4.3. A forró övezet

Középszint:

Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföldrajzi jellemzők változását az Egyenlítőés a térítőkörök között.

Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.

Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában.

Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit.

Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát.

Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között.

Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozásának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre.

Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait.

Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában.

Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban.

Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. 

Emelt szint:

Tudja magyarázni a sivatagi váztalajok kialakulását.

Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között.
 

A forró övezet az Egyenlítőtől északra és délre kb. a 30. szélességi fokig húzódik. Itt a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge!

Jellemzők:

- passzát szélrendszer uralja, a le s felszálló ága miatt alakultak ki az éghajlati különbségek

- felszálló ágához rengeteg csapadék, leszálló ágához szárazság kapcsolható, ezért az övezetet nem a hőmérséklet, hanem a csapadék szerint oszhthatjuk fel részekre, így három öv, és egy vidék alakult ki:

1. egyenlítői öv: minden nap esik az eső (é. és d. sz. 10°-ig)
2. átmeneti öv (és monszun vidék): ahol nyáron esik az eső (10-20°ig)
3. térítői öv: akár évekig nem esik az eső (20-30°)

- az évi közepes hőingás alacsony

- csapadék mennyisége 0-3000 mm

- 20°C-nál magasabb az évi középhőmérséklet, a napi hőingás pedig az évi közepes hőingás mértékét

1.) Egyenlítői éghajlat / öv:

- Egyenlítőtől északra és délre a 10. szélességi fokig húzódik

- évi középhőmérséklet magas, 25-30°C

- évi közepes hőingás nagyon alacsony, 2,5°C

- a napi hőingás a 10-12°C-ot is elérheti

- az időjárás napról napra ugyanúgy ismétlődik 

- állandó felszálló légmozgás

- az erős felmelegedés miatt már délelőtt megkezdődik a gomolyfelhő-képződés, ami miatt kora délután felhőszakadás + jégveréses zivatar(mindennapos esők öve)

- évi csapadékmennyiség 2-3000 m

- kétszakaszos esőzónának nevezik

- 1 évszak

- relatív páratartalom 80-85%

- a folyók vízjárása egyenletes, bővízűek - Amazonas, Kongó

- a gyorsan képződő málladék rengeteg hordalékot biztosít a folyóknak.

- az erdőírtások miatt felerősödik a lejtőmosás, talajerózió, gyakoriak a csuszamlások

- trópusi esőerdő: a Föld fajokban leggazdagabb növénytársulása. 80-100 fafaj egy hektáron, többszörös felső, középső, alsó lombkoronaszint, kúszónövények

- a kőzetfelszínt 50-100 mm vastag málladéktakaró fedi, az elhalt növények gyorsan lebomlanak, humusz alig képződik

- talaj: laterit, trópusi vörösföld, LATOSZOL, mely színét a nehezen oldódó, felhalmozódó vas és alumínium-oxidoktól kapja 

Előfordulása:

Eurázsiában: Indonéz-szigetvilág, Maláj-félsziget

Afrikában: Kongó-medence, Guineai-partvidék

Amerikában: Amazonas-medence, Karib-szigetvilág

2.) Átmeneti öv / Szavanna éghajlat

- évi középhőmérséklet: 25-30°C

- évi közepes hőingás: 2,5-10°C

- csapadék: 250-1500 mm

- két évszak: száraz, csapadékos

- a folyók vízjárása: erősen ingadozó - Niger

- passzát szélrendszer le és felszálló ága eltolódása miatt: 2 évszak - csapadékos, és száraz

- ,,nyári esők öve"

- az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra, az évi csapadékmennyiség 1500 mm-ről 300 mm-re csökken.

- a forró övezet legsűrűbben lakott területei

- laterit, vörösföld

- mállás + hő okozta aprózódás is hatékony a 2 évszak miatt.

