9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe

Középszint:
Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti következményeit.

Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltérő természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit.

Németország

Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a termelés különbségeit.

Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat.

Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát.

Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni, továbbá jellemezni az ország nagytájait és gazdasági központjait.

Lengyelország

Ismertesse a mezőgazdaság fejlődésének sajátos vonásait.

Csehország

Jellemezze Csehország nagytájait, mutassabe azok természeti erőforrásait.

Nevezze meg kontúrtérképen gazdasági életük fő központjait.

Ausztria

Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait.

Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.

Szlovénia

Szlovákia

Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében.

Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású városait.

Románia

Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és erő forrásait.

Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni gazdasági központokat.

Nevezzen meg magyar kulturális központokat. 

Emelt szint:

Hasonlítsa össze Közép-Európa síkságainak, rögvidékeinek és magashegységeinek természeti adottságait, gazdasági lehetőségeit. 
Németország

Mutassa be az ország szerepét, súlyát a világgazdaságban és az Európai Unióban különböző forrásanyagok segítségével.

Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését. 
Lengyelország

Jellemezze az ország nagytájait, ismertesse a tájak legfontosabb erőforrásait.

Nevezze meg kontúrtérképen a fő gazdasági központokat. 
Ausztria

Hasonlítsa össze a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemzőit. 
Szlovénia, Szlovákia

Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődését.

Indokolja az ország természeti erőforrásainak és gazdaságának térbeli elhelyezkedését. 
Románia

Jellemezze a gazdasági élet területi elhelyezkedését és ágazati szerkezetét.

Közép-Európa

• Balti-tengertől az Alpok és Kárpátok vidékéig, Rajnától a Kelet-európai-alföldig terjed
• gazdaságilag egy gazdagabb nyugati, és szegényebb keleti részre osztható
• Nyugat-Közép-Európa: Németország, Svájc, Ausztria
• Kelet-Közép-Európa: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szlovénia

 Felszíne

• ódidei röghegységek: Német-középhegység, Lengyel-középhegység - rögök, medencék, árkok, ásványkincsekben gazdagok
• újidei Eurázsiai-hegységrendszer: 
• Alpok: 
• fiatal, gyűrt lánchegység 
• láncai délnyugat-északkeleti irányúak
• hosszanti völgyek, hágók
• nyugati része magasabbra nyúlik, főleg kristályos kőzetekből áll, jégformálta felszínnel
• hóhatár: 3000 méteren
• keleti része alacsonyabb, üledékes kőzetek, mészkő, homokkő alkotja 
• magashegységi éghajlat, főn szél
• sok patak, folyó

• Kárpátok
• fiatal lánchegység
• a Dévényi-szorostól az Al-Dunáig 
• flis - mészkő - kristályos - vulkáni vonulat 
• részei az Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti-, Déli-Kárpátok
• jégkor: kőzettörmelék lerakódása, morénahalmok: Germán-alföld, Lengyel-alföld
• jelenkor: kialakult a mai partvonal, a folyók mai folyásiránya, felöltött síkságok

Éghajlat

• mérsékelt éghajlati övezet
• az óceáni hatás a kontinens belseje felé haladva fokozatosan csökken 

Vízrajz

• Duna: Közép-Európa leghosszabb folyója - deltatorkolatú a Fekete-tengernél
•  Rajna, Elba - tölcsértorkolat az Északi-tengerbe
• Visztula - deltatorkolat a Balti-tengerbe
• ingadozó vízjárású folyók
• a térség legnagyobb tava a Balaton
• az Alpokban, Kárpátokban találhatunk jégvájta magashegységi tavakat

Növényzet:

• lombos erdő, erdős puszta, ill. a hegységekben a magassággal változik

Németország

Természeti adottságok

• változatos felszín
• észak: Germán-alföld, melynek Északi-tengerrel szomszédos részén láthatjuk a jégkorszak emlékeit 
• kelet: a Balti-tenger mellett, partja ma is épül
• alföldi részén a jégkorszaki jég morénákat épített
• kikötőket a folyók tölcsértorkolatában találunk - Hamburg, Bréma, Rostock
• óidei röghegységek: Német-középhegység, Rajnai-palahegység, Harz, Türingiai-erdő, Érchegység, Fekete-erdő
• déli határ: az Alpok, északi lába a Sváb-Bajor-medence
• éghajlata: óceáni, és kontinentális (átmenet)
• folyói 3 tenger vízgyűjtőjéhez tartoznak
• Északi-tenger: Rajna, Weser, Elba
• Balti-tenger: kisebb folyók
• Fekete-tenger: Fekete-erdőből indul a Duna, mely összekapcsolja a Fekete-tengerrel
• csatornák: pl. Rajna-Majna-Duna-csatorna

