9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

Középszint:

Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére.

Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit.

Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát.

Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait.

Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban.

 

Emelt szint:

Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, ismerje fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel.

Tudja elhelyezni az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai között statisztikai adatok elemzése alapján.

Ismerje az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit.

Mutassa be a szervezet mezőgazdasági politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvéseit.

 

• 1857 - Romában megalakul az Európai Gazdasági Közösség - EGK
• 6 alapító: Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Belgium, Olaszország, Hollandia, Luxemburg
• 1994: 12 tag - új név: Európai Unió
• folyamatosan bővül tagokkal, 2004-ben már 25 tagország van
• 1985-től európai útlevél; himnusz: Beethoven Örömódája
• társulási szerződések: vannak országok, amik az EU-val szerződést kötöttek, így pár intézkedés vonatkozik rájuk is
• a kitűzött célok elérése hosszú idő, és sok nehézséget okoz
• nehézségek: egységes adórendszer, közös rendőrség, európai pénzügyi unió, szabványrendszer
• a tagok nem állnak azonos gazdasági szinten, ezért az EU segíti a kissé elmaradott országokat
• PHARE-program: a belépésre váró államok segítése
• területei: termékek piacra jutásának segítése, képzés, környezetvédelem

Történelme

• 1951: Európai Szén- és Acélközösség - Párizs
• 1957: EGK + Európai Atomenergia Ügynökség 
• 1990: Schengeni Egyezmény - megszűnik a vám- és határellenőrzés
• 1991: Európai Gazdasági Térség - EEA - létrehozása
• 1992: EU szerzpdés ( Maastricht) - központi bank, közös valuta, szociálpolitika, stb.
• infláció szabályozása ( nem térhet el 1,5%-pontnál jobban a 3 legalacsonyabb infláviós rátával rendelkező tagország átlagos árindexétől)
• költségvetési deficit nem lehet több a GDP 3%-nál
• államadósság nem lehet több a GDP 60%-nál
• kamatkötvények kamatrátájának szabályozása
• a valutaárfolyamot az induló árfolyam 2,25%-os sávjában kell tartani
•  1993. jan. 1.: egységes piac
• 1994.04.01: Magyarország benyújtja a csatlakozási kérelmet
• 1994: az EFTA tagállamainak többsége EU tag lesz
• 1995: Schengeni egyezmény: belső határellenőrzés megszüntetése, külső ellenőrzés szigorítása
• 1999: euró
• 2002.01.01.: forgalomba kerül az euró
• 2003.03.31: békefenntartási feladatok vállalása a Balkánon
• 2004.05.01: 10 új ország
• 2005: Horvátország és Törökország a csatlakozásról tárgyal
• 2006: európai alkotmány elfogadása

Csatlakozási időpontok:

• 1957: Németország, Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia
• 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország
• 1981: Görögország
• 1986: Spanyolország, Portugália
• 1995: Ausztria, Finnország, Svédország
• 2004: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Málta

 Célok:

• gazdasági, pénzügyi, vámunió; egységes európai piac
• nincsenek vámok, kereskedelmi korlátozások
• a határok szabadon járhatók, áramolhat a tőke, munkaerő, termékek, iparcikkek, szolgáltatások
• egységes külső vámtarifák, külkereskedelem
• mezőgazdaság támogatása, vidékek fejlesztése, közös kutatás
• normák, szabványok
• iskolai végzettségek elfogadása
• közös pénz - euró
• székhelyek: Luxemburg, Brüsszel, Strasbourg

Intézmények:

• Európai Unió Tanácsa:
•  fő döntéshozó szerv
• tagállamok minisztereiből áll
• EU-s jogszabályokat alkot
• elfogadja a nemzetközi megállapodásokat 
• az elnököt a tagállamok félévente választják
• Európai Tanács
•  a tagállamok körmányfőinek találkozója 
• évente minimum 2 alkalommal
• székhelye: Strasbourg 
• demokratikus jogok végelme, emberi jogok, európai egység erősítése, együttműködés elősegítése
• Európai Parlament
•  a tagállamok problémáinak megvitatása
• ellenőrzi, és részt vesz a törvényhozásban
• kb. 650 tagja van
• általában Strasbourgban ülésezik
• Európai Bizottság
•  20 tag, 5 évre jelölik őket
• szerződések, rendeletek, irányelvek betartása
• Európai Közösségek Bírósága
• Luxemburg
• tagállamok vitás, peres ügyeiben való döntés

