3.1.8. A földfelszín formálódása

Középszint:

Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás,felhalmozás).

Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík,dombság, középhegység,magashegység,völgy, medence, hátság).

Tudjon ezekre példát mondani a kontinensekés hazánk területéről, tudja megmutatni a térképen és felismerni a térképvázlatban. 

Emelt szint:

Legyen képes (képeken, ábrákon) felismerni,megkülönböztetni a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, tudja elhelyezni ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben.  

1.) Belső (endogén) erők: A Föld belsejéből származó erők.

• kőzetlemezek mozgása
• vetődés
• gyűrődés
• vulkánosság
• magas hőfokú magmaáramlások
• nehézségi erő

Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.

2.) Külső (exogén) erők: A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők.

Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).
Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

A külső erők:

• az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék),
  
• a víz (tenger, folyók),
  
• a jég (jégtakarók, gleccserek),
  
• az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája,
  
• valamint a tömegmozgások.

A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:

• lepusztítás,
  
• elszállítás (együtt: denudáció) és
  
• építés (akkumuláció).

A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.
A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

A Föld felszínformái

A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.
A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.

A felszínformák típusai

1. Síkság:

Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et.
Típusai:

1. Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)
   
   
2. Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)
   
   
3. Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)
   

2. Völgy:

A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.

Keletkezhet:

• belső erők hatására pl: tektonikus árok
  
• külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.
  

3. Medence:

Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.

Keletkezhet:

• belső erők hatására pl: tektonikus medencék
  
• külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék

4. Hegy:

Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.

Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.

Keletkezhet:

• belső erők hatására pl: vulkáni hegyek
  
• külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja) 

5. Hegység:

Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.

Magassága szerint:

• alacsony- (500 m-ig),
  
• közép- (500-1500 m) és
  
• magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg.
  

Kialakulásának ideje szerint:

• lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag rövid idő óta alakítanak.
  
• röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.

6. Lépcső

Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.

Keletkezhet:

• belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők)
• külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)

7. Part:

A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.

Típusai:

• Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel)
  
• Épülő part ( lapos, általában homokos part)

A belső erők felszínformáló ereje:

A Föld belső erőihez köthető folyamatok a

• lemeztektonika,
• a hegységképződések,
• a vulkanizmus és a
  
• földrengések.

A külső erők felszínformáló ereje: 

A Föld külső erőihez köthető folyamatok a

• tömegmozgások,
• a jég,
• a szél,
• a víz, és az
• élővilág felszínalakító hatása.

Tömegmozgások (derázió)

Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.

A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:

• gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások
  
• lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások

1. Omlások
   
   Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina.
   
   
2. Csuszamlások
   
   A lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.
   
   
3. Kúszások
   
   A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása, mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás.
   
   
4. Folyások
   
   Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció ( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások)

A földkéreg szerkezetét átalakító folyamatok

A földkéreg kőzeteinek képződésük során elfoglalt helyzete az eredeti település vagy fekvés. A kőzettömegek azonban csak ritkán maradnak meg hosszabb időn keresztül eredeti helyzetükben, mert a belső erők hatására kialakuló kéregmozgások következtében elmozdulnak eredeti helyzetükből, széttörve elvetődnek, gyűrődnek, áttolódnak. A földkéreg kőzeteinek az endogén erők által létrehozott helyzet- és alakváltozásainak összességét diszlokációnak nevezzük. A diszlokációt a kőzetekben fellépő feszültségek váltják ki, három fő típusa különböztethető meg:

• rugalmas (elasztikus) deformáció: az erő megszűnte után a test visszanyeri eredeti alakját, ez tehát visszafordítható (reverzibilis) folyamat.
  
  
• plasztikus deformáció: olyan visszafordíthatatlan (irreverzibilis) folyamat, melynek során az erőhatás megszűnte után a test nem nyeri vissza eredeti alakját. (gyűrődés, redőződés)
  
  
• töréses deformáció: repedések, törések kíséretében beálló alak- és helyzetváltoztatás.

1. Gyűrődés

A viszonylag plasztikus (képlékeny), lazább szerkezetű, elsősorban üledékes kőzetek az összenyomás hatására gyűrődnek. A gyűrődés hatására létrejövő szerkezeti alapforma a redő, amelynek felemelkedő íve a redőboltozat vagy antiklinális, alsó íve pedig a redőteknő vagy szinklinális. A redő szimmetriasíkja a redőtengely. A redők méretei tág határok között változnak: néhány cm-től olykor több km-ig terjednek. A redők osztályozása legtöbbször a tengelyállás alapján történik:

• álló redő: tengelye függőleges, a két irányból érkező nyomás nagysága egyenlő.
  
  
• ferde redő: tengelye dőlt helyzetű, a két irányból érkező erők különböző nagyságúak.
  
  
• fekvő redő: tengelye közel vízszintes helyzetű, az egyik erő nagysága jóval meghaladja a másikét.
  
  
• áttolt takaróredő: hatalmas erők, erőkülönbségek hatására a redők elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, gyökerüktől és más kőzetekre tolódhatnak, akár több száz km-es távolságban.
  Gyűrt szerkezetek jellemzőek a lánchegységek azon típusára, amely két szárazföldi kőzetlemez ütközésével jött létre és döntően üledékes kőzetekből áll. Ezeket gyűrthegységeknek is nevezik, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer. Takarós szerkezetű hegységek jelentős erőhatásra alakulnak ki, pl.: Alpok, Kárpátok.
  
  
  
  
  

2. Vetődés

Tektonikai (húzó, nyomó, hajlító, nyíró stb.) erőhatásokra a merev kőzettestekben repedések, törések keletkeznek, a kőzetek törési síkok mentén szétválnak. Ha ezek az erők a szétrepesztett kéregrészeket elmozdítják egymástól, vetődés jön létre, ahol az elmozdulás síkja a vetősík. A vetősík iránya alapján a vetődéseknek három formáját különböztetjük meg:

• hosszanti vetődés: a vetősík iránya megegyezik a rétegek csapásirányával.
  