Történelem

• II. vh. után keleti részén Német Demokratikus Köztársaság a szocialista blokk tagja volt, a Német Szövetségi Köztársaságban pedig fejlődésnek indult a gazdaság
• a két Németország határát szigorúan őrizték, Berlint is fallal választották ketté
• 1990 októberében egyesült az ország
• államformája 13 tartomány, és 3 tartományi jogú városból álló szövetségi köztársaság, fővárosa Berlin

Gazdasági élet

• a világ 4. vezető gazdasági ága
• A gazdasági növekedést és stabilitást a gazdaság globális orientációja, a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta előnyök hasznosítása biztosítja.
• hazánk legfontosabb gazdasági és külkereskedelmi partnere
• Németország meghatározó szerepet játszik a magyar külkereskedelemben is. Kivitelünk 40%-a ezen a piacon talál vevőre – ennek fele Dél-Németországban (egyharmad részben Bajorországban, egyötöd részben Baden-Württembergben).
• Németország nem tekinthető "egységes" piacnak. A tartományok eltérnek egymástól a termelő ágazatok súlypontjai, valamint a külgazdasági nyitottság, exportfüggőség tekintetében.
• Az ipari vállalatok forgalmában a külkereskedelmi forgalom aránya (külgazdaság-függőség) Németország átlagában 33,1%.
• A legmagasabb a 16 tartomány közül Brémában (47,8%), Rajna-Pfalzban (40,9%), Bajorországban (37,3%) stb. Legalacsonyabb Szász-Anhaltban (13,5%), Brandenburgban (14,6%), Mecklenburg-Előpomerániában (14,9%) stb. Ez a tény általában utal a tartomány vállalatainak külkapcsolati nyitottságára, annak gyakorlatára és törekvéseire.
• Különböznek az egyes tartományok Magyarországgal való áruforgalmi kapcsolataik hagyományaiban, a növekedés dinamikájában, az áruforgalom áruszerkezeti összetételében is.
• Európában Németország ipara a legfejlettebb: korszerűség, termelékenység, versenyképesség
• feketekőszén, barnakőszén, kevés kőolaj és földgáz, kősó, kálisó található az országban
• az energiatermelés: hőerőmű + atomerőműnek is fontos szerepe van
• vas és acélkohászat (Ruhr-vidék, Dortmund, Duisburg, Bochum); színesfémkohászat a kikötők, alumíniumkohászat a vízerőművek közelébe települt
• gépgyártása: hajók, autók, vegyipar, gyógyszer, textil, élelmiszer, gyárak helyett számos helyen parkok, lakótelepek
• A német behozatal legjelentősebb termékcsoportjai a személy- és tehergépjárművek, valamint ezek részei, vegyi anyagok, gépek, irodagépek, hírközlési és adatátviteli berendezések, ezek alkatrészei, valamint élelmiszerek, vas- és fémipari termékek. A külkereskedelmi forgalom jogi alapját Németországban a Külgazdasági Törvény (Außenwirtschaftsgesetz), illetve annak végrehajtási utasítása, valamint az ehhez csatlakozó kiviteli ill. behozatali árulista adja. Az egyezményes keretet magyar viszonylatban a Magyar Köztársaság Európai Unióval kötött Társulási Megállapodása jelenti. A Német Szövetségi Köztársaságban a piaci fellépés tisztaságát rendkívül szigorú törvények védik (versenytörvény, rabatt-törvény, kartell-törvény, tisztességtelen verseny elleni törvény stb.). Ezek tanulmányozása az önálló piaci fellépés előtt szintén tanácsos, mert a szankciók elviselhetetlen anyagi terhet róhatnak a magyar vállalkozóra a későbbiekben. Miután a piacra kerülési költségek igen magasak, a német piacra történő közvetlen szállítás esetében nagyon gondosan szükséges kiválasztani az étékesítési lánc legmegfelelőbb elemét, illetve formáját. Ez lehet független kereskedő (importőr, nagykereskedő, kiskereskedő), vagy közvetítő (kereskedelmi képviselő, bizományos, kizárólagos képviselő stb.).