Elvek

1. személyforgalom: szabad beruházás, tartózkodás, lakásjog, letelepedési szabadság, munkahelyválasztás, oklevelek elismerése
2. áruforgalom: határellenőrzés kiiktatása, adóegyeztetés, DIN szabványok
3. szolgáltatások: nemzeti piac megnyitása: bankok, biztosítók, közlekedési, telekommunikációs cégek
4. tőkeforgalom: tőke+pénz szabad mozgása, fizetési forgalom korlát eltörlése 

Lakosság, gazdasági élet

• terület: 3,93 millió km2
• lakók: 453 millió
• a népesség eloszlása egyenlőtlen
• természetes szaporodás alacsony
•  80-90% városlakó
• 70% szolgáltatásokban, 30-35% iparban dolgozik

Mezőgazdaság

• túltermelés: a mezőgazdasági termékek ára le van fixálva
• az állam a felesleget megveszi, raktározza
• az EU mezőgazdasága drágább, mint az USA mezőgazdasága
• támogatási formák
• garantált felvásárlási ár
• exporttámogatás
• intervenció
• délen: növénytermesztés, búza, zöldség, gyümölcs, szőlő, olajbogyó
• magashegyekben: állattenyésztés
• Alpok: havasi pásztorkodás, mediterrán vidéken juhot, kecskét tenyésztenek

EU ipara

• ipari központok:
• Skót-felföld, Dél-Wales, "Fekete vidék", Meuse-völgye Belgiumban, Lille, Lotharingia, Saar-vidék, Ruhr-vidék
• kék banán: Lontontól északnyugatra induló, Németországon keresztül Olaszországig terjedő tengely mentén helyezkednek el

 Koppenhágai kritériumok:

• demokrácia, jogállamiság, emberi, és kisebbségi jogok tiszteletben tartása
• működő piacgazdaság
• tagsági kötelezettségek teljesítése, közösségi vívmányok elfogadása

9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe

Középszint:

Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát.

Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket.

Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait, fővárosait.

Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket.

Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit. 

Emelt szint:

Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra.

Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát.

Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségeket Európában, magyarázza azok okait és következményeit. 

Európa felosztása

1. Észak-Európa: Norvégia, Dánia, Izland, Svédország, Finnország
2. Nyugat-Európa: Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Írország
3. Közép-Európa: Nyugat-Közép-Európa, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia
4. Dél-Európa: Spanyolország, Olaszország, Portugália, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Görögország, Bulgária, stb. 
5. Kelet-Európa: Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Észtország, Ukrajna, Moldova, Oroszország
6. Kicsi európai országok: Monaco, San Marino, Vatikán, Málta, Gibraltár, Andorra

 Európában élők

• az európai lakosok az elmúlt 200 évben nagyban befolyásolták a világ kultúrájának, gazdaságának, társadalmának fejlődését 
• közvetlen volt a kapcsolat Egyiptommal, Mezopotámiával
• először Dél-Európa, majd Észak- illetve Nyugat-Európa volt a fejlődés középpontjában
• nagy földrajzi felfedezések: gyarmatok szerzése a világ minden táján
• negatív örökség: nagy fejlettségi különbségek, nemzetiségi ellentétek, szegénység
• lakók száma 783 millió fő
• átlagos népsűrűség 70 fő/ km2
• magas népsűrűség: Nyugat-Európa: településhalmazok, agglomerációk 

• a népek keveredtek egymással, így a nyelvek is kevert nyelvek lettek - szláv, germán, újlatin nyelvcsalád 
• az idősek száma folyamatosan nő
• vallás: főleg keresztények; de szétszórtan zsidók, mohamedánok is élnek itt

 Kapcsolatok

• a modern gazdaság nem létezhet nemzetközi kapcsolatok nélkül (munkaerő, tőke, nyersanyag, stb.)
• ha egy ország mindent maga termelne meg, az nagyon költséges lenne
• BENELUX- ÁLLAMOK:
• az európai integráció kezdete - 1922
• Belgium, Luxemburg, végül Hollandia csatlakozik 1944-ben
• MONTÁNUNIÓ:
• Európai Szén- és Acélközösség 
• Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 
• EGK
• Európai Gazdasági Közösség - 1957 - római konferencia
• EURATOM:
• Európai Atomenergia Közösség
• EFTA
• Európai Szabadkereskedelmi Társulat - 1969
• Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország - vámmentes kereskedelem
• később Izland, Finnország, Liechtenstein 
• több tag EU tag lett, így aki ma megmaradt: Izland, Norvégia, Svájc, Lichtenstein  
• EU 
• legfontosabb európai integráció
• Európa fejlett országait tömöríti 

       

9.1. Európa általános természetföldrajzi képe

Középszint:

Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést.

Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését.

Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait.

Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen.

Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést.

Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat.

Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait.

Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait. 

 

Emelt szint:

Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével.

Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti összefüggést.

Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-domborzati egységeket. 

Fekvése, határai

• nem önálló kontinens, mert keleten teljesen összefügg Ázsiával = Eurázsia
• 2. legkisebb kontinens - 10 millió km2
• emberföldrajzi, kultúrtörténeti okok miatt önálló földrész
• Határai:
• észak: Jeges-tenger
• nyugat: Atlanti-óceán
• délen: Giblartári-szoros, Földközi-tenger, Égei-tenger, Kaukázus-hegység
• keleten: Ural-hegység, Ural-folyó, Kaszpi-tenger
• északi félgömbön fekszik, a kezdő hosszúsági kör áthalad rajta, ezért az keleti és nyugati félgömbre is esik
• a legtagoltabb földrész
• nagyobb félszigetek: Skandináv-, Pireneusi-, az Appenini-, és Balkán-félsziget
• szigetek: Brit-szigetek, Izland, Baleár-szigetek, Korzika, Szicília, Kréta, Szardínia, Ciprus
• tengeröblök: Botteni-öböl, Finn-öböl

Felszínének kialakulása

Ősidő:

• létrejöttek az ősmasszívumok; pajzsképződés - erős lepusztulás - ásványkincsek!
• ősi kőzetek: Kelet-Európai-síkság, Balti-pajzs, Cseh-masszívum

 Óidő

• hegységképződések, mozgalmas időszak, gyűrődtek
• Kaledóniai-hegységképződés: Európa, és Észak-Amerika ütközött, így kialakult a Skandináv-hegység, a Brit-szigetek hegységei 
• a magas hegyláncokat az erózió pusztította, széttördelte
• Variszkuszi-hegységképződés:  Francia-középhegység, Brit-szigetek déli része, Közép-Európai-hegyvidék, Urál-hegység 

Középidő

• tengerelöntés, üledékképződés - mészkő, homokkő, dolomit
• Tethys-tenger kinyílik, Pangea feldarabolódik, az Atlanti-óceán kinyílik, és ezzel elkezdődik Európa kialakulása
•  kősó, kőolaj, földgáz, bauxit

Újidő harmadidőszak:

• Eurázsiai-hegységrendszer: Sierra Nevada, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appeninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Krím, Kaukázus
• a Közép-Európai-rögvidék mai helyükre kerül
• ebben az időszakban keletkeztek a barnakőszén, földgáz, kőolajtelepek

Újidő negyedidőszak

• pleisztocén eljegesedés - a Kárpátoknak csak egy része volt eljegesedve
• teljesen átformálta Európát, tómedencék, morénahátságok - Skandináv-hegység, Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék!, Alpok
• holocén: előrenyomultak a folyótorkolatok, kialakultak a mai feltöltött alföldek
• LÖSZ keletkezése: lösztakarók, futóhomok-területek

 Jelen

• a jégsapkák ma is folyamatosan olvadnak 
• a jég ma már csak a hegycsúcsokon figyelhető meg sok helyen
• az olvadék megemelte a tengerek szintjét