  
• harántvetődés: a vetősík iránya merőleges a rétegek csapásirányára.
  
  
• átlós vetődés: a vetősík a rétegeket átlósan metszi.
  
  A vetősíkokkal határolt kéregdarabot rögnek, a rögökből álló kéregszerkezetet pedig rögös szerkezetnek nevezzük. A rögös szerkezet formatípusai:
  
  
• szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű, lépcsős vetődés jön létre, az általa létrehozott forma a töréslépcső.
  
  
• szerkezeti árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe zökken, árkos vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma az árok.
  
  
• sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik sasbérces vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma a sasbérc.
  
  
• szerkezeti medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedés.
  A földfelszín korábban már megszilárdult, merevvé vált övezetei a későbbi kéregmozgások hatására nem gyűrődtek, hanem rögösen feldarabolódtak. Ezt láthatjuk az óidei röghegységeknél, a Kaledóniai- és a Variszkuszi- hegységrendszer tagjainál. Ezek a hegységek eredetileg gyűrt szerkezetűek voltak, majd lepusztultak és a harmadidőszaki kéregmozgások során rögösen feldarabolódtak. Törések jellemzőek a földkéreg különösen merev részeire, az ősmasszívumokra is.
  
  

3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei

Középszint:

Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység,süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat mondani azok előfordulására. 

Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket.

Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát.

Ismertesse az ősmasszívumok szerkezetitípusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait(hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság,táblás vidék).

Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.

Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait.

Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.

Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét.

Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra.

Mutassa be gazdasági jelentőségüket. 

 

Emelt szint:

Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán. Legyen képes (képeken,ábrákon) felismerni, megkülönböztetni a nagyszerkezeti egységeket.(földtörténet tétel!!!)

Tudja magyarázni a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását.

 

A Föld felszínén különböző nagyszerkezeti egységeket ismerünk:

• ősföldek
• röghegységek
• gyűrthegységek
• süllyedék-területek
• óceáni medencék
• óceáni hátságok
• mélytengeri árkok

Ősmasszívumok

• a Föld legősibb kéregdarabjai, és a hozzájuk forrt ős- és előidei hegységek lepusztult maradványaiból jött létre
• fedetlen ősmasszíviumok:
• az ősi mélységi magmás, és metamorf kőzetek a felszínre is bukkannak
• a hegységképződések során ezek a képződmények csak le, illetve felfelé változtatták helyzetüket

• fedett ősmasszívumok:
• a földtörténet során süllyedő ősmasszívumokra a tengeri elöntések halmoztak vastag üledékes kőzettakarót a kristályos alapra (pl. Balti)

• felszíni formák: hullámos síkságok, vetődéses lépcsők, alacsony hegyvidékek jellemzők
• a nagy szilárdság miatt a lemezmozgások következtében csak vetődéses folyamatok formálták
• bányakincsekben gazdagok: kristályos alapjukra jellemző a vasérc, nikkelérc, krómérc, platina
• Földünk Ősmasszívumai: Kanadai-, Balti-, Angara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Guyanai-, Brazíliai-, Afrikai-, Ausztráliai-ősmasszívium

Röghegységek

• lánchegységek lepusztulásával, feldarabolódásával jöttek létre
• általában magasságuk miatt csak középhegységek
• vetődéses formák: rög, árok, lépcső, medence
• jellemző: 
• legömböjített hegytető
• széles hegyhát
• fennsíkok
• lankás lejtők
• tágas medencék
• széles völgyek

• ásványkincsek: arany, ezüst, rézérc, ólomérc, cinkérc, ónérc, feketeszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó
• KALEDÓNIAI-HEGYSGKÉPZŐDÉS: szilur, devon: 2 szárazföldi lemez ütközésével. Ez a hegységképződés kapcsolta össze Ős-Európát, és Ős-Észak-Amerikát. (Kaledóniai-hegységrendszer: Skadinávia, Skócia hegységei, Kelet-Grönland hegyei, Appalache északi része)
• VARISZKUSZI-HEGYSÉGKÉPZŐDÉS:karbon: a már egyesült Ős-Európa-Ős-Észak-Amerika összekapcsolódott Gondvanával, és Ázsia ősével ( az Urál mentén. Variszkuszi-hegységrendszer: Dél-Anglia, Franciaország, Németország, Cseh-medence peremhegyei, Lengyel-középhegység, Rodope, Urál, Nagy-Vízválasztó-hegység, Appalache déli része)
• felszínformák: 
• domb: tengerszinthez képest 250-500m, lejtős oldalú kiemelkedés
• dombság: egyetlen felszínű dombos terület, völgyekkel, medencékkel
• hegy: 500m-nél magasabb, meredek oldalú
• hegység: nagy területű, több hegyből álló többféle felszínformát magába foglaló formaegyüttes
• középhegység: 500-1500 m magas
• magashegység: 1500 m+

Lánchegységek / Gyűrthegységek:

• a tagjai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz
• a világ legfiatalabb hegységei, magasságuk miatt magashegyek
• formakincsük: 
• párhuzamos vonulatok
• hosszanti völgyek
• hegyes, sziklás csúcsok
• éles, csipkézett gerincek
• meredek, szakadékos lejtők

• a gyűrődéses formák jól felismerhetők
• AKTÍV lemezszegélyek mentén találhatók
• EURÁZSIAI-HEGYSGRENDSZER:Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-, és Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegyei, és ugye a Himalája(a Tethys óceán üledékeiből, és az afrikai és eurázsiai lemez kőzetanyagából kialakult az Eurázsiai-hegységrendszer is (szárazföldi+szárazföldi lemez ütközése = az óceán egyre keskenyebb, majd végül a víz teljesen kiszorul, csak a mai Földközi-, és Fekete-tenger marad hátra)
• PACIFIKUS-HEGYSÉGRENDSZER: Kamcsatka, Kuril-szegetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok(A Tethys-óceán egyre keskenyebb lett, mivel az afrikai lemez egyre közelebb került Eurázsiához.)
• ásványkincsekben szegényebbek: 
• Pacifikus-hegységrendszer: vulkánosság: sok a színesfémérc
• Eurázsiai-hegységrendszer: barnakőszén, kőolaj, földgáz, kősó, kálisó

Síkságok:

• minden olyan terület, mely közel vízszintes, és a felszín viszonylagos magasságkülönbségei nem nagyobbak 200 m-nél, ÉS a lejtés mértéke nem haladja meg a 6%°-et ( 100 méterenként 60 cm-t)
• általában süllyedő medencék feltöltődésével keletkezett 
• tökéletes síkság: teljesen sík, a magasságkülönbség 10-20 méternél is kevesebb egy négyzetkilométeren
• tökéletlen síkság: 20-50m/ km2: általában letarolással alakultak ki (Kanadai-ősmasszívum fedetlen része)
• alföld: tengerszint és a 200 méteres magasság között elhelyezkedő síkság (szántóföldi növénytermesztés)
• fennsík: 200 m-nél magasabban fekvő síkság
• mélyföld: tengerszintnél mélyebben fekvő síkság

• feltöltéssel keletkezett: hazai alföldjeink, Kínai-, Hindusztáni-alföld, Mississippi-, az Amazonas-medence, jégkorszaki jégtakaró alakította: pl. Német-Lengyel-alföld, aprózódással: Belső-Ázsia zárt medencéi

 

3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei

Középszint:

Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit.

Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését.

Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag,bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkánitufák, márvány, palás kőzetek.

Mondjon példát az előfordulásukra és a fel-használásukra.

Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt.

 

Emelt szint:

Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását. 

Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat. 

Kőzetburok: kőzetek összessége

A kőzeteket keletkezésük szerint 3 nagy csoportba osztjuk:

1. Magmás kőzetek
2. Üledékes kőzetek
3. Metamorf, átalakult kőzetek

Ezek a csoportok valójában állandóan változnak, átmenetek figyelhetők meg, a körforgásra törvényszerűségek írhatók le.

A kőzetek építőkövei - ÁSVÁNYOK:

• a litoszféra 99%-át 8 kémiai elem alkotja: oxigén: O2, szilícium (Si), alumínium (al), vas (Fe), kalcium (Ca), nátrium (Na), kálium (K), magnézium (Mg)
• ezekből épülnek fel az ásványok, az ásványokból pedig a kőzetek.
• az ásványok egynemű (egyetlen kémiai képlettel leírható), szervetlen eredetű alkotórészei a litoszférának
• az ásványokat is csoportosíthatjuk
• legfontosab: Kőzetalkotó ásvány: kb 200 féle (2000ből): kvarc, csillámok, földpátok, olivinek, piroxének, amfibólok  
• Az ásványokat építő atomok szabályos kristályrácsban helyezkednek el --> kristályos szerkezet
• a különféle kőzetek többféle ásványból állnak (pl. gránit: kvarc+földpát+csillám)

1.) MAGMÁS  KŐZETEK

• magma: különböző olvadáspontú szilikátok és oxidok keveréke 
• néhány alkotórésze eltérő olvadáspont alá hűlve kiválnak, kikristályosodnak
• a lehűlési körülmények miatt a kiindulási magmából különböző magmás kőzetek keletkezhetnek

• Mélységi magmás kőzet: 
• a Föld felszíne alatt szilárdul meg
• gabbró, diorit, gránit

•  Vulkáni kiömlési kőzetek:
• lávakőzeteknek nevezzük
• felszínre ömlik, és ott szilárdul meg
• bazalt, andezit, riolit

• Vulkáni törmelékes kőzetek:
• robbanásos kitörések során a kirepülő lávafoszlányokból
• a vulkánkitörések mellékterméke, a felszínre hulló porból, törmelékből tömörödik össze - andezittufa, riolittufa
• tufakőzet: hosszú idő alatt alakul ki 
• Vulkáni törmelék osztályozása:
• hamu: 0,05-4mm
• salak: 4-32 mm
• nagyobb átmérőjű tömbök

2.) ÜLEDÉKES KŐZETEK

• lerakódott üledékből váltak kőzetté
• a száraföldek, a folyók, a szél, a jég a hordalékot (kavics, iszap, homok) szárazföldi, vagy tengeri üledékgyűjtő medencébe szállította
• a lerakódott anyagok fizikai (aprózódás) és kémiai (mállás) folyamaton mentek át, így alakultak ki az üledékes kőzetek
• a frissen felhalmozódott üledéktömeg még nem kőzet, minél több halmozódik fel, annál nagyobb a nyomás az alsó rétegeken, ami összepréselődik, kiszorul az oxigén, végül pedig a laza üledék összecementálódik
• üledékes kőzetek létrejöttekor a hő nem játszik szerepet
• és nem csak kőkemény kőzetek tartoznak ide, hanem a laza üledékek is - iszap, homok, agyag
• más nyelveken réteges kőzeteknek is nevezik, mert a rétegezettség sokszor felismerhető
• szakemberek felismerik a körülményeket (pl a szél hullámos, fodrozott felületeket alakít ki, változó irányból érkező vizek által lerakott rétegek keresztezik egymást)
• 3 csoportra oszthatjuk őket

• Törmelékes üledékes kőzet:
• más, idősebb kőzetek feldarabolódott, elszállítódott, felhalmozott maradványából keletkezett
• breccsa: durva szemcsés, szabálytalan formájú, éles törmelékből áll (kötőanyaga:agyag, kova, mész, limonit
• finom szemcsés agyag, lösz

• Vegyi üledékes kőzet:
• vegyi átalakuláson is átesik 
• egykori tengerömlök bepárlódása, kiszáradása miatt jöttek létre sókőzetek
• előbb a nehezebben, majd az egyre könnyebben oldósó sók váltak ki 
• időben legelőször, térben legalul válnak ki: karbonátok (mész, CaCo3), felette a szulfátok (gipsz: CaSO4), kloridok, kősó (NaCl), kálisó (KCl)