Ipari központok:

• Bochum, Köln, Frankfurt, Stuttgard, München, Hamburg, Bréma, Rotstock, Lipcse, Jéna, Drezda

Mezőgazdaság:

• túltermelés à szarvasmarha, sertés, baromfi, árpa, sörgyártás, búza, burgonya, cukorrépa, Rajna menti borok

Közlekedési hálózat:

• sűrű, jól kiépített. Duisburg a Rajna forgalmas kikötője. Frankfurt am Main repülőtere európai jelentőségű

Legyelország

• Közép-Európa 2. legnépesebb és legnagyobb területű állama 
• összekötő kapocs Nyugat- és Kelet-Európa között

 Tájai

• legnagyobb része 200 m-nél alacsonyabban fekszik
• legnagyobb tájegység: Lengyel-síkság: a jég által feltöltött síkság
• északon tóhátságok, morénadombok, sok ezernyi tó 
• az alföld legdélebbi szegélye lösszel borított, ez Lengyelország legtermékenyebb része
• északon a Balti-tengerrel határos, a tengerpart ma is épül 
• a hullámok homokot sodornak a partra, melyet a szél buckákba halmoz
• ezek a növények hiánya miatt vándorolnak - vándordűnék. ezt erdők telepítésével lehet akadályozni
• a partvonal előtt felhalmozott homokgátak a turzások 
• középen: Lengyel-középhegység - erősen lepusztult idős rögök - Variszkuszi hegységrendszer -- lapos hátak, szelíd lejtők
• Szudéták: hozzá kapcsolódik Szilézia feketekőszénben gazdag dombvidéke
• a szlovák lengyel határnál a Kárpátok magasodnak

Gazdaság

• ásványi nyersanyagokban gazdag 
• kősó, kálisó, kén, színesérc-készletek 
• feketekőszén-bányászata és -exportja Európában a 2. helyen áll (1. Oroszország)
• ennek köszönhetően alakult ki a legnagyobb iparvidék, Felső-Szilézia: hőerőművek, kohók, vegyipari üzemek, nehézgépgyártás 
• ez az ország legsűrűbben lakott vidéke 
• legnagyobb iparváros Katowice
• Krakkó: műemlékváros
• Varsó: finomgépgyártás, járműipar
• két nagy kikötő: Odera, Gdansk 
• legfontosabb iparág: hajóépítés - anyagi válsággal küzd
• Textilipar: Lodz

Mezőgazdaság, éghajlat

• éghajlata kontinentális
• a nyár hűvösebb, mint nálunk, északabbra fekszik
• csapadék mennyisége 5-600 mm/év, kisebb párolgás miatt elegendő
• Lengyel-síkság északi és középső tájainak morénavidékein podzoltalaj alakult ki - gyenge minőség
• legelőterületeken: tejelő szarvasmarha-tenyésztés 
• rozs, len, burgonya
• melegebb, déli tájait lösz borítja barna erdőtalajjal: búza, cukorrépa, komló, sörárpa

Csehország

• Cseh-medence: Prága körül helyezkedik el, hegységek veszik körül - Cseh-erdő, Szudéták, Érchegység röghegységei
• délkelet: Cseh-Morva-dombság
• éghajlata kontinentális
• nagyobb folyói az Északi-tengerbe ömlenek - Elba, Odera, Vltava, Morva

Gazdaság

• ásványkincsek: fekete-, barnakőszén, uránérc, grafit 
• energiahordozókból importra szorul
• kiemelkedő a vaskohászat, gépgyártás, személygépkocsi, traktor, teherautó, keréppár, motorkerékpár, villamos 
• textilipar, porcelán, üvegipar termékek ismertek
•  Ipari központok: Prága, Plzen, Brno, Ostrava

Mezőgazdasága

• állattenyésztés - szarvasmarha, sertés, baromfi 
• búza, cukorrépa, sörárpa, komló, burgonya
• élelmiszeripar: sör, húsipar, sajt, cukor 
• 2004-ben lépett be az Európai Unióba

Ausztria

• Duna mentén, területének nagy részét az Alpok foglalja el
• a Keleti-Alpok főleg kristályos, és üledékes kőzetekből állnak 
• magassága eléri a 3797 métert
• éles, csipkés gerincek, hegyes csúcsok, meredek, szakadékos lejtők, mély völgyek
• alacsony részek: Duna-völgye, Bécsi-medence, Grazi-medence, Fertő tó környéke
• hegyvidéki éghajlat; főn szél
• folyókban, és tavakban gazdag ország - vízgyűjtője a Duna
• főbb mellékfolyók: Inn, Enns, Rába, Mura, Dráva,  - salzkammerguti tóvidