4.4.2. Valódi mérsékelt öv

Középszint:

Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira.

Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában.

Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlat-módosító hatására.

Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét.

Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait.

Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, túlöntözés stb.) kialakulásuk okait.

Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában.

Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot.

Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszín-formáló szerepét a területen.

Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában. 

 

Emelt szint:

Igazolja éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzésével a kontinentalitás NY-K irányú változását Eurázsiában.

Mutassa be a hasonlóságokat és a különbségeket a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között.

Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit.

Tudjon példát mondani a terület környezeti problémáinak lehetséges megoldásaira.

Ismertesse a szikesedés, illetve a másodlagos szikesedés folyamatát, okait. 

 

Valódi mérsékelt öv

• nyugatias szelek, ciklonok határozzák meg az éghajlatot
• emiatt módosul a természetföldrajzi tényezők változásának aránya
• eddig az Egyenlítőtől való távolsággal módosult az éghajlat, itt a tényezők nyugatról keletre, tehát az óceántól való távolság függvényében változnak 
• itt vannak a legjelentősebb éghajlati különbségek 
• 4 éghajlatú területet különítünk el:
• óceáni
• mérsékelten szárazföldi
• szárazföldi
• szélsőségesen szárazföldi 

a.) Óceáni területek / óceáni éghajlat

• Éghajlat/ vízjárás:

• kiegyenlített
• kevés napsütés, gyakori köd, egyenletes csapadékeloszlás
• csapadék: 800-1200 mm
• éves közepes hőingás kicsi
• változatos időjárás
• ciklonok: heves záporok, zivatarok, napsütéses időszakok
• kiegyenlített a folyók vízjárása 
• magas relatív páratartalom
• lombhullató erdők, barna erdőtalaj
• mállás + folyóvízi erózió
• 4 évszak, enyhe tél
• a folyók vízjárása kiegyenlített

• Növényzet/ talaj:

• zárt lombhullató erdő - nyírrel kevert tölgyesek, bükkösök , fenyérek 
• gyakoriak a tőzegmohalápok 
• a fűtakaró egész évben zöld, és fejlett az állattenyésztés 
• zonális talaj: barna erdőtalaj
• sok humusz, a talajsók és tápanyagok egy része a nedves éghalat miatt kilúgozódik

• Felszínformálódása:

• mállás 
• folyóvízi erózió 
• a felszín lepusztulását a zárt fűtakaró fékezi 

b.) Mérsékelten szárazföldi / nedves kontinentális éghajlat

• Éghajlata/ vízjárása:
• déli félgömbön hiányzik
• óceán szomszédságában: nedves kontinentális
• keleten: kontinentális monszunéghajlat
• közös bennük: a szárazföldek belseje felé haladva erősödnek a kontinentális, szárazföldi hatások: ávi közepes hőingás 10°C-ról 20°C-ra nő, évi csapadék 800 mm-ről 500 mm-re csökke, a folyók vízjárása is egyre ingadozóbb

• Növényzet / talaj:
• lombhullató erdők, kontinensenként eltérő fajok
• a kontinensek belseje felé haladva erdős puszta váltja fel 
• barna erdőtalaj, kilúgozódás a csapadék mennyiségétől függ

• Felszínformálódás:
• mállás, és fokozatosan aprózódás 
• folyóvíz felszínformálása + csapadék lejtőleöblítése + szél 

c.) Szárazföldi területek / Száraz kontinentális :

 

 

• Éghajlat / vízjárás
• száraz kontinentális éghajlat : évi közepes hőingás: 25-45°C, ege eloszlású évi csapadékmennyiség 300-500 mm
•  ingadozó vízjárás
• hideg tél, meleg nyár
• 4 évszak
• alacsony páratartalom

• Növényzet/ talaj:
• nem elég a csapadék a zárt erdőhöz: természetes növénytakarója a füves puszta (Eurázsiában sztep, Észak-Amerikában pampa
• magas és alacsony fűváltozatok
• sok szántóföld 
• ezek a területek földünk éléskamrái: FEKETEFÖLD - csernozjom 
• búza, kukorica
• a löszön kialakuló feketeföld nagy humusztartalmú, kiváló, morzsás szerkezetű, kiváló talaj 
• a csapadékmennyiség megakadályozza a tápanyagok kilúgozódását 
• a szárazabb alacsonyfüvű puszták világosabb gesztenyebarna talaja humuszban jóval szegényebb 

• Felszínformálódása:
• aprózódás + szél dominál a mállás, és folyóvíz felszínformálása mellett
• a felszíneket a nyári záporok szabdalják  

d.) Szélsőségesen szárazföldi területek / mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat

• sivatagok, félsivatagok
• mélyen a szárazföldek belsejében, vagy óceán közelében, de óriási hegységekkel elhatárolva
• évi csapadék: 100-200 mm
• nagy évi közepes hőingás: 40-50°C
• folyók vízjárása erősen ingadozó
• forró nyár, zord tél
• gyér cserjék, sivatagi növényzet
• télen a fagy, nyáron a hő okoz aprózódást