• Szerves eredetű üledékes kőzet:
• tengerben levő élőlények (csigák, korallok)  maradványaiból jöttek létre
• gyakran az őket alkotó élőlények maradványaiból azonosíthatjuk 
• ilyen a mészkő

3.) METAMORF KŐZETEK

•  magmás, vagy üledékes kőzetből jön létre
• nagy nyomás / magas hő hatására alakul át 
• az eredeti kőzetek ásványai új, metamorf ásványokká kristályosodnak át
• pl kristályos pala
• átalakulás történik akkor is, ha üledékes kőzetbe forró magma (pl. gránit) nyomul. A magma átégeti az üledékes kőzetet, és kemény, metamorf kőzetté alakul: szaruszirt
• mészkőből hő és nyomás hatására márvány lesz

 KŐZETEK KÖRFORGÁSA

• a litoszféra kőzetei folyamatosan pusztulnak, megújulnak
• a körforgást a lemezmozgások irányítják
• a földkéreg elemei ásványokká, az ásványok pedig kőzetekké rendeződnek 
• a kőzetek ősforrása a magma 
• kőzetek: magmás, üledékes, metamorf kőzetek 
•  ezek között a lemezmozgások folyamatos körforgást éltetnek

ENERGIAHORDOZÓK KÉPZŐDÉSE

A kőzetképző folyamatok ,,melléktermékeiként" fémek ércei, illetve fűtőanyagként, energiahordozóként hasznosítható anyagok is felhalmozódtak a kőzetburokban.

A.) ÉRCTELEPEK KELETKEZÉSE

ércek: azok az ásványok, ásványtársulások, melyek valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb mennyiségben, koncentrációban tartalmaznak. Túlnyomórészt magmás folyamatokhoz (elsődleges ércképződés), részben pedig az üledékképződési folyamatokhoz (másodlagos) kapcsolódik

A.) MAGMÁS ÉRCTELEPEK képződése

• a felszín felé nyomuló magma alkotórészei a lehűlés következtében kiválnak, és sűrűségük alapján elkülönülnek.
•  először a legmagasabb hőmérsékleten szilárduló - 1000°C körül - nehézfémek - nikkel, platina, króm , + a vas ércásványai válnak ki,, majd az olvadt tömeg aljára süllyednek, és felhalmozódnak 
• így jöttek létre az elsődleges vasérctelepek: Svédország, Kanada, Brazília 
• ezek tehát a mélységi magmás kőzettesteken belül halmozódtak fel 
• a kéregben a fölfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be - a kőzetté szilárdulás záró szakaszában a magmamaradék behatol a mellékkőzetek repedéseibe, hasadékaiba, és ott lehűlve a hasadékokat kitöltő ércteléreket hoz létre. 
• a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat maguknak a magma gőzei, gázai, melyekből szintén ércek csapódhatnak ki 
• így jöttek létre a magmás eredetű, de már nem magmás kőzettesten belül, hanem érctelérekben felhalmozódott, ón-urán-tóriumérctelepek 
• a lehűlő magmás tömegbe jutó víz hirtelen felforr, és kioldja az érceket, majd továbbszállítja a mellékkőzetek repedéseibe --> újabb érctelérek --> HIDROTERMÁLIS ÉRCESEDÉS 
• így alakultak ki a színesfémek - cink, ólom, réz - valamint a nemesfémek - arany, ezüst
• Magyarországon a Mátrában a Recsk, és Rudabánya (hidrotermális)
• a magmatesttől távolodva az egyre alacsonyabb hőmérsékleten kiváló ércek halmozódtak fel. Ezért a kőzetburok felső része a legszegényebb magmás eredetű ércekben
• lepusztulással kerülhettek felszínre

Nikkel

2.) ÜLEDÉKES ÉRCTELEPEK képződése

• A folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik.  
• Az érctelepek kialakulásában ásványos anyagokat hasznosító tengeri élő szervezetek is szerepet játszanak a -->  ómásodlagos (üledékes) érctelepek (vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek). 
• az érc a folyók medrében halmozódik fel: A folyami hordaléknál súlyosabb ércszemek ott gyűlnek össze, ahol a folyó áramlása lelassul--> torlat (pl.:„vadnyugat”, szigetközi Duna-szakasz, Malajzia ónmosói)
• régebbi földtörténeti korok folyami üledékei között is találunk aranyfelhalmozódásokat (Alaszka)

Malachit - Rézérc

A bauxit keletkezése

• a bauxit nedves trópusi, szubtrópusi éghajlat mellett különböző (magmás, üledékes, metamorf) kőzetek málladékából keletkezett.
•  lateritbauxit: 
• a Föld bauxitkészletének túlnyomó része. 
• A lateritbauxit az alatta lévő, többnyire magmás és átalakult kőzetek elmállásával keletkezett. 
• A málladékból az esőzések a könnyen kimosható anyagokat (pl.: kovasav) elszállítják, a nehezen mozgó alumínium-oxid viszont egyre jobban feldúsul. Pl.: Jamaica, Ny-Afrika bauxittelepei

•  karsztbauxit: 
•  a karsztos kőzetekhez (mészkő, dolomit) kapcsolódik. 
• A mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben összegyűlt, „csapdába esett” málladék részben e karsztos kőzetek oldódásából maradt vissza, részben más területről, egyéb kőzetek málladékából származik. Pl.: Vértes, Bakony

Bauxit

FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK képződése

• ipari forradalom óta használjuk őket
• munkává alakítható energiaforrások
• a fosszilis energiahordozók nem újulnak meg  
• kőszén, kőolaj, földgáz

