1.1 - Térképi ábrázolás

1.1. A térképi ábrázolás

- Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével.

- Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot.

- A térképek jelrendszere.

- Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit.

- Ismerje fel térképen a domborzati formákat.

- Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának használatára.

- Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit.

- Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét.

- Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat

Emelt szint:

- Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire. 

- Értse, hogy a térképek készítésekor a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak.

Kidolgozás 

Sokféle ábrázolási módot ismerünk:

- oldalnézet: látrajz, látkép

- felülnézet: légi felvételek, űrfelvételek

- kartográfia (térkép): legteljesebb, legrészletesebb, méréseket is lehetővé tevő ábrázolás 

•  legteljesebb, legrészletesebb, méréseket is lehetővé tevő ábrázolás 
• önálló jelrendszer
• különböző méretarányokkal, más és más nagyságban készülnek

Térképi ábrázolás:

- a földfelszín, vagy annak egy részének jelekkel kialakított, arányosan kisebbített síkbeli ábrázolás.

- a kisebbítés mértékét a méretarány adja meg 

- magyarázatok:

• méretarány: a térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. 1:100.000 = ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100.000 cm-nek, tehát 1 km-nek felel meg. 

•  aránymérték: a térképi kicsinyítés mértékét szemléltető, és a térképi távolság mérését szolgáló szakasz. Beosztása alapján 0 pontjától számítva leolvasható, hogy a térképen mérhető távolság mekkora a valóságban

A térkép jelrendszere

- rajzok, jelek, nevek, számok

- a jelrendszer: domborzatábrázolásból, síkrajzból, névrajzból áll

1.) Domborzatábrázolás és módjai:

•  Szintvonalas domborzatábrázolás:  alapja, hogy a domborzat ábrázolása az izovonalmódszert alkalmazva, a földfelszín azonos tengerszint feletti magasságú pontjait kötjük össze. Ekkor az izovonal neve szintvonal = izohipsza. A szintvonalak sosem keresztezhetik egymást, egymásba futnak.  (jellemző még rétegszínezés, alapszintköz, felező szintvonal)

• Színfokozatos domborzatábrázolás (magassági színezés): a magasság emelkedését egyre sötétebb színekkel jelzik. A domborzatot kontúrral, fényhatással emeli ki. (jellemző: zöld, sárga, barna színek)

• Domborzatárnyékolás: a domborzati formákat fény- és árnyékhatásokkal emeli ki. 

Szintvonalas domborzatábrázolás

 Tényleges (abszolút) magasság: a térképről leolvasható, a Balti-tenger szintjétől mérik.

 Viszonylagos (relatív) magasság: a domborzat két pontjának magasságkülönbsége. 

Általában a három módszert egyszerre is alkalmazzák. 

2.) Síkrajz: A földfelszín természetes, és mesterséges elemeit ábrázolja (vízrajz, határok, települések, utak, vezetékek, növényzet)
3.) Névrajz: térképi nevek, számok, magyarázó írások együttes neve.

A térképek vetülete:

A térkép a gömb alakú föld egy része síkban kivetítve. Térképi vetületeket hoznak létre. 

• síkvetület: a vetítés a gömböt érintő síkra történik
• hengervetület: a henger az egyik gömbi főkör mentén érinti a gömböt
• kúpvetület: a hosszúsági körök a kúp csúcspontjában összefutó egyenesek.

Mivel gömbfelületről van szó, mindenképpen kialakul egy kis torzulás. Ez alapján:

•  területtartó térkép: hossz + szögtorzulás (világrészek, országok esetén)
•  szögtartó térkép: hossz + területtorzulás ( tengeri, légi térképek)

Térképek csoportosítása / fajtái:

1. Méretarány alapján:

• Nagy méretarányú térképek - részletes térképek: arányuk 1:500 - 1: 10.000 közötti. Nagyon részletesek, mérnökök, földhivatalok, katonák használják
• Közepes méretarányú térképek: 1:10.000 - 1:200.000 arányúak (turistatérképek, megyetérképek) 
• Kis méretarányú térképek: 1:200.000 + (atlaszokban, falitérképek, kontinensek térképei, az egész Földet ábrázoló térképek )

2. Tartalmuk szerint:

• Topográfiai térképek: részletes terepi felméréssel általában nagy, vagy közepes méretarányú térképek
• Földrajzi térképek: kontinensek domborzata, vízrajza, országok
• Tematikus térképek: speciális szaktérképek, szaktudományok igényei szerint készülnek. Éghajlat, természetes növényzet, kőzetek, nyelvek, fejlettség, stb - az atlaszban is sok ilyen található.