 Éghajlat, vízrajz, élővilág

• legnagyobb része az északi mérsékelt övezetben, valódi mérsékelt övben helyezkedik el
• nyugatias szelek
• óceáni hatás, +5-12°C pozitív hőmérsékleti anomália
• alacsony kontinens, az óceáni hatás a kontinens belsején is érzékelhető
• hegységek: K-Ny-i irányúak, az északi hideg szelek útjában állnak
• akciócentrumok / klímacentrumok (ciklonok, anticiklonok kialakulásában játszanak szerepet, Európa időjárását meghatározzák
• Izlandi minimum: ciklonok kialakulása, csapadékos időjárás, egész évben érezteti hatását
• Szibériai maximum: anticiklonok, zord, száraz telek okozója
• Azori maximum: anticiklonok, száraz, meleg idő
• Perzsa minimum: ciklonok, csapadékos, meleg időjárás, nyáron érzékelhető

• 6 éghajlati terület
• tundra: a kontinens északi, északkeleti részén; moha, zuzmó, cserjék, fajokban szegény állatvilág
• szubarktikus éghajlat: ÉK, K-re szélesedő sávban
• óceáni
• kontinentális
• nedves kontinentális
• mediterrán

• Helyi szelek:
• főn: meleg, száraz, alábukó szelek
• Horvátországban bora, Franciaországban mistral, Erdélyben nemere - hideg, száraz, alábukó szelek
• sirokkó (Ión-szigetek), szolánó (Ibériai-félsziget) - északias hideg szelek
• Vízrajz
• állóvizekben a leggazdagabb kontinens
• ingadozó vízjárás a kontinentális, és mediterrán területeken, egyenletes a hegyvidéki, és óceáni területeken
• nincsenek nagy vízrendszerek a tagoltság miatt, 7 tenger vízgyűjtője
• Duna, Kelet-Európai-síkság folyói
• Volga - 3690 km - a leghosszabb folyó
• 17% lefolyástalan, nem áll kapcsolatban világtengerekkel
• a tó, és folyóhálózat is fiatal, a jégkorszakhoz kötődik
• jellemzőek még a mocsarak, hőforrások, termálvizek

•  Élővilág:
• növényzete az éghajlat változásaival párhuzamosan övezetes
• tundra
• tajga: prémes állatok, hódok, jávorszarvasok -luc-, erdei-, vörösfenyő
• lombhullatók: Nyugat- és Közép-Európában széles sáv - tölgy, bükk
• erdős, füves puszták: sztep, csernozjom, a kontinensen kelet felé haladva
• mediterrán keménylombú erdők
• állatvilág gazdag

8.6. Magyarország környezeti állapota

Középszint:

Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével.

Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére.

Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről.

Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről.

Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit.

Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére. 

 

Emelt szint:

Ismertesse a környezetgazdálkodás hazai elveit, alkalmazásának lehetőségeit, példáit. 

 

• hazánk szennyezettsége közepes
• a magyar gazdaság közepes, a fejlett technológiák környezetkímélőek lennének
• ipari vidékek: légszennyezettség - magas kéntartalmú anyagokat égető energia-szektor; túlzottan sok hulladék termelődik, óriási szennyezőanyag-kibocsátás
• Magyarország nagyrésze érzékeny, a temőföldek minőségének romlása folyamatos
• csökkent a hazai élővilág változatossága, és a természetes életközösségek száma
• kipusztult 40 növény- és állatfa, veszélyben 1100-1200 faj
• a megóvás érdekében nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket, természetvédelmi területeket hoztak létre.
• természetvédelem hatása a mezőgazdaságra: vegyszerek kerülése, természethez közeli termesztési módok alkalmazása
• természetvédő gondolkodás hiánya - hulladékok újrafelhasználása,  szelektív gyűjtése, környezetkímélő termékek preferálása
• a szennyezés világjelenség, a máshol keletkező szennyezés ide is eljut - levegő, folyók szennyező anyagai

A talaj, és szilárd kéreg állapota 

• az ország legfontosabb erőforrása a talaj
• 80% a termőterület
• komoly károkat a bányászat okoz, átalakítja a vizek természetes lefolyását, megzavarják az élővilágot
• bányák környékén meddőhányók: a szél és a csapadék közvetítésével szennyezik a levegőt, talajt, vizeket
• minden bányászati ágnak megvannak a problémái
• bauxit és kőszénbányászat: apasztja a karsztvizeket, veszélybe kerülnek az ivóvízforrások
•  hőerőművekben előállítják az elektromos áramot: a levegőbe kerül a kéndioxid, ami megváltoztatja a csapadékvíz pH értékét, savassá válik
• vízerózió, szél elhordó hatása, elsavanyodás, kémiai szennyező anyagok hatása

