázokban szegény, ezért hígan folyós. 
  • így jöttek létre a Föld enyhe lejtőjű pajzsvulkánjai, és lapos bazaltfennsíkjai.

Párnaláva

VULKÁNOSSÁG ÜTKÖZŐ / KÖZELEDŐ LEMEZSZEGÉLYEKNÉL
  • a  MÉLYTENGERI ÁRKOK MENTÉN a kőzetlemezek anyagát a magas hőmérséklet olvasztja meg
  • ilyen esetben tehát a magma nem az asztenoszfrérából származik, hanem az alábukó óceáni lemez anyaga  
  • éppen ezért hőmérséklete alacsonyabb, 800-900C° 
  • sok vízdús tengeri üledéket tartalmaz (alábukáskor az óceáni lemez futószalagként szállítja) - ez megnöveli a magma nyomását, gáztartalmát, valamint a felszínre törő láva erejét
  • a magma a szárazföldi lemez repedésein kerül a felszínre - ezért útközben megolvasztja a szárazföldi kéreg szilikátokban gazdag anyagának részét is!! ---> több szilícium-dioxidot, és kevesebb fémet tartalmaz (minél több a SiO2, annál világosabb)
  • a mélytengeri árok lávája sűrűbben folyik, ezért a belőle felépülő vulkáni kúpok meredekek 
  • a magas gáztartalom miatt heves robbanással járnak!! --> kiszórt törmelék: törmelék + salak + hamu= TUFA 
  • SiO2-tartalom alapján két kőzetcsoport:  
    • 1.) semleges vulkáni kőzetek: 52-56% SiO2 - mélységi magmás kőzetek közül  DIORIT, felszínen: ANDEZIT
    • 2.)  savanyú vulkáni kőzetek: 65% SiO2 - GRÁNIT --> RIOLIT

Tufa


Semleges: 
  •  andezites kőzetekből állnak a rétegtűzhányók - sztratovulkánok - pl.: Vezúv, Fuji 
  • Robbanásos / beszakadásos kaldérák: mivel a tűzhányók hosszú időn át tevékenyek, formaváltoztatók, a kráterkúp tetejét egy újabb heves robbanás leröpítheti, és az eredeti kráternál jóval nagyobb kaldérák.  - kaldérakúpos tűzhányók - Mount St. Helens
Savanyú:
  • a riolitot szolgáltató kitörések méghevesebbek lehetnek
  • itt legjelentősebb a vulkáni törmelék, vagyis a riolittufa szerepe
  • a sűrűn folyó, felszínre türemkedő savanyú láva hamar megszilárdul, így jönnek létre a kráternyílást elzáró, cipó formájú DAGADÓKÚPOK - legpusztítóbb vulkánkitörések. 
  • a mélyben összegyűlő vízgőz és gázok feszítőereje irtózatos erejű robbanással a levegőbe röpítheti a dagadókúp száját lezáró lávadugót - Mont Pelée  - nógrádi várhegy

Dagadókúp

VULKÁNI UTÓMŰKÖDÉS
  • a vulkáni működés szüneteiben, a kitörések végleges megszűnése után még évmilliókig is gőz- és gázszivárgások figyelhetők meg - vulkáni utóműködés! 
  • FUMAROLA: 200-900C°, főleg vízgőzből áll kigőzölés, melyekhez különféle vegyületek társulhatnak
  • SZOLFATÁRÁK: 200-400°C - kénvegyületek - H2S, SO2 - kigőzölé 
  • MOFETTÁK: 100°C alatt: száraz CO2 gázfeltörések
  • SAVANYÚVIZEK: Erdély borvizei, Mátra csevicéi 
  • SZOFFIONI: 100°C körüli hőmérsékletű bórsavas gőzkilehelés 
  • GEJZÍR: 100°Cnál kisebb hőmérsékletű forróvíz-kitörés
2.) ÉRCTELEPEK KELETKEZÉSE

ércek: azok az ásványok, ásványtársulások, melyek valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb mennyiségben, koncentrációban tartalmaznak. Túlnyomórészt magmás folyamatokhoz (elsődleges ércképződés), részben pedig az üledékképződési folyamatokhoz (másodlagos) kapcsolódik