1.) SZÉNKÉPZŐDÉS FOLYAMATA

• szerves eredetű üledékes kőzet, melyet elégethetünk
• kialakulásához a hatalmas erdőket éltető meleg, és nedves éghajlat kedvezett 
• az erdők elhalt maradványai egymásra rétegződtek, területüket üledéktakaró fedte be, és a fedőrétegek alatt, oxigéntől elzártan megindult a szénképződés folyamata: SZÉNÜLÉS 
• szénülés során a széntartalmú vegyületek folyamatosan feldúsultak
• minél magasabb volt a fedőrétegek nyomása, illetve minél hosszabb ideig tartott a szénképződés folyamata, annál jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű szén keletkezett 
• TŐZEG: kezdeti termék , szántartalma 60% - a növényi részek szabad szemmel is megfigyelhetők 
• LIGNIT: szén: 60-65% - itt is felismerhetők a növények 
• BARNAKŐSZÉN: 75% 
• FEKETEKŐSZÉN: 80-90% - 350 millió évvel ezelőtti karbon időszak terméke 
• ANTRACIT: 92-96%

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ keletkezése

• a tenger parányi élőlényei, a planktonok elhalt maradványaiból alakult ki a tengerfenéken 
• a tengerfenék iszapjába süllyedtek, és betemetődtek 
• oxigén nélküli környezetben, nagy nyomás és hő hatására a planktonszervezetekből zsírok és olajok váltak ki,, 
• felfele vándorolva likacsos, repedett tárolókőzetekben halmozódott fel - gyűrődések redőboltozatai

Tőzeg

Antracit

 

 

 

3.1.5. A hegységképződés

Középszint:

Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani.

Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a gyűrt- és röghegységek kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra.

Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján.

Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján. 

 

Emelt szint:

Mutassa be a hegységképződési szakaszok egymásra épülését és összefüggéseit. 

Tudjon a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat rajzolni, elemezni. 

A Földön található hegységrendszerek  keletkezései szintén a lemezmozgásokkal állnak kapcsolatban. 

Hegységrendszer: egy hegységképződési időszak során képződött hegységek összessége  - több millió évig tartó, sok részfolyamat eredménye

• Tektogenezis: a hegységképződés előkészítő fázisa, a részt vevő tektonikai szerkezetek kifejlődése. A tengerek mélyén teknőben, vagy geoszinklinálisokban nagy mennyiségű üledék formájában halmozódott fel a hegységek alapanyaga. A tektogenezis az, amikor ezekben a teknőkben az anyag meggyűrődik, és ekkor takaróredők alakulnak ki. A tektogenezis során megbomlik a földkéreglemez szegélyének egyensúlya és üledék préselődik a szomszéd lemez szegélye alá is.
• Orogenezis: a hegységképződés kiemelkedési folyamata. A lemezszegély alá préselődött üledék felhajtóerőt fejt a lemezre, amely ettől megemelkedik. 

Szerkezeti mozgások:

GYŰRŐDÉSEK:  

• a földkéreg  rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló meghajlása.  
• A mélyben levő, nagy nyomás és magas hőmérséklet miatt a képlékeny rétegben megy végbe. 
• Alapformája a REDŐ, mely redőboltozatból, - antiklináris - illetve redőteknőből - szinklinális - áll.
•  Ha a két irányből érkező nyomás nagysága egyenlő, akkor ÁLLÓ redők keletkeznek. 
• Eltérő nagyságú nyomás esetén FEKVŐ, vagy FERDE redők keletkeznek.  
• Óriási nyomás hatására a ferde és fekvő redők elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, és áttolódhatnak más rétegekbe.  ezek az ÁTTOLT TAKARÓREDŐK.  Ez több 100 km is lehet. ALPOK

VETŐDÉSEK: 

• ez a folyamat már nem olyan mélyen megy végbe, tehát a kőzetanyag szilárdabb, ezért nem gyűrődik, hanem TÖRIK a vetősík mentén.  
• Függőleges és vízszintes irányban is végbemehet. 
• Gyakran lépcsőszerűen követik egymást. 
• Párhuzamos vetődés: SASBÉRC, hasonló módon bezökkenők: ÁROK. 
• A vetődések sok-sok km hosszú törésvonalakat jelölnek ki. 
• A vetődés a már kialakult hegységek tömegét is átírhatják.

Hegységek képződésének helye

• A lemeztektonika a geoszinklinálisok fejlődését és a hegységek képződését az ősi óceánok történetéhez köti. 
• Eszerint a geoszinklinálisok nem bemélyülő üledékgyűjtő medencék, hanem az óceánok belső, lemezhatároktól távoli területei. 
• A bennük képződő, felhalmozódó üledék meggyűrődése, a tektogenezis az alábukási sávok mélytengeri árkaiban megy végbe. 
• Az egymáshoz ütköző lemezszegélyekhez kapcsolódik a hegységképződés. 
• A magyarázatot az Eurázsiai-hegységrendszer kutatása alapján dolgozták ki. 
• Képződése 100 millió évvel ezelőtt kezdődött, de vannak több 100 millió évesek is.

KÉT ÓCEÁNI LEMEZ ÜTKÖZÉSEKOR:

• legegyszerűbb változat
• ekkor a mélytengeri árok egy óceáni medence külső övezetében helyezkedik el
• az óceáni lemezek ütközésekor SZIGETÍVEK jönnek létre
• az alábukó óceáni kőzetlemez szolgáltatja a szigetek vulkáni magját
• A szigetívek vulkáni anyagokból, a mélytengeri árkokat kísérő vulkánok savanyúbb anyagaiból állnak
• üledékek a szigetív szárazföld felőli oldalán lévő óceáni medencében gyakoribbak
• Csendes-óceán nyugati részének szigetei

ÓCEÁNI + SZÁRAZFÖLDI LEMEZ ÜTKÖZÉSEKOR

• Andok 
• a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik 
• mélytengeri árkokhoz kapcsolódó savanyú vulkánosság
• Andok + Pacifikus hegységrendszer : magmás kőzetek
• az alábukás során az üledék is redőkbe gyűrődik, és a szárazföldi lemez pereméhez préselődik.  
• a gyűrt üledékes kőzetek alárendelt szerepet játszanak

KÉT KONTINENTÁLIS LEMEZ ÜTKÖZÉSE

• ez a legbonyolultabb 
• az ütközés a folyamat befejező szakaszakezdetben itt is kisebb óceáni medencék voltak, az alábukás során azonban az óceáni területek felemésztődtek, megsemmisültek 
• a szárazföldi lemezek egyre közelebb kerültek egymáshoz, és a térrövidülés miatt az óceáni medence, a geoszinklináris üledékei meggyűrődtek.  --> ferde + fekvő redők, melyek anyaga ütközéskor kibuggyanva egymásra, illetve a kontinentális lemez idősebb kőzeteire tolódva létrehozta a TAKARÓREDŐKET 
• az ütközéskor a kontinentális lemezperemről mikrolemezek szakadtak, töredeztek le, melyek közbeékelődve megszabták az új hegység vonulatainak elhelyezkedését ALPOK, HIMALÁJA
• felépítésükben a meggyűrt üledékek játszák a főszerepet, a vulkáni kőzetcsoport, az óceánfenék foszlányaként értelmezett ofiolitok árulkodnak arról, hogy e területeken is valaha óceánközépi hátságok húzódtak. 
• a mai szárazföldek területén húzódó lemezhatárok tehát egykori óceánok nyomát őrzik.

HEGYSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA:

• Magasságuk szerint:
• középhegység (tengerszint feletti magassága 500-1500 m)
• magashegység (1500m+)

• Szerkezetük szerint:
• Gyűrthegységek:
• anyaga a képződés során redőkbe gyűrődött
• tagjaira jellemzőek a párhuzamos vonulatok, hosszanti völgyek, hegyes-sziklás csúcsok, éles, csipkézett gerincek, lejtők
• vonulataik gyakran láncszemekként kapcsolódnak össze
• a külső erők még nem koptatták le nagyon
• 1500 m-nél magasabbak
• a Föld hegységrendszerei a földtörténet során gyűrthegységként keletkeztek
• a merev kőzettestek már nem tudtak gyűrődni, rögökre töredeztek
• lánchegységek: Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer 

• Röghegységek:
• törések mentén feldarabolt, magasságokba kiemelt rögökből, rögsorokból állnak
• erősen lepusztult középhegységek (általában)
• legömbölyített hegytetők, széles hegyhátak, fennsíkok, lankás lejtők, tágas medencék, széles völgyek
• Röghegységek: Ural, Német-középhegység, Francia-középhegység, Lengyel-középhegység
• gyökerükkel mélyen beágyazódnak a köpenybe

 

3.1.4. A kőzetlemezmozgások okai és következményei

Középszint:

Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit.

Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezmozgások kapcsolatát.

Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát.

Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint.

Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat.

Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére.

Magyarázza a földrengés kialakulásánakokát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel.

Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire. 

Emelt szint:

Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemes-fémércek képződését, és tudja ezt példákkal alátámasztani.

Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket. 

Magyarázza példa segítségével az ún. „forrópontok” feletti vulkánosságot.

Ismerje az erősségmérés elvét, a rengések kísérőjelenségeit.

Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát. 

1.) VULKÁNOSSÁG

A Föld belső erőinek leglátványosabb megmutatkozása a vulkanizmus.

 

Magma: a felső köpenyben, vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló magas hőmérsékletű szilikátolvadék. A magma a nyomáskülönbségek és a hőmérséklet hatására lassú áramlást végez, és eközben óriási feszítőerőt fejt ki környezetére, és mozgása során összetétele megváltozik.

A VULKÁNOK FELÉPÍTÉSE

• MAGMAKAMRA: a vulkáni anyagok származási helye:  - 60-120 km mélyen 
• KÜRTŐ: a magmakamrát a felszínnel összekötő, a Föld kérgét függőlegesen áttörő csatorna
• KRÁTER: a kürtő a felszínen kör alakú kráterben végződik
• VULKÁNI KÚP: a felszínre kerülő anyag nagyrészt kúp alakban halmozódik fel 
• KALEDRA ÜST / KATLAN: a magma eltávozása után beszakadó magmakamra beszakadásával keletkezik
• BATOLIT: a felszín felé törekvő magma a mélyben megrekedve hatalmas kiterjedésű magmás kőzettömbbé szulárdul, és a körülötte levő kőzeteket megolvasztja, átkristályosítja 
• LAKKOLIT: a batolitnál kisebb kőzettömeg - legtipikusabb szubvulkáni képződmény  

MÉLYSÉGI MAGMÁS KŐZET:

a fölfelé haladó kőzetolvadék, vagyis magma nem éri el minden esetben a felszínt!!! alacsonyabb hőmérsékletű szintre érve még a felszín alatt szilárdul kőzetté:  <-- intruzív magmatizmus / plutonizmus.

FELSZÍNI VULKÁNOSSÁG:

A magma felszínre lépési helyén képződik maga a vulkán, a felszínre kerülő magma a LÁVA. A képződő vulkáni kőzetek szoros kapcsolatban állnak azzal a magmafajtával, amelyből származnak.

Ha a láva a felszínre kerül, akkor effuzív magmatizmus / vulkanizmus. 

Több típus:

1.) szárazföldi

2.) tenger alatti

3.) felszín közeli ( 2km-nél mélyebben lezajló) - szubvulkáni folyamat

A VULKÁNI MŰKÖDÉS TERMÉKEI

•  Folyékony: LÁVA - összetétele = magma, rendszerezése a SiO2 alapján történik
•  1.) SiO2-ben szegény, bázisos bazaltláva - híg, kis viszkozitású --> lávatakaró
• 2.) SiO2-ben gazdag. savanyú andezit és riolit lávák: nagy viszkozitás, hamar szilárdul--> KÚP - vulkáni kiömlési kőzetek: riolit, andezit, bazalt

• Szilárd: VULKÁNI BOMBÁK - levegőben lehűlve szilárduló blokkok, tömbök, LAPILLIK--> PIROKLASZTIKUM - nagyobb darabok megszilárdulásakor: BRECCSA, porból: TUFA

• Gáz: 75% VÍZGŐZ, + CO2, CO, N2, H2, CH4

Gejzír

A VULKÁNOK ELHELYEZKEDÉSE

- a lemeztektonika adta meg a magyarázatot

- kevés kivétellel mind tengerpart közelében helyezkednek el - Vezúv, Etna, Stromboli, Fuji

- ezek a területek egyben lemeztektonikai lemezhatárok: a vulkáni tevékenység többsége lemezhatárokhoz kötődik

- A Föld belsejében levő magma ezeken a határokon talál kiutat a felszínre

- A vulkáni működés és a felszínre kerülő anyag jellege a kémiai összetételétől függ.

- Forró pontok: azok a vulkánok, melyek nem lemezhatárokon jöttek létre: helyi jellegű, függőleges irányú felfele törekvő magmaáramlás elvékonyítja / átolvasztja a köpenyt és kérget, és ún. gomolyaáramlásos vulkán jön létre. pl.: Hawaii-lánc, Tuamotu-lánc. Ez csak 4%

5 vulkáni övezet:

- kelet-ázsiai

- amerikai

- eurázsiai 

- atlanti

- kelet-afrikai

 VULKÁNOSSÁG TÁVOLODÓ LEMEZSZEGÉLYEKNÉL - Óceánközépi hátságok 80%

• A hátságok magmája nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik
• hőmérséklete: 1100-1200C° 
• fémekben gazdag - magnézium, vas, mangán - SiO2-ban szegényebb (kevesebb mint 52%) <--BÁZISOS KŐZETEK
•  ilyen a gabbró, kiömlési kőzetpárja a bazalt. 
• az óceánok mélyén kibuggyanó bazalt kerekded formában szilárdul meg
• a tenger alatti lejtőkön a leguruló rögök felszíne már szilárd, bekéregződik, de a belseje még izzik
• ezen a kérgen még kibuggyan a forró anyag --> PÁRNALÁVA - Bükkhegység peremén a Darnó-hegyen
• a gabbrós magma feszítő gázokban szegény, ezért hígan folyós. 
• így jöttek létre a Föld enyhe lejtőjű pajzsvulkánjai, és lapos bazaltfennsíkjai.

Párnaláva

VULKÁNOSSÁG ÜTKÖZŐ / KÖZELEDŐ LEMEZSZEGÉLYEKNÉL

• a  MÉLYTENGERI ÁRKOK MENTÉN a kőzetlemezek anyagát a magas hőmérséklet olvasztja meg
• ilyen esetben tehát a magma nem az asztenoszfrérából származik, hanem az alábukó óceáni lemez anyaga  
• éppen ezért hőmérséklete alacsonyabb, 800-900C° 
• sok vízdús tengeri üledéket tartalmaz (alábukáskor az óceáni lemez futószalagként szállítja) - ez megnöveli a magma nyomását, gáztartalmát, valamint a felszínre törő láva erejét
• a magma a szárazföldi lemez repedésein kerül a felszínre - ezért útközben megolvasztja a szárazföldi kéreg szilikátokban gazdag anyagának részét is!! ---> több szilícium-dioxidot, és kevesebb fémet tartalmaz (minél több a SiO2, annál világosabb)
• a mélytengeri árok lávája sűrűbben folyik, ezért a belőle felépülő vulkáni kúpok meredekek 
• a magas gáztartalom miatt heves robbanással járnak!! --> kiszórt törmelék: törmelék + salak + hamu= TUFA 
• SiO2-tartalom alapján két kőzetcsoport:  
• 1.) semleges vulkáni kőzetek: 52-56% SiO2 - mélységi magmás kőzetek közül  DIORIT, felszínen: ANDEZIT
• 2.)  savanyú vulkáni kőzetek: 65% SiO2 - GRÁNIT --> RIOLIT

Tufa

Semleges: 

•  andezites kőzetekből állnak a rétegtűzhányók - sztratovulkánok - pl.: Vezúv, Fuji 
• Robbanásos / beszakadásos kaldérák: mivel a tűzhányók hosszú időn át tevékenyek, formaváltoztatók, a kráterkúp tetejét egy újabb heves robbanás leröpítheti, és az eredeti kráternál jóval nagyobb kaldérák.  - kaldérakúpos tűzhányók - Mount St. Helens

Savanyú:

• a riolitot szolgáltató kitörések méghevesebbek lehetnek
• itt legjelentősebb a vulkáni törmelék, vagyis a riolittufa szerepe
• a sűrűn folyó, felszínre türemkedő savanyú láva hamar megszilárdul, így jönnek létre a kráternyílást elzáró, cipó formájú DAGADÓKÚPOK - legpusztítóbb vulkánkitörések. 
• a mélyben összegyűlő vízgőz és gázok feszítőereje irtózatos erejű robbanással a levegőbe röpítheti a dagadókúp száját lezáró lávadugót - Mont Pelée  - nógrádi várhegy

Dagadókúp

VULKÁNI UTÓMŰKÖDÉS

• a vulkáni működés szüneteiben, a kitörések végleges megszűnése után még évmilliókig is gőz- és gázszivárgások figyelhetők meg - vulkáni utóműködés! 
• FUMAROLA: 200-900C°, főleg vízgőzből áll kigőzölés, melyekhez különféle vegyületek társulhatnak
• SZOLFATÁRÁK: 200-400°C - kénvegyületek - H2S, SO2 - kigőzölé 
• MOFETTÁK: 100°C alatt: száraz CO2 gázfeltörések
• SAVANYÚVIZEK: Erdély borvizei, Mátra csevicéi 
• SZOFFIONI: 100°C körüli hőmérsékletű bórsavas gőzkilehelés 
• GEJZÍR: 100°Cnál kisebb hőmérsékletű forróvíz-kitörés