Vizeink állapota

• folyóink szennyezetten érik el a határt
• folyók, tavak helyzete változatos 
• a Duna Komáromig tiszta, onnan a Sió-torkolatig mérsékelten szennyezett; legrosszabb Budapesten
• a Tisza nem tiszta
• határon belül + kémiai, és bakteriális szennyezés, ipari, és lakossági szennyvíz
• a talajvizet a mezőgazdaság károsítja
• Balaton: turizmus, tóparti mezőgazdaság
• a Dunántúi-középhegységben a karsztvíz-szint alaposan csökkent
• Ivóvizeink: a talajvizek 3/4 részben ivásra alkalmatlanok a nitrát, ammónia, és baktériumok miatt

Levegő állapota

• legfőbb szennyezői: erőművek, ipari üzemek, közlekedési eszközök, lakosság
• elsavasodást okozó anyagok: ammónia, kéndioxid
• mérgező anyagok: ólom, kadmium, szénmonoxid, por, freonok
• az ország közel 4%-a szennyezett, 9,3% mérsékelten szennyezett - ezeken a területeken él a lakosság 52%-a
• légzőszervi megbetegedéseket okozhat

8.5. Hazánk nagy régióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe

Középszint:

Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit.

Mutassa be a nagytájakról tanult természeti, társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit.

Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.

Mondjon példákat a nagyrégión belüli és az azok közötti együttműködésekre.

Budapest

Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével.

Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében.

Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel. 

Emelt szint:

Ismertesse a nagyrégiók kialakításának elveit és szerepét hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében.

Indokolja a regionális fejlettség különbségeit természeti, társadalmi, gazdasági tényezőkkel.

Ismertesse példák alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel. (Budapest)

Magyarország gazdasági körzetei, régiói (természetföldrajzi képe másik tételben)

Központi körzet

• Budapest + agglomerációs gyűrű
• Budapest a fejlődését számot földrajzi tényezőnek köszönheti
• már a trianon után is itt dolgozott a magyar ipari munkások 60%-a, és kialakult az agglomerációs gyűrű
• a belső vándorlás 2 millió főre növelte a lakosságot
• az ipari dolgozók száma azóta gyorsan csökken
• csak a nagy tudást igénylő iparágak, maradtak meg vezetőként - gyógyszergyárak, nyomdaipar, stb.
• "ipar utáni" - posztindusztriális korszak: a fejlődés motorja a szolgáltatások
• itt van a legtöbb magánvállalkozás, és vegyesvállalkozás
• óriási világcégek képviseletei, bankok, biztosítók, tőzsde
• hazai politika élet legfőbb színtere: minisztériumok, más intézmények
• idegenforgalmi vonzótényezők között van a tudomány, és a kulturális élet

 Agglomeráció

• Agglomerációs gyűrű: 78 település
• a többség Budapestre jár dolgozni
• van, aki 2-3 órát ingázik egy nap 
• hétvégi házak: Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység
• Duna-kanyar: üdülőtelepek
• Szentendre: múzeumok, művésutelepek
• Százhalombatta: kőolajipar
• Vác: cemet- és mészmű
• Gödöllő: mezőgazdasági felsőoktatás 

 Budapest városszerkezete

• városközpont: a Duna bal partján, az V. kerület
• északon: államigazgatási funkciók - Parlament, minisztréiumok
• délen: felsőoktatási és kereskedelmi szerepkör
• a Duna jobb partján: történelmi várnegyed - Nemzeti Galéria, Nemzeti Könyvtár, múzeumok sora
• belső lakóhely öv: a városközpont körül alakult ki, 3-5 emeletes, szűz udvarú, zsúfolt bérházak
• külső munkahelyöv: nagy térigényű pályaudvarok, raktárak, gyártelepek, panelházak
• külső lakóhelyöv: földszintes, kertes családi házak

