Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit.
Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit.
Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel.
Emelt szint:
Ismerje a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit.
Értelmezze a geoszférák fejlődését és annak kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra).
Ismertesse az őskontinenseket (Pangea, Laurázsia, Gondwana), feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit.
Áttekintés, korbeosztás:
- ősidő
- előidő
- óidő : kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm (időszak)
- középidő: triász, jura, kréta
- újidő: harmadidőszak (eocén, paleocén, oligocén, miocén), negyedidőszak (pliocén, pleisztocén, holocén)
- elméleti úton 4,6 milliárd éves a Föld
- a legidősebb grönlandi kőzetek csak 4,2 milliárd évesek, de a meteoritok, és a Hold legidősebb kőzetei alapján állapították meg
- az ősnap körül forgó gáz, illetve porfelhőből, meteoritütközésekből állt össze bolygónk
- a radioaktív hasadási folyamatok, meteoritokkal való ütközések következtében a Föld izzó állapotba került, jelentős volt a vulkanizmus, majd a magas hőmérséklet következtében elkezdődött a gömbhéjakra való tagolódás
- különböző anyagok különböző olvadáspontúak, illetve sűrűségűek. Elváltak egymástól a szilárd, folyékony, légnemű anyagok
- A legsűrűbb anyagok lesüllyedtek. A szilikátokból alakult ki a kéreg. A kéreg kialakulásától számolják a Föld korát
- ez a földtörténet 87%-a
- fokozatosan lehűlt a bolygónk
- kialakult az őslégkör: vulkáni működés gázai (elsődleges légkör: nemesgázok, hidrogének; másodlagos légkör: szén-dioxid, ammónia, vulkanikus eredetű vízgőz)
- amikor a hőmérséklet 100°C alá süllyedt, a vízgőz lecsapódott--> ősóceán (bizonyíték: a legidősebb kőzetek között találhatunk párnalávákat, melyek csak óceán mélyén jöhetnek létre
- 2,9 milliárd évvel ezelőtt megjelent az első élet: sztromatolitok (kőzetgumók, melyek szemcséit kékalga köti meg)
- 2,5 milliárd évvel ezelőtt az előidőben megindul 4 nagy hegységképződési periódus, létrejöttek a legősibb kéregdarabok, a fedett, illetve fedetlen ősmasszívumok ( Kanadai-, Balti-, Angara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Afrikai-, Brazíliai-, Antarktiszi-tábla)
- a gleccsertömegekből, morénából összetömörödött kőzetek is megmaradtak még ebből az időből, melyek egy 700 millió évvel ezelőtti jégkorszak bizonyítékai
- kambrium kezdete: az első ősmaradványok megjelenése (szilárd vázas tengeri élőlényekből)
- ebben az időszakban csak a tengerekben volt jelen az élet ( a Napból érkező sugárzás miatt még nem tudott kialakulni a szárazföldön)
- kambrium vége: kikapaszkodtak az első élőlények ( 500 millió éve; az algák fotoszintéziséből termelt oxigénből kialakult az ózon)
- paleomágneses adatok alapján a kambriumban a szárazföldek az északi, és déli szélesség 60°-a között helyezkedtek el. Dél-Amerika, Afrika, Ausztrália, Arábia, India, Antarktisz: GONDVANA
- szilur, devon: kaledóniai hegységképződés, 2 szárazföldi lemez ütközésével. Ez a hegységképződés kapcsolta össze Ős-Európát, és Ős-Észak-Amerikát. (Kaledóniai-hegységrendszer: Skadinávia, Skócia hegységei, Kelet-Grönland hegyei, Appalache északi része
- karbon: variszkuszi hegységképződés: a már egyesült Ős-Európa-Ős-Észak-Amerika összekapcsolódott Gondvanával, és Ázsia ősével ( az Urál mentén. Variszkuszi-hegységrendszer: Dél-Anglia, Franciaország, Németország, Cseh-medence peremhegyei, Lengyel-középhegység, Rodope, Urál, Nagy-Vízválasztó-hegység, Appalache déli része)
- a gyűrődéssel keletkezett hegységek később összetöredeztek: lekopott röghegységek
- az óidő végére egy nagy szárazulat volt, a Pangea, mely körül volt véve az egyetlen ősóceánnal, a Panthalasszával
- karbon: óriási páfrányok, harasztok, korpafüvek, zsúrlók jelentek meg, ebből óriási feketekőszén telepek jöttek létre
- karbon/perm: a Gondvana sarkvidék körüli területek eljegesedtek
- az óidő végén számos tengeri gerinctelen halt ki
- triász: jelentős volt a tengeri üledékképződés, a Pangea nem változott
- jura: megindult a Pangea feldarabolódása:
- az egységes őskontinens a magamaáramlások hatására kettévált: Laurázsia (Észak-Amerika, Európa, Ázsia őse) levált a Gondvanától, létrehozva ezzel a Tethys öblét
- megindult az Atlanti-óceán kialakulása
- Laurázsiába ékelődve elkezdődött az óceáni hátságok kialakulása, melyek fokozatosan eltolták Észak-, és Dél-Amerikát Afrikától, és Eurázsiától
- jura: dinoszauruszok időszaka
- kréta: a Pangea tovább darabolódott, az Atlanti-óceán medencéje egyre szélesebb lett, majd Afrika, és Dél-Amerika szétsodrásával kinyílt az óceán déli része is. India, és Madagaszkár is levált az őskontinensről
- kréta: Csendes-óceán peremvidékén (egymás felé haladó óceáni és szárazföldi lemezszegély mentén): Pacifikus-hegységképződés. A Tethys-óceán egyre keskenyebb lett, mivel az afrikai lemez egyre közelebb került Eurázsiához. Ezekben a térségekben megindult az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása is (ezek folytatódnak az újidőben is!!)
- a kréta végén a dinoszauruszok(más fajokkal együtt) kihaltak, zárvatermő növények is megjelentek
HARMADIDŐSZAK:
- a harmadidőszakban folytatódtak a középidőben meginduló lemezmozgások (Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának 2. fele: Kamcsatka, Kuril-szegetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok)
- Észak-Amerika teljesen levált Eurázsiától, majd Ausztrália, és az Antarktisz is elkezdett szétsodródni egymástól
- a Tethys óceán üledékeiből, és az afrikai és eurázsiai lemez kőzetanyagából kialakult az Eurázsiai-hegységrendszer is (szárazföldi+szárazföldi lemez ütközése = az óceán egyre keskenyebb, majd végül a víz teljesen kiszorul, csak a mai Földközi-, és Fekete-tenger marad hátra)
- a harmadidőszak 2. felében az indiai lemez összeötközik Eurázsiával = Himalája (Eurázsiai-hegységrendszer: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-, és Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegyei, és ugye a Himalája)
- az időszak végén összezárult a közép-amerikai földhíd
- ebből az időszakból származnak a Föld legjelentősebb barnakőszén-telepei, illetve a kőolaj- és földgázkincs legnagyobb része
- 2 millió évvel ezelőtt
- a földrészek, óceánok elhelyezkedése a mai képet mutatta
- pleisztocén: jégkorszak kialakulása (ez végül teljesen átformálta a szárazföldek arculatát)
- a jégfelhalmozódás akkor jöhet létre, ha a hűvös nyár nem olvasztja fel az előző télen felgyülemlett jégtakarót, ez évről évre felhalmozódik, összepréselődik, újrafagy, és ebből kialakulnak a több km vastag jégtakarók. Az eljegesedés szinte egész Európát beborította, illetve még a déli félteke magashegységeit is
- a jégtakaró többször is előrenyomult, majd visszahúzódott (jégkorszakközök)
- legnagyobb: 47 millió km2
- London-Köln-Kijev vonalig tartott
- a jégkorszakban a jégtakaró rengeteg vizet tartott fogva, így a világtenger szintje akár 90 méterrel is alacsonyabb lehetett
- az utolsó jégkorszak 10.000 évvel ezelőtt fejeződött be, onnantól számítjuk a holocén kezdetét
- geokronológia: földtörténeti kormeghatározás
- a kőzetek, ősmaradványok kormeghatározása
- relatív (viszonylagos) kormeghatározás: a szerkezeti mozgások hatására eredeti helyzetükből ki- vagy elmozdított üledékrétegek egymáshoz viszonyított korát a bennük lelhető ősmaradványok segítségével lehet megállapítani
- abszolút (tényleges) kormeghatározás: alapelve, hogy a sugárzó, radioaktív elemek a körülményektől függetlenül, folyamatosan és állandó sebességgel alakulnak át nem sugárzó (stabil) elemekké (radiometrikus kormeghatározás). Az így keletkezett elemek tömegszáma (proton+neutronszám) azonban eltér a más módon létrejött, azonos elemektől.
- napjainkban mindkét módot használjuk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése