3.1.3. A kőzetburok szerkezete

Középszint:

Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét.

Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát.

Nevezze meg és csoportosítsa felépítésükszerint a nagy kőzetlemezeket. 

Emelt szint:

Tudjon önállóan ábrát készíteni a kőzetburok felépítéséről.

Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemezhatárokra, és tudja megmutatni, felismerni azokat a térképen!

Földkéreg, illetve kőzetlemez fogalma: ide kattintva elérhető

Összességében a kőzetburok:

• a Föld külső, szilárd rétege a litoszféra
• ez nem egy összefüggő burok, mert kisebb-nagyobb darabokra, kőzetlemezekre darabolódott
• az óceánok alatt vékonyabb, szárazföldeknél vastagabb, 50-100 km a vastagsága
• nagy tömegű, ásványokból álló anyaga a kőzet
• a nagyobb kőzetlemezek elmozdulása, vándorlása teljesen átalakítja bolygónkat
• a kőzetburok alatt az asztenoszféra található, ami több 100 k vastag, belsejében az izzó anyagok folyamatos áramlásban vannak: a Föld belső hője, radioaktív anyagok bomlása tartja mozgásban

Lemezmozgások, lemeztektonika, és okai

• 2000 km mélyen a hőmérséklet már 2200°C körüli
• ilyen mélyen a a kőzetek már folyadékként viselkednek, ezen úsznak a litoszféralemezek (természetesen észrevehetetlen sebességgel)
• eltérő sebességgel mozognak, közelednek, elcsúsznak egymás mellett párhuzamosan, vagy pedig távolodnak
• a lemeztektonika egy elmélet, ami a kőzetlemezek mozgásával, litoszférával foglalkozik
• a lemezhatárok általában mélytengeri árkok, óceánközépi hátságok, hegyvidékek mellett találhatók
• A lemeztektonikát Alfred Wegener fejtette ki először tudományos hipotézisként, az 1910-es évek elején (1915- A kontinensek eredete). Előzménye a kontinensvándorlás volt, mi szerint régen a kontinensek egy összefüggő földrészt alkottak, majd szétszóródtak.A lemeztektonika csak akkor vált elfogadottá, mikor felfedezték, hogy az óceáni litoszféra-szegélyek mentén a két oldalukon fellépő azonos korú képződmények azonos polaritásúak, és egymással párhuzamosan egyre távolabb vannak a hátságtól. A 60-as években a tengergeológia hirtelen fejlődésnek indult, és a 60-as évek végére a lemeztektonika elmélet véglegesen kialakult, és azóta elfogadott.  
• 7 nagy lemezt ismerünk, és sok kicsit. 
• a lemezek egymáshoz, és a Föld forgástengelyéhez képest is állandó mozgásban vannak.   
• a vízszintes mozgás sebessége évi 0,66-8,5 cm. A Dekkán 40 millió év alatt 6000 km-t tett meg, a csendes-óceáni-lemez 50 millió év alatt 3000 km-t. 
• általában tartalmaznak óceáni és szárazföldi kéregrészt is, de vannak olyanok is, amelyek csak óceáni kéregből állnak

Lemezmozgások fajtái

•  1.)    Kovergens, distruktív, vagy ütköző szegély:  
• amikor a két lemez egymás felé sodródik, szubdukciós zónát létrehozva (amikor az egyik lemez a másik alá, tehát a vékonyabb a vastagabb alá bukik), vagy kontinensütközés ( ha két kontinentális kéreglemez találkozik).
• az alábukás vonalát jelzik a mélytengeri árkok
• A mélytengeri árkokat általában szubdukciós zónákkal azonosítják. 
• A súrlódás és az alábukó kőzettömeg felmelegedése következtében vulkáni tevékenység ilyen szegélyek esetében szinte kivétel nélkül jelen van. 
• Ilyen szegélyen alakult ki a fél-amerikai Andok hegység és a japán szigetív. 
•  Kontinentális lemezütközésre példa Eurázsia és a Dekkán-pajzs ütközése, aminek hatására a Himalája felgyűrődése folyik.  
• földrengések keletkeznek 

• 2.)    Divergens, konstruktív ,vagy széttartó szegély: 
• amikor a két lemez egymástól távolodva súrlódik. 
•  Köztük magma tör föl, 200-300m magashegységeket létrehozva. 
• az izzó kőzetolvadék szétfeszíti az aljzatot, melynek hatására kétoldalt levő kőzetlemezek szétcsúsznak, távolodnak
• a tepedésvölgy alján feltör a bazaltos magma, tenger alatti vulkánok jönnek létre. 
• hosszabb idő után a kiömlő, megszilárduló láva széles, bazaltos táblákat alkot (Kelet-Afrikai árok, Izland)
• Ilyen lemezmozgás figyelhető meg:például a Közép-atlanti hátság és az afrikai Nagy-hasadékvölgy. 

•  3.)   Súrlódó, konzervatív szegély:
•  mikor a lemezek egymás mellett párhuzamosan mozognak, gyakran összesúrlódva egymással. 
• ezek néha el is akadhatnak, ilyenkor hatalmas belső feszültség keletkezik a lemezek között, melyek puszttó földrengéseket okozhatnak
•  pl.kaliforniai Szent András-törésvonal.

A 7 nagy litoszféra-lemez:

1.    Antarktisz-lemez

2.    Csendes-óceáni-lemez

3.    Dél-Amerika lemez

4.    Észak-Amerika lemez

5.    Afrika-lemez

6.    Eurázsiai-lemez

7.    Ausztrál-Indiai-lemez

A számos kisebből néhány:

-    Hellén-török lemez

-    Iráni-lemez

-    Arábiai-lemez

-    Juan de Fuca-lemez (Oregontól nyugatra)

-    Karibi-lemez

-    Nazca-lemez

-    Kókusz-lemez

-    Scotia-lemez

-    Fülöp-lemez

A hét nagy lemez hat kontinenst hordoz és egy hatalmas óceánt. A lemezek szegélyeit árkos törések és/vagy hegységek alkotják.

 

A lemezmozgás hajtóerői

A kéreglemezek az óceáni litoszféra viszonylagos sűrűbb volta és az asztenoszféra gyengesége miatt mozoghatnak. A lemeztektonikához a földköpenyből származó hő elnyelődése nyújtja az energiát, de az a feltevés, hogy a lemezek asztenoszféra konvekciós áramlatain passzívan mozognak, már nem elfogadott. Ehelyett lemezmozgást a szubdukciós zónákban lesüllyedő óceáni litoszféra nagyobb sűrűsége hajtja. Amikor az óceánközépen kialakul, az óceáni litoszféra még kevésbé sűrű, mint az alatta levő asztenoszféra. Idővel, ahogy hűl és vastagodik, sűrűbbé válik, s emiatt a szubdukciós zónákban lesüllyed.