 A Dunántúl

• hazánk területének 40%-a
• gazdaságilag fejlettebb, északi részét alig súlytotta török pusztítás, városai fejlődtek, korán a polgárosodás útjára léptek 
• Dél-Dunántúlnak viszont számolnia kellett a pusztítás következményeivel
• a Dunántúl északnyugati fele jobb földrajzi helyzetben van: közel van Európa fejlettebb részéhez - nyugati kapcsolatok
• a Dunántúl területe 3 régióra osztható

 a.) Nyugat-Dunántúl

• Alpokalja - hazánk nyugati határvidéke
• üde rétek: szarvasmarha-tenyésztés
• felpezsdült az idegenforgalom, korszerű beruházások, munkahelyek - külföldi tőke
• északi részének központja Sopron, a "hűség városa"
• Sopron: textilipar, egyetem
• Bakfürdő, Fertőd, Nagycenk: üdülőhelyek, gyógyfürdők, kulturális nevezetességek
• Fertő tó
• Vas megye székhelye: Szombathely: Philips gyár
• Kőszeg: műemlékvároska, idegenforgalom 
• Szentgotthárd: GM-Opel motorgyártás (kooperációs lehetőség, munkabér megtakarítás)
• Zalai-dombság: Zalaegerszeg - kőolajfinomító, ruhagyár, sajtüzem
• Nagykanizsa: bútorgyártás, és General Electric - Tungsram fényforrásgyártás
• Kisalföld: fejlett, sokoldalú mezőgazdaság; búza, árpa, szálastakarmány; lén- és cukorrépa-termesztés
• Pápa: szarvasmarhatenyésztés
• Győr: sertéstenyésztés, kukorica
• Bábolna: baromfi
• élelmiszer (Kisalföld): hús- tejfeldolgozás, cukorgyártás
• a textilipar országos rangú, és a gépgyártás is rohamosan fejlődik
• Győr: 
• közlekedés-földrajzi csomópont
• Rába Rt. - teherautók, buszok, erőgépek gyártása, dízelmotorok, alvázak
• Audi gépkocsimotor
• legnagyobb műbőrgyár - Graboplast
• Gardénia - csipkefüggönygyár
• Mosonmagyaróvár: agrár-felsőoktatás; gép+textilipar; kerámiagyártás

b.) Közép-Dunántúl

• Balatoni Riviéra: gyümölcs + szőlőkultúra
• Dunántúli-középhegység: teljes bauxit- és mangánkészlet; szénvagyonunk 1/3-a
• Ajka: timföld és üveggyár
• Várpalota: műtrágyaüzem, alumíniumkohó
• Tatabánya: brikettgyár
• Urbanizációs tengely alakult ki a Duna partján
• Komárom: Nokia telefongyár
• Lábatlan: cement, papír
• Nyergesújfalu: műszál
• Dorog: szénvegyészet, mérgező ipari hulladékok megsemmisítése 
• Esztergom: 
• hazánk egyik legősibb városa
• királyi székhely volt
• jelenleg a magyarországi katolikus egyház központja
• 90-es évek: Suzuki
•  Székesfehérvár: közlekedési csomópont; alumíniumlemez és -öntvény (Könnyűfémmű); alumíniumot felhasználó Ikarus, Videoton; Ford
• Dunaújváros: vas+acél (osztrák tőke)
• Veszprém: egyetem + kutatóintézet
• Herend: porcelán
• Pápa: az ország legnagyobb húskombinátja
• Balaton-felvidék: nemzeti park, üdülőtelepek - Balatonfüred

c.) Dél-Dunántúl

• Mezőföld + Drávamenti-síkság: legfontosabb kukoricatermelő; de elterjedt a napraforgó, és a rostkender is
• színvonalas állattenyésztés, tejgazdálkodás
• szekszárdi és siklós-villányi szőlővidék
• Mohácsi-sziget: zöldborsó, sárgarépa, káposzta
• Cece környéke: zöldpaprika
• sok kicsiny falu alkotja, kevés város van 
• Pécs: 
• legnépesebb város a Dunántúlon
• ipar: Zsolnay Porcelángyár
• bőrgyár, kesztyűgyár
• sörgyár, dohánygyár
• színház, képtár, műemlékek
• egyetemi város
• Mohács: farostlemezgyár (ártéri erdőgazdálkodás)
• Szekszárd: borkereskedelm
• Paks: hazai áramtermelés felét szolgáltató atomerőművek
• Kaposvár: élelmiszeripar - cukorgyár, húskombinát, tejüzem - + ruhagyár, elektrotechnikai üzemek
• balatoni idegenforgalmi körzetek; központ Siófok
• Keszthely: mezőgazdasági felsőoktatás
• Hévíz: rádiumos-kénes gyógyvíz

