2013. február 28., csütörtök

3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei

Középszint:
Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit.
Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését.
Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag,bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkánitufák, márvány, palás kőzetek.
Mondjon példát az előfordulásukra és a fel-használásukra.
Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt.
 
Emelt szint:
Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. 
Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat. 

Kőzetburok: kőzetek összessége

A kőzeteket keletkezésük szerint 3 nagy csoportba osztjuk:
  1. Magmás kőzetek
  2. Üledékes kőzetek
  3. Metamorf, átalakult kőzetek
Ezek a csoportok valójában állandóan változnak, átmenetek figyelhetők meg, a körforgásra törvényszerűségek írhatók le.

A kőzetek építőkövei - ÁSVÁNYOK:
  • a litoszféra 99%-át 8 kémiai elem alkotja: oxigén: O2, szilícium (Si), alumínium (al), vas (Fe), kalcium (Ca), nátrium (Na), kálium (K), magnézium (Mg)
  • ezekből épülnek fel az ásványok, az ásványokból pedig a kőzetek.
  • az ásványok egynemű (egyetlen kémiai képlettel leírható), szervetlen eredetű alkotórészei a litoszférának
  • az ásványokat is csoportosíthatjuk
    • legfontosab: Kőzetalkotó ásvány: kb 200 féle (2000ből): kvarc, csillámok, földpátok, olivinek, piroxének, amfibólok  
  • Az ásványokat építő atomok szabályos kristályrácsban helyezkednek el --> kristályos szerkezet
  • a különféle kőzetek többféle ásványból állnak (pl. gránit: kvarc+földpát+csillám)
1.) MAGMÁS  KŐZETEK
  • magma: különböző olvadáspontú szilikátok és oxidok keveréke 
  • néhány alkotórésze eltérő olvadáspont alá hűlve kiválnak, kikristályosodnak
  • a lehűlési körülmények miatt a kiindulási magmából különböző magmás kőzetek keletkezhetnek
    • Mélységi magmás kőzet: 
      • a Föld felszíne alatt szilárdul meg
      • gabbró, diorit, gránit
    •  Vulkáni kiömlési kőzetek:
      • lávakőzeteknek nevezzük
      • felszínre ömlik, és ott szilárdul meg
      • bazalt, andezit, riolit
    • Vulkáni törmelékes kőzetek:
      • robbanásos kitörések során a kirepülő lávafoszlányokból
      • a vulkánkitörések mellékterméke, a felszínre hulló porból, törmelékből tömörödik össze - andezittufa, riolittufa
      • tufakőzet: hosszú idő alatt alakul ki 
      • Vulkáni törmelék osztályozása:
        • hamu: 0,05-4mm
        • salak: 4-32 mm
        • nagyobb átmérőjű tömbök
2.) ÜLEDÉKES KŐZETEK
  • lerakódott üledékből váltak kőzetté
  • a száraföldek, a folyók, a szél, a jég a hordalékot (kavics, iszap, homok) szárazföldi, vagy tengeri üledékgyűjtő medencébe szállította
  • a lerakódott anyagok fizikai (aprózódás) és kémiai (mállás) folyamaton mentek át, így alakultak ki az üledékes kőzetek
  • a frissen felhalmozódott üledéktömeg még nem kőzet, minél több halmozódik fel, annál nagyobb a nyomás az alsó rétegeken, ami összepréselődik, kiszorul az oxigén, végül pedig a laza üledék összecementálódik
  • üledékes kőzetek létrejöttekor a hő nem játszik szerepet
  • és nem csak kőkemény kőzetek tartoznak ide, hanem a laza üledékek is - iszap, homok, agyag
  • más nyelveken réteges kőzeteknek is nevezik, mert a rétegezettség sokszor felismerhető
  • szakemberek felismerik a körülményeket (pl a szél hullámos, fodrozott felületeket alakít ki, változó irányból érkező vizek által lerakott rétegek keresztezik egymást)
  • 3 csoportra oszthatjuk őket
    • Törmelékes üledékes kőzet:
      • más, idősebb kőzetek feldarabolódott, elszállítódott, felhalmozott maradványából keletkezett
      • breccsa: durva szemcsés, szabálytalan formájú, éles törmelékből áll (kötőanyaga:agyag, kova, mész, limonit
      • finom szemcsés agyag, lösz
    • Vegyi üledékes kőzet:
      • vegyi átalakuláson is átesik 
      • egykori tengerömlök bepárlódása, kiszáradása miatt jöttek létre sókőzetek
      • előbb a nehezebben, majd az egyre könnyebben oldósó sók váltak ki 
      • időben legelőször, térben legalul válnak ki: karbonátok (mész, CaCo3), felette a szulfátok (gipsz: CaSO4), kloridok, kősó (NaCl), kálisó (KCl)
    • Szerves eredetű üledékes kőzet:
      • tengerben levő élőlények (csigák, korallok)  maradványaiból jöttek létre
      • gyakran az őket alkotó élőlények maradványaiból azonosíthatjuk 
      • ilyen a mészkő
3.) METAMORF KŐZETEK
  •  magmás, vagy üledékes kőzetből jön létre
  • nagy nyomás / magas hő hatására alakul át 
  • az eredeti kőzetek ásványai új, metamorf ásványokká kristályosodnak át
  • pl kristályos pala
  • átalakulás történik akkor is, ha üledékes kőzetbe forró magma (pl. gránit) nyomul. A magma átégeti az üledékes kőzetet, és kemény, metamorf kőzetté alakul: szaruszirt
  • mészkőből hő és nyomás hatására márvány lesz

