2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában

Középszint:
Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.

Emelt szint:
- Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben.
- Legyen képes szövegek értelmezésére, a mesterséges égitestek, szondák jelentőségének bemutatására a Naprendszer és más galaxisok megismerésében.

Az űrkutatás alapja a több évszázad alatt összegyűjtött csillagászati ismeret, és a technikai újítás, fejlődés.
Az űrkutatás első évtizedeire a Szovjetunió, és Amerika versengése volt a jellemző.

• Az első műholdat 1957-ben a Szovjetunióban bocsátották ki
• az első ember, aki kijutott az űrbe, Jurij Gagarin volt (1961. 04. 12-én, 89 perces út)
• 1969. július 20-án: az amerikai Apollo 11 (űrhajósa Neil Armstrong) először lépett a Holdra
• A Szovjetek erre elkezdték kidolgozni az űrállomást 
• ilyen űrállomás a Szaljut6, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 8 napot töltött itt (1980-ban)
• 1981-ben fellőtték a Columbia űrsiklót - rakéta juttatja az űrbe, de visszafelé repülőként jön
• legsúlyosabb tragédia a történelemben: a Challenger űrsikló 1986-ban felrobbant, a fedélzeten 7 fővel

Példák az úrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására:

• 1960. április: az első meteorológiai mesterséges hold
• űrtávcsövek, pl. Hubble 
• nemzetközi űrállomás: ISS 
• jelenleg az űrben több tízezer eszköz kering, 9 ország képes saját eszközök felbocsátására 

A Hubble egyik képe

 Műholdak típusai:

1. Távközlési műholdak: kommunikációs feladatokat látnak el, rádió, és mikrohullámú frekvenciát használva
2. Földfigyelő műholdak: környezeti, térképezési, meteorológiai feladatokat látnak el
3. Felderítő műholdak: katonai, kémkedési célok
4. Meteorológiai műholdak
5. Bioműholdak: élőlényekkel való kísérletezés céljából
6. Geodéziai műholdak: jeleket sugároznak, melyeket GPS vevők fognak, és segítségükkel nagyon pontos jelmeghatározás lehetséges
7. Csillagászati műholdak: méréseket végző műholdak

Animáció a különböző pályára állított műholdakról

Tömeg alapján:

• miniműhold: 100-500 kg
• mikroműhold: 100 kg alatt
• nanoműhold: 10 kg alatt 

Részletesebb olvasmány IDE kattintva található!

Kiegészítés (forrás: Wikipedia)

Saját műholddal rendelkező országok

• Szovjetunió (Szputnyik–1, 1957);
• Amerikai Egyesült Államok (Explorer–1, 1958);
• Nagy-Britannia (Ariel-1, 1962);
• Kanada (Alouette-1, 1962);
• Olaszország (San Marco-1, 1964);
• Ausztrália (Wresat-1, 1967);
• Németország (NSZK) (Azur, 1969);
• Japán (Ohsumi, 1970);
• Kína (Dong Fang Hong, 1970);
• Hollandia (ANS, 1974);
• Spanyolország (Intasat, 1974);
• India (Aryabhata, 1975);
• Indonézia (Palapa-1, 1976);
• Csehszlovákia (Magion–1, 1978)
• Bulgária (Bulgaria 1300, 1981);
• Brazília (Brasilsat-A1, 1985);
• Svédország (Viking, 1986)
• Izrael (Ofeq-1, 1988);
• Luxemburg (Astra-1A, 1988);
• Argentína (Lusat, 1990);
• Pakisztán (Badr-A, 1990);
• Dél-Korea (Kitsat-A, 1992);
• Portugália (Posat-1, 1993);
• Thaiföld (Thaicom-1, 1993);
• Törökország (Turksat 1B, 1994);
• Ukrajna (Szics–1, 1995);
• Chile (Fasat Alfa, 1995);
• Malajzia (Measat-1, 1996);
• Norvégia (Thor-2, 1997);
• Fülöp-szigetek (Mabuhay-1, 1997);
• Egyiptom (Nilesat-101, 1998);
• Tajvan (Szingapúrral közösen) (ST-1, 1998);
• Dánia (Orsted, 1999);
• Dél-Afrika (Sunsat, 1999);
• Szaúd-Arábia (Saudisat-1A, 2000);
• Egyesült Arab Emírségek (Thuraya-1, 2000);
• Algéria (AlSat-1, 2002);
• Nigéria (NigeriaSat-1, 2003);
• Csehország (MIMOSA, 2003);
• Irán (Omid 2009. Saját maga érte el vele az űrt, s ezzel a 9. űrhatalom lett

2012 

• Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko- ill. :nanoszatelitet:
• Olaszország ALMASat-1(Alma Mater Satellite) 2012;

1. Olaszország e-st@r 2012;
2. Olaszország UniCubeSat GG 2012,
3. Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
4. Románia Goliat (2012); (nano),
5. Lengyelország PW-SAT 2012;
6. Spanyolország Xatcobeo 2012;
7. Franciaország ROBUSTA 2012;

Magyarország is tervezte saját távközlési műhold, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe. Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását.

Műholdakkal rendelkező égitestek
(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)

• Föld (Szputnyik–1, Szovjetunió, 1957);
• Hold (Luna–10, Szovjetunió, 1966);
• Mars (Mariner–9, USA, 1971);
• Vénusz (Venyera–9, Szovjetunió, 1975);
• Jupiter (Galileo, USA, 1989);
• Eros kisbolygó (NEAR Shoemaker, USA, 1996);
• Szaturnusz (Cassini, USA, 1997);
• Merkúr (MESSENGER, USA, 2004);

úton van:

• Csurjumov–Geraszimenko üstökös (Rosetta, Európa, 2004);
• Ceresz (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen);
• Vesta kisbolygó (Dawn, USA, 2006) (ideiglenesen);

tervezett:

• Európé hold (Jupiter Europa Orbiter, USA, 2008);
• Neptunusz (Neptune Orbiter, USA, 2017);