Észak-Magyarország

• legkisebb gazdasági körzet, az ország 1/7-e
• Tokaj-hegyaljai szőlők nemes borai
• egri és visontai történelmi borvidékek
• Verpele + Heves:dohány
• Szerencs: cukorrépaföldek, cukorgyár
• Eger: történelmi nevezetesség
• Sárospatak: iskolaváros
• bükkábrányi és visontai  lignit
• régen virágzott a borsodi nehézipari tömörülés, ma már válságterület
• Ózd: legsúlyosabb munkanélküliség
• Salgótarján: acélötvözetek, öblösüvegek gyártása ma is működik
• Kazincbarcika: Borsodchem Rt. vegyipari - PVC, nitrogénműtrágya
• Tiszaújváros: kőolaj-finomítóhoz csatlakozó üzemek polietilént, műtrágyát, műanyagot, lakkokat, festékeket gyártanak
• Miskolc: 
• hazánk harmadik legnépesebb városa
• vásárvonalon fekszik, és bánya-ipartelephez is tartozik
• egyetemi város
• Lillafüred, Tapolca

Az Alföld

a.) Észak-Alföld

• Nyírség: 1. burgonyatermesztésben, de jellemző még rozs, napraforgó, dohány
• híres szabolcsi alma
• szarvasmarha-tenyésztés
• hazánk fő szilvatermő vidéke
• megyeszékhely: Nyíregyháza - mezőgazdasági termékek feldolgozása - tej, hús, dohány, gumigyár, hűtőgépgyár
• jellemzőek a bokortanyák
• Hajdúság: kukorica, búza, cukorrépa, állattenyésztés
• Hortobágy: 1973 - első nemzeti parkunk
• sok nagy falu, mezővárosok
• Debrecen: Észak-Alföld kiemelkedő városa - "kálvinista Róma" - kulturális, felsőoktatási központ - gyógyszerészet, orvosi műszergyár
• Hajdúszoboszló: jódos-brómos vizek, földgázkitermelés
• Nagykunság és Jászság: legszárazabb; búza, kukorica, napraforgó, rizsföld
• állattenyésztés: baromfi + sertés
• Tiszta-tó: üdülőkörzet
• Szolnok: a vidék központja, Tisza forgalmas átkelőhelye
• Jászberény: Electrolux - Lehel hűtő

b.) Dél-Alföld

• hazánk legmélyebben fekvő vidéke
• Algyő: az ország leggazdagabb kőolajtelepei (+földgáz)
• Pusztaföldvár, Battonya: földgáz
• Körös-Maros közén, és a Bácskai-löszháton: búza + kukorica
• fejlett sertés és baromfitenyésztés, sokoldalú húsipar
• kender, cukorrépa, rizsföldek
• Makó: vöröshagyma, szegedi fűszerpaprika
• Kiskunság: zöldség + gyümölcstermesztés (pl. Kalocsa: paprika, Kecskemét: kajszibarack)
• ritkán eloszló óriásfalvak, iparosodó mezővárosok, elszórt tanyák
• Orosháza: síküveggyár
• Békéscsaba: textil és élelmiszeripar, nyomdaipar
• Gyula: húsipar, gyógyfürdő, vármúzeum
• Hódmezővásárhely: Alföldi porcelángyár
• Kecskemét: homoki gyümölcstermesztés
• Baja: fontos kikötő- és átkelőhely, közlekedési csomópont
• minden téren kimagasló központ: Szeged
• szalámi, len- és kenderfeldolgozó, ruhagyár
• kereskedelmi, kulturális, felsőoktatási, tudományos központ