- a felszín gyorsan pusztul, a málladékot a csapadék leöblíti, az aprózódott törmeléket a folyók elszállítják 

- csak a vulkáni területeken alakultak ki tápanyagban gazdag talajok - Jáva szigete 

- természetes növénytakarója a szavanna, facsoportokkal átszőtt ligetes mezőség, több változat:

1. nedves szavanna (3-5 hós szárazság): ember magasságú füvek, facsoportok, zárt erdők 
2. száraz szavanna (6-7 hós szárazság): mély gyökérzetű bokrok, bozótok, vízraktározó fák, majomkenyérfák, palacktörzsű viaszpálmák
3. tüskés szavanna (8-10 hós szárazság): alacsony füvek, tüskés bozótok, akáciák

- a folyókat kísérő örökzöld galériaerdők mindhárom szavannában jelen vannak

- a szavannákon a talajok színe rozsdavörösből sötétre vált át 

Előfordulás:

Amerikában:

- Yucatán-félsziget

- Orinoco-medence

Afrikában:

- Kelet-afrikai magasföld

- Szudán

- Zambézi vízgyűjtő területe

- Madagaszkár nagy része

Szudán

3.) Térítői öv / forró övezeti sivatagi éghajlat

- 20. és 30. szélességi fokok mentén

- egész évben a passzát leszálló ága határozza meg, ezért a csapadék menyisége csekély ( 100-250 mm/év), eloszlása szélsőséges

- helyi szelek: számum, sirokki, gibli, harmattán

- nincs összefüggő növényzet, oázisok

- csapadék: 200 mm alatt

- 2 évszak: hűvös-száraz, forró-száraz

- évi középhőmérséklet magas

- nagy napi hőingás, akár 25-30-40 °C (következménye a kőzetek gyors aprózódása; durva törmelék, mely a hegyek lábánál felhalmozódik)

- itt mérték a földön a legmagasabb hőmérsékletet, 57,8°C-ot a Szaharában

- éjszakai fagyok

- jellegzetes térítői sivatagok csak ott alakulhattak ki, ahol nagyobb összefüggő szárazulat van - Szahara

 - az óceánokhoz közel félsivatagok: Kalahári

- Hűvös sivatagok: a Baktérítő mentén, évi középhőm.: 14-20°C, ködszitálás: Atacama, Namib

- időszakos folyók, sós tavak

- lefolyástalan

- aprózódás, szél munkája

- folyók vízjárása: jövevényfolyók vergődnek csak (Nílus)

- a gyér növényzet gyökerekkel, vízraktározással, tüskékkel, tövisekkel védekezik a kiszáradás ellen

- nincs mállás, ezért csak laza váztalajok alakultak ki 

Előfordulás:

Forró sivatagok: Szahara, Kalahári, Nagy-Viktória

Hűvös sivatagok: Namib-sivatag, Atacama-sivatag

Szahara

4.) Monszun vidékek / trópusi monszun éghajlat:

- monszun szél

- éghajlata, csapadékeloszlása az átmeneti övére emlékeztet

- csapadékeloszlásban a domborzaté a főszerep

- nem összefüggő terület

- a kontinensek keleti partvidékein

- évi középhőmérséklet 20 °C feletti

- évi közepes hőingás 10°C felett

- csapadékmennyiség 200 mm, de lehet akár 11.000 mm is !

- 3 évszak: tél: meleg, száraz ; rövid tavasz; meleg, esős, párás nyár

- sárga és vörös talaj

- a monszunerdőt dzsungelnek is nevezzük

- mállás

- a folyók vízjárása ingadozó

Előfordulás: pl.: India

India

 Környezeti problémák az övezetben:

• ritkán lakott területek, az eltartóképességük csekély
• a hagyományos gazdálkodás nem bontotta meg a természet egyensúlyát
• problémák
• földművelés, útépíéts, nagyarányú erdőírtás
• túlhajszolt legeltetés
• szikesedést okozó túlzott öntözés

• legfontosabb termények: banán, kakaó, kaucsuk, gyapot, kávé, földimogyoró, datolya