2013. február 28., csütörtök

3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei

Középszint:
Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység,süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. 
Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket.
Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát.
Ismertesse az ősmasszívumok szerkezetitípusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait(hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság,táblás vidék).
Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.
Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait.
Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.
Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét.
Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra.
Mutassa be gazdasági jelentőségüket. 
 
Emelt szint:
Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Legyen képes (képeken,ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a nagyszerkezeti egységeket.(földtörténet tétel!!!)
Tudja magyarázni a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását.
 
A Föld felszínén különböző nagyszerkezeti egységeket ismerünk:
  • ősföldek
  • röghegységek
  • gyűrthegységek
  • süllyedék-területek
  • óceáni medencék
  • óceáni hátságok
  • mélytengeri árkok

Ősmasszívumok

  • a Föld legősibb kéregdarabjai, és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek lepusztult maradványaiból jött létre
    • fedetlen ősmasszíviumok:
      • az ősi mélységi magmás, és metamorf kőzetek a felszínre is bukkannak
      • a hegységképződések során ezek a képződmények csak le, illetve felfelé változtatták helyzetüket
    • fedett ősmasszívumok:
      • a földtörténet során süllyedő ősmasszívumokra a tengeri elöntések halmoztak vastag üledékes kőzettakarót a kristályos alapra (pl. Balti)
  • felszíni formák: hullámos síkságok, vetődéses lépcsők, alacsony hegyvidékek jellemzők
  • a nagy szilárdság miatt a lemezmozgások következtében csak vetődéses folyamatok formálták
  • bányakincsekben gazdagok: kristályos alapjukra jellemző a vasérc, nikkelérc, krómérc, platina
  • Földünk Ősmasszívumai: Kanadai-, Balti-, Angara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Guyanai-, Brazíliai-, Afrikai-, Ausztráliai-ősmasszívium

Röghegységek

  • lánchegységek lepusztulásával, feldarabolódásával jöttek létre
  • általában magasságuk miatt csak középhegységek
  • vetődéses formák: rög, árok, lépcső, medence
  • jellemző: 
    • legömböjített hegytető
    • széles hegyhát
    • fennsíkok
    • lankás lejtők
    • tágas medencék
    • széles völgyek
  • ásványkincsek: arany, ezüst, rézérc, ólomérc, cinkérc, ónérc, feketeszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó
  • KALEDÓNIAI-HEGYSGKÉPZŐDÉS: szilur, devon: 2 szárazföldi lemez ütközésével. Ez a hegységképződés kapcsolta össze Ős-Európát, és Ős-Észak-Amerikát. (Kaledóniai-hegységrendszer: Skadinávia, Skócia hegységei, Kelet-Grönland hegyei, Appalache északi része)
  • VARISZKUSZI-HEGYSÉGKÉPZŐDÉS:karbon: a már egyesült Ős-Európa-Ős-Észak-Amerika összekapcsolódott Gondvanával, és Ázsia ősével ( az Urál mentén. Variszkuszi-hegységrendszer: Dél-Anglia, Franciaország, Németország, Cseh-medence peremhegyei, Lengyel-középhegység, Rodope, Urál, Nagy-Vízválasztó-hegység, Appalache déli része)
  • felszínformák: 
    • domb: tengerszinthez képest 250-500m, lejtős oldalú kiemelkedés
    • dombság: egyetlen felszínű dombos terület, völgyekkel, medencékkel
    • hegy: 500m-nél magasabb, meredek oldalú
    • hegység: nagy területű, több hegyből álló többféle felszínformát magába foglaló formaegyüttes
    • középhegység: 500-1500 m magas
    • magashegység: 1500 m+

Lánchegységek / Gyűrthegységek:

  • a tagjai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz
  • a világ legfiatalabb hegységei, magasságuk miatt magashegyek
  • formakincsük
    • párhuzamos vonulatok
    • hosszanti völgyek
    • hegyes, sziklás csúcsok
    • éles, csipkézett gerincek
    • meredek, szakadékos lejtők
  • a gyűrődéses formák jól felismerhetők
  • AKTÍV lemezszegélyek mentén találhatók
  • EURÁZSIAI-HEGYSGRENDSZER:Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-, és Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegyei, és ugye a Himalája(a Tethys óceán üledékeiből, és az afrikai és eurázsiai lemez kőzetanyagából kialakult az Eurázsiai-hegységrendszer is (szárazföldi+szárazföldi lemez ütközése = az óceán egyre keskenyebb, majd végül a víz teljesen kiszorul, csak a mai Földközi-, és Fekete-tenger marad hátra)
  • PACIFIKUS-HEGYSÉGRENDSZER: Kamcsatka, Kuril-szegetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok(A Tethys-óceán egyre keskenyebb lett, mivel az afrikai lemez egyre közelebb került Eurázsiához.)
  • ásványkincsekben szegényebbek: 
    • Pacifikus-hegységrendszer: vulkánosság: sok a színesfémérc
    • Eurázsiai-hegységrendszer: barnakőszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó

Síkságok:

  • minden olyan terület, mely közel vízszintes, és a felszín viszonylagos magasságkülönbségei nem nagyobbak 200 m-nél, ÉS a lejtés mértéke nem haladja meg a 6%°-et ( 100 méterenként 60 cm-t)
  • általában süllyedő medencék feltöltődésével keletkezett 
    • tökéletes síkság: teljesen sík, a magasságkülönbség 10-20 méternél is kevesebb egy négyzetkilométeren
    • tökéletlen síkság: 20-50m/ km2: általában letarolással alakultak ki (Kanadai-ősmasszívum fedetlen része)
    • alföld: tengerszint és a 200 méteres magasság között elhelyezkedő síkság (szántóföldi növénytermesztés)
    • fennsík: 200 m-nél magasabban fekvő síkság
    • mélyföld: tengerszintnél mélyebben fekvő síkság
  • feltöltéssel keletkezett: hazai alföldjeink, Kínai-, Hindusztáni-alföld, Mississippi-, az Amazonas-medence, jégkorszaki jégtakaró alakította: pl. Német-Lengyel-alföld, aprózódással: Belső-Ázsia zárt medencéi
 

1 megjegyzés:

  1. Szia,
    Azt szeretném kérdezni,hogy ez a "A Föld nagyszerkezeti egységei" megegyezik a "A felszínformák jellemzői" című tétellel? Azért kérdezem,mert ez utóbbira rákerestem az Interneten és semmit nem dobott ki és a földrajz könyveimben sem tárgyalja ez alatt a név alatt.A 9.es könyvemben van egy olyan lecke,hogy "Szárazföldek felszínformái és az nagyon hasonlít az itt kidolgozott tételre.

    charger96

    VálaszTörlés