 KŐZETEK KÖRFORGÁSA

  • a litoszféra kőzetei folyamatosan pusztulnak, megújulnak
  • a körforgást a lemezmozgások irányítják
  • a földkéreg elemei ásványokká, az ásványok pedig kőzetekké rendeződnek 
  • a kőzetek ősforrása a magma 
  • kőzetek: magmás, üledékes, metamorf kőzetek 
  •  ezek között a lemezmozgások folyamatos körforgást éltetnek

ENERGIAHORDOZÓK KÉPZŐDÉSE

A kőzetképző folyamatok ,,melléktermékeiként" fémek ércei, illetve fűtőanyagként, energiahordozóként hasznosítható anyagok is felhalmozódtak a kőzetburokban.

A.) ÉRCTELEPEK KELETKEZÉSE

ércek: azok az ásványok, ásványtársulások, melyek valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb mennyiségben, koncentrációban tartalmaznak. Túlnyomórészt magmás folyamatokhoz (elsődleges ércképződés), részben pedig az üledékképződési folyamatokhoz (másodlagos) kapcsolódik

A.) MAGMÁS ÉRCTELEPEK képződése

  • a felszín felé nyomuló magma alkotórészei a lehűlés következtében kiválnak, és sűrűségük alapján elkülönülnek.
  •  először a legmagasabb hőmérsékleten szilárduló - 1000°C körül - nehézfémek - nikkel, platina, króm , + a vas ércásványai válnak ki,, majd az olvadt tömeg aljára süllyednek, és felhalmozódnak 
  • így jöttek létre az elsődleges vasérctelepek: Svédország, Kanada, Brazília 
  • ezek tehát a mélységi magmás kőzettesteken belül halmozódtak fel 
  • a kéregben a fölfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be - a kőzetté szilárdulás záró szakaszában a magmamaradék behatol a mellékkőzetek repedéseibe, hasadékaiba, és ott lehűlve a hasadékokat kitöltő ércteléreket hoz létre. 
  • a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat maguknak a magma gőzei, gázai, melyekből szintén ércek csapódhatnak ki 
  • így jöttek létre a magmás eredetű, de már nem magmás kőzettesten belül, hanem érctelérekben felhalmozódott, ón-urán-tóriumérctelepek 
  • a lehűlő magmás tömegbe jutó víz hirtelen felforr, és kioldja az érceket, majd továbbszállítja a mellékkőzetek repedéseibe --> újabb érctelérek --> HIDROTERMÁLIS ÉRCESEDÉS 
  • így alakultak ki a színesfémek - cink, ólom, réz - valamint a nemesfémek - arany, ezüst
  • Magyarországon a Mátrában a Recsk, és Rudabánya (hidrotermális)
  • a magmatesttől távolodva az egyre alacsonyabb hőmérsékleten kiváló ércek halmozódtak fel. Ezért a kőzetburok felső része a legszegényebb magmás eredetű ércekben
  • lepusztulással kerülhettek felszínre