2.) ÉRCTELEPEK KELETKEZÉSE

ércek: azok az ásványok, ásványtársulások, melyek valamilyen fémet a kőzetburok átlagánál jóval nagyobb mennyiségben, koncentrációban tartalmaznak. Túlnyomórészt magmás folyamatokhoz (elsődleges ércképződés), részben pedig az üledékképződési folyamatokhoz (másodlagos) kapcsolódik

A.) MAGMÁS ÉRCTELEPEK képződése

• a felszín felé nyomuló magma alkotórészei a lehűlés következtében kiválnak, és sűrűségük alapján elkülönülnek.
•  először a legmagasabb hőmérsékleten szilárduló - 1000°C körül - nehézfémek - nikkel, platina, króm , + a vas ércásványai válnak ki,, majd az olvadt tömeg aljára süllyednek, és felhalmozódnak 
• így jöttek létre az elsődleges vasérctelepek: Svédország, Kanada, Brazília 
• ezek tehát a mélységi magmás kőzettesteken belül halmozódtak fel 
• a kéregben a fölfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be - a kőzetté szilárdulás záró szakaszában a magmamaradék behatol a mellékkőzetek repedéseibe, hasadékaiba, és ott lehűlve a hasadékokat kitöltő ércteléreket hoz létre. 
• a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat maguknak a magma gőzei, gázai, melyekből szintén ércek csapódhatnak ki 
• így jöttek létre a magmás eredetű, de már nem magmás kőzettesten belül, hanem érctelérekben felhalmozódott, ón-urán-tóriumérctelepek 
• a lehűlő magmás tömegbe jutó víz hirtelen felforr, és kioldja az érceket, majd továbbszállítja a mellékkőzetek repedéseibe --> újabb érctelérek --> HIDROTERMÁLIS ÉRCESEDÉS 
• így alakultak ki a színesfémek - cink, ólom, réz - valamint a nemesfémek - arany, ezüst
• Magyarországon a Mátrában a Recsk, és Rudabánya (hidrotermális)
• a magmatesttől távolodva az egyre alacsonyabb hőmérsékleten kiváló ércek halmozódtak fel. Ezért a kőzetburok felső része a legszegényebb magmás eredetű ércekben
• lepusztulással kerülhettek felszínre

Nikkel

B.) ÜLEDÉKES ÉRCTELEPEK képződése (kiegészítés)

• A folyóvizek oldat formájában szállított fémtartalma az eltérő vegyi összetételű tengervízbe érve kicsapódik.  
• Az érctelepek kialakulásában ásványos anyagokat hasznosító tengeri élő szervezetek is szerepet játszanak a -->  ómásodlagos (üledékes) érctelepek (vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek). 
• az érc a folyók medrében halmozódik fel: A folyami hordaléknál súlyosabb ércszemek ott gyűlnek össze, ahol a folyó áramlása lelassul--> torlat (pl.:„vadnyugat”, szigetközi Duna-szakasz, Malajzia ónmosói)
• régebbi földtörténeti korok folyami üledékei között is találunk aranyfelhalmozódásokat (Alaszka)

3.) FÖLDRENGÉSEK

A földrengés az egyik legveszélyesebb természeti katasztrófa.
Egyértelmű előjelek nélkül pattannak ki, és általában a legelső rengés a legerősebb., legpusztítóbb, melyet utórengések követnek

Keletkezésük

A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása okozza. A földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból - HIPOCENTRUM - gömbhéjszerűen terjednek minden irányba.

• hipocentrum: a földrengések mélységbeli kipattanási helye, rengésfészek 
• epocentrum: a Föld középpontja és a rengésfészek közötti képzeletbeli egyenes földfelszíni döféspontja a rengésközpont

A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, tehát a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki.

• INTERPLATE Földrengések: lemezek közti földrengések

• INTRAPLATE: szegélyektől távoli, lemezen belüli rengések

• TEKTONIKUS rengés: a lemezek mozgása okozza

A földrengés hullámmozgásként írható le: a hullámok egy része a rengésfészekből kiinduló hosszanti hullám,, amely rezgőmozgást végezve a kőzeteket összenyomja, ill. kitágítja.

Térhullámok:
P-hullámok: primer hullámok, ezek érik el legelőször a mérőállomásokat
S-Hullám: szekunder hullám: ezek általában a rengésfészekre merőlegesen terjedő, keresztirányú rezgést végző hullám

Felületi hullámok:

• Rayleigh-típusú hullám: a föld felszínén halad a hullám, szemmel látható

• Love-típusú hullám: a részecskék a hullám síkjában mozognak - sebessége nagyobb, mint az előzőé

A rengéshullámokat szeizmográfokkal mérik.

 ELOSZLÁS / KŐZETLEMEZEK

• évente 700-800.000 rengés
• 150.000 közvetlenül érzékelhető, 300-400.000 jelentős
• 80% a Csendes-óceán medencéjének peremén, 15% a Földközi tenger és az Indonéz-szigetvilág közötti sávban pattan ki 
• a földrengések is lemezhatárokon helyezkednek el 
• óceáni hátságok mentén kisebb erejű, mélytengeri árok közelében pedig mélyfészkű, erős rengések is előfordulnak 
• legnagyobb pusztítás: sekély fészkű
• az egymással súrlódó lemezszegélyek mentén is erős földrengések vannak - Szent András-törésvonal

Mérése:

• Mercalli-Cancani-Sieberg-skála a rengések hatásait veszik figyelembe
• 12 fokozat, nem műszeres, hanem tapasztalatokon alapul
• hátránya, hogy csak lakott területre alkalmazható 
• RICHTER-SKÁLA: a földrengések magnitúdóját a rengéskor felszabaduló energia adja meg
• a skála minden fokozaton 30x erősebb az előzőnél
• 9 fokozat, de igazából nincs felső határ.
• tényszerű adatokon nyugszik
• a rombolás mértéke függ a kőzetektől, beépítettségtől, népsűrűségtől

KÍRÉRŐJELENSÉGEK
- a rengéseket hatalmas szökőár-hullámok követhetik - cúnamik