3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei

Középszint:

Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység,süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. 

Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket.

Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát.

Ismertesse az ősmasszívumok szerkezetitípusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait(hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság,táblás vidék).

Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.

Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait.

Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.

Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét.

Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra.

Mutassa be gazdasági jelentőségüket. 

 

Emelt szint:

Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Legyen képes (képeken,ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a nagyszerkezeti egységeket.(földtörténet tétel!!!)

Tudja magyarázni a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását.

 

A Föld felszínén különböző nagyszerkezeti egységeket ismerünk:

• ősföldek
• röghegységek
• gyűrthegységek
• süllyedék-területek
• óceáni medencék
• óceáni hátságok
• mélytengeri árkok

Ősmasszívumok

• a Föld legősibb kéregdarabjai, és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek lepusztult maradványaiból jött létre
• fedetlen ősmasszíviumok:
• az ősi mélységi magmás, és metamorf kőzetek a felszínre is bukkannak
• a hegységképződések során ezek a képződmények csak le, illetve felfelé változtatták helyzetüket

• fedett ősmasszívumok:
• a földtörténet során süllyedő ősmasszívumokra a tengeri elöntések halmoztak vastag üledékes kőzettakarót a kristályos alapra (pl. Balti)

• felszíni formák: hullámos síkságok, vetődéses lépcsők, alacsony hegyvidékek jellemzők
• a nagy szilárdság miatt a lemezmozgások következtében csak vetődéses folyamatok formálták
• bányakincsekben gazdagok: kristályos alapjukra jellemző a vasérc, nikkelérc, krómérc, platina
• Földünk Ősmasszívumai: Kanadai-, Balti-, Angara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Guyanai-, Brazíliai-, Afrikai-, Ausztráliai-ősmasszívium

Röghegységek

• lánchegységek lepusztulásával, feldarabolódásával jöttek létre
• általában magasságuk miatt csak középhegységek
• vetődéses formák: rög, árok, lépcső, medence
• jellemző: 
• legömböjített hegytető
• széles hegyhát
• fennsíkok
• lankás lejtők
• tágas medencék
• széles völgyek

• ásványkincsek: arany, ezüst, rézérc, ólomérc, cinkérc, ónérc, feketeszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó
• KALEDÓNIAI-HEGYSGKÉPZŐDÉS: szilur, devon: 2 szárazföldi lemez ütközésével. Ez a hegységképződés kapcsolta össze Ős-Európát, és Ős-Észak-Amerikát. (Kaledóniai-hegységrendszer: Skadinávia, Skócia hegységei, Kelet-Grönland hegyei, Appalache északi része)
• VARISZKUSZI-HEGYSÉGKÉPZŐDÉS:karbon: a már egyesült Ős-Európa-Ős-Észak-Amerika összekapcsolódott Gondvanával, és Ázsia ősével ( az Urál mentén. Variszkuszi-hegységrendszer: Dél-Anglia, Franciaország, Németország, Cseh-medence peremhegyei, Lengyel-középhegység, Rodope, Urál, Nagy-Vízválasztó-hegység, Appalache déli része)
• felszínformák: 
• domb: tengerszinthez képest 250-500m, lejtős oldalú kiemelkedés
• dombság: egyetlen felszínű dombos terület, völgyekkel, medencékkel
• hegy: 500m-nél magasabb, meredek oldalú
• hegység: nagy területű, több hegyből álló többféle felszínformát magába foglaló formaegyüttes
• középhegység: 500-1500 m magas
• magashegység: 1500 m+

Lánchegységek / Gyűrthegységek:

• a tagjai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz
• a világ legfiatalabb hegységei, magasságuk miatt magashegyek
• formakincsük: 
• párhuzamos vonulatok
• hosszanti völgyek
• hegyes, sziklás csúcsok
• éles, csipkézett gerincek
• meredek, szakadékos lejtők

• a gyűrődéses formák jól felismerhetők
• AKTÍV lemezszegélyek mentén találhatók
• EURÁZSIAI-HEGYSGRENDSZER:Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-, és Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegyei, és ugye a Himalája(a Tethys óceán üledékeiből, és az afrikai és eurázsiai lemez kőzetanyagából kialakult az Eurázsiai-hegységrendszer is (szárazföldi+szárazföldi lemez ütközése = az óceán egyre keskenyebb, majd végül a víz teljesen kiszorul, csak a mai Földközi-, és Fekete-tenger marad hátra)
• PACIFIKUS-HEGYSÉGRENDSZER: Kamcsatka, Kuril-szegetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok(A Tethys-óceán egyre keskenyebb lett, mivel az afrikai lemez egyre közelebb került Eurázsiához.)
• ásványkincsekben szegényebbek: 
• Pacifikus-hegységrendszer: vulkánosság: sok a színesfémérc
• Eurázsiai-hegységrendszer: barnakőszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó

Síkságok:

• minden olyan terület, mely közel vízszintes, és a felszín viszonylagos magasságkülönbségei nem nagyobbak 200 m-nél, ÉS a lejtés mértéke nem haladja meg a 6%°-et ( 100 méterenként 60 cm-t)
• általában süllyedő medencék feltöltődésével keletkezett 
• tökéletes síkság: teljesen sík, a magasságkülönbség 10-20 méternél is kevesebb egy négyzetkilométeren
• tökéletlen síkság: 20-50m/ km2: általában letarolással alakultak ki (Kanadai-ősmasszívum fedetlen része)
• alföld: tengerszint és a 200 méteres magasság között elhelyezkedő síkság (szántóföldi növénytermesztés)
• fennsík: 200 m-nél magasabban fekvő síkság
• mélyföld: tengerszintnél mélyebben fekvő síkság

• feltöltéssel keletkezett: hazai alföldjeink, Kínai-, Hindusztáni-alföld, Mississippi-, az Amazonas-medence, jégkorszaki jégtakaró alakította: pl. Német-Lengyel-alföld, aprózódással: Belső-Ázsia zárt medencéi