A.) MAGMÁS ÉRCTELEPEK képződése
  • a felszín felé nyomuló magma alkotórészei a lehűlés következtében kiválnak, és sűrűségük alapján elkülönülnek.
  •  először a legmagasabb hőmérsékleten szilárduló - 1000°C körül - nehézfémek - nikkel, platina, króm , + a vas ércásványai válnak ki,, majd az olvadt tömeg aljára süllyednek, és felhalmozódnak 
  • így jöttek létre az elsődleges vasérctelepek: Svédország, Kanada, Brazília 
  • ezek tehát a mélységi magmás kőzettesteken belül halmozódtak fel 
  • a kéregben a fölfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be - a kőzetté szilárdulás záró szakaszában a magmamaradék behatol a mellékkőzetek repedéseibe, hasadékaiba, és ott lehűlve a hasadékokat kitöltő ércteléreket hoz létre. 
  • a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat maguknak a magma gőzei, gázai, melyekből szintén ércek csapódhatnak ki 
  • így jöttek létre a magmás eredetű, de már nem magmás kőzettesten belül, hanem érctelérekben felhalmozódott, ón-urán-tóriumérctelepek 
  • a lehűlő magmás tömegbe jutó víz hirtelen felforr, és kioldja az érceket, majd továbbszállítja a mellékkőzetek repedéseibe --> újabb érctelérek --> HIDROTERMÁLIS ÉRCESEDÉS 
  • így alakultak ki a színesfémek - cink, ólom, réz - valamint a nemesfémek - arany, ezüst
  • Magyarországon a Mátrában a Recsk, és Rudabánya (hidrotermális)
  • a magmatesttől távolodva az egyre alacsonyabb hőmérsékleten kiváló ércek halmozódtak fel. Ezért a kőzetburok felső része a legszegényebb magmás eredetű ércekben
  • lepusztulással kerülhettek felszínre


Nikkel
B.) ÜLEDÉKES ÉRCTELEPEK képződése (kiegészítés)
  • A folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik.  
  • Az érctelepek kialakulásában ásványos anyagokat hasznosító tengeri élő szervezetek is szerepet játszanak a -->  ómásodlagos (üledékes) érctelepek (vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek). 
  • az érc a folyók medrében halmozódik fel: A folyami hordaléknál súlyosabb ércszemek ott gyűlnek össze, ahol a folyó áramlása lelassul--> torlat (pl.:„vadnyugat”, szigetközi Duna-szakasz, Malajzia ónmosói)
  • régebbi földtörténeti korok folyami üledékei között is találunk aranyfelhalmozódásokat (Alaszka)
3.) FÖLDRENGÉSEK

A földrengés az egyik legveszélyesebb természeti katasztrófa.
Egyértelmű előjelek nélkül pattannak ki, és általában a legelső rengés a legerősebb., legpusztítóbb, melyet utórengések követnek

Keletkezésük

A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása okozza. A földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból - HIPOCENTRUM - gömbhéjszerűen terjednek minden irányba.

  • hipocentrum: a földrengések mélységbeli kipattanási helye, rengésfészek 
  • epocentrum: a Föld középpontja és a rengésfészek közötti képzeletbeli egyenes földfelszíni döféspontja a rengésközpont

A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, tehát a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki.

  • INTERPLATE Földrengések: lemezek közti földrengések
  • INTRAPLATE: szegélyektől távoli, lemezen belüli rengések
  • TEKTONIKUS rengés: a lemezek mozgása okozza

A földrengés hullámmozgásként írható le: a hullámok egy része a rengésfészekből kiinduló hosszanti hullám,, amely rezgőmozgást végezve a kőzeteket összenyomja, ill. kitágítja.

Térhullámok:
P-hullámok: primer hullámok, ezek érik el legelőször a mérőállomásokat
S-Hullám: szekunder hullám: ezek általában a rengésfészekre merőlegesen terjedő, keresztirányú rezgést végző hullám

Felületi hullámok:

  • Rayleigh-típusú hullám: a föld felszínén halad a hullám, szemmel látható
  • Love-típusú hullám: a részecskék a hullám síkjában mozognak - sebessége nagyobb, mint az előzőé
A rengéshullámokat szeizmográfokkal mérik.
 ELOSZLÁS / KŐZETLEMEZEK

  • évente 700-800.000 rengés
  • 150.000 közvetlenül érzékelhető, 300-400.000 jelentős
  • 80% a Csendes-óceán medencéjének peremén, 15% a Földközi tenger és az Indonéz-szigetvilág közötti sávban pattan ki 
  • a földrengések is lemezhatárokon helyezkednek el 
  • óceáni hátságok mentén kisebb erejű, mélytengeri árok közelében pedig mélyfészkű, erős rengések is előfordulnak 
  • legnagyobb pusztítás: sekély fészkű
  • az egymással súrlódó lemezszegélyek mentén is erős földrengések vannak - Szent András-törésvonal
Mérése:
  • Mercalli-Cancani-Sieberg-skála a rengések hatásait veszik figyelembe
  • 12 fokozat, nem műszeres, hanem tapasztalatokon alapul
  • hátránya, hogy csak lakott területre alkalmazható 
  • RICHTER-SKÁLA: a földrengések magnitúdóját a rengéskor felszabaduló energia adja meg
  • a skála minden fokozaton 30x erősebb az előzőnél
  • 9 fokozat, de igazából nincs felső határ.
  • tényszerű adatokon nyugszik
  • a rombolás mértéke függ a kőzetektől, beépítettségtől, népsűrűségtől
KÍRÉRŐJELENSÉGEK
- a rengéseket hatalmas szökőár-hullámok követhetik - cúnamik