Nikkel


2.) ÜLEDÉKES ÉRCTELEPEK képződése
  • A folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik.  
  • Az érctelepek kialakulásában ásványos anyagokat hasznosító tengeri élő szervezetek is szerepet játszanak a -->  ómásodlagos (üledékes) érctelepek (vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek). 
  • az érc a folyók medrében halmozódik fel: A folyami hordaléknál súlyosabb ércszemek ott gyűlnek össze, ahol a folyó áramlása lelassul--> torlat (pl.:„vadnyugat”, szigetközi Duna-szakasz, Malajzia ónmosói)
  • régebbi földtörténeti korok folyami üledékei között is találunk aranyfelhalmozódásokat (Alaszka)
Malachit - Rézérc

A bauxit keletkezése
  • a bauxit nedves trópusi, szubtrópusi éghajlat mellett különböző (magmás, üledékes, metamorf) kőzetek málladékából keletkezett.
    •  lateritbauxit
      • a Föld bauxitkészletének túlnyomó része. 
      • A lateritbauxit az alatta lévő, többnyire magmás és átalakult kőzetek elmállásával keletkezett. 
      • A málladékból az esőzések a könnyen kimosható anyagokat (pl.: kovasav) elszállítják, a nehezen mozgó alumínium-oxid viszont egyre jobban feldúsul. Pl.: Jamaica, Ny-Afrika bauxittelepei
    •  karsztbauxit
      •  a karsztos kőzetekhez (mészkő, dolomit) kapcsolódik. 
      • A mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben összegyűlt, „csapdába esett” málladék részben e karsztos kőzetek oldódásából maradt vissza, részben más területről, egyéb kőzetek málladékából származik. Pl.: Vértes, Bakony

Bauxit

FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK képződése

  • ipari forradalom óta használjuk őket
  • munkává alakítható energiaforrások
  • a fosszilis energiahordozók nem újulnak meg  
  • kőszén, kőolaj, földgáz
1.) SZÉNKÉPZŐDÉS FOLYAMATA
  • szerves eredetű üledékes kőzet, melyet elégethetünk
  • kialakulásához a hatalmas erdőket éltető meleg, és nedves éghajlat kedvezett 
  • az erdők elhalt maradványai egymásra rétegződtek, területüket üledéktakaró fedte be, és a fedőrétegek alatt, oxigéntől elzártan megindult a szénképződés folyamata: SZÉNÜLÉS 
  • szénülés során a széntartalmú vegyületek folyamatosan feldúsultak
  • minél magasabb volt a fedőrétegek nyomása, illetve minél hosszabb ideig tartott a szénképződés folyamata, annál jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű szén keletkezett 
    • TŐZEG: kezdeti termék , szántartalma 60% - a növényi részek szabad szemmel is megfigyelhetők 
    • LIGNIT: szén: 60-65% - itt is felismerhetők a növények 
    • BARNAKŐSZÉN: 75% 
    • FEKETEKŐSZÉN: 80-90% - 350 millió évvel ezelőtti karbon időszak terméke 
    • ANTRACIT: 92-96%
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ keletkezése
  • a tenger parányi élőlényei, a planktonok elhalt maradványaiból alakult ki a tengerfenéken 
  • a tengerfenék iszapjába süllyedtek, és betemetődtek 
  • oxigén nélküli környezetben, nagy nyomás és hő hatására a planktonszervezetekből zsírok és olajok váltak ki,, 
  • felfele vándorolva likacsos, repedett tárolókőzetekben halmozódott fel - gyűrődések redőboltozatai
Tőzeg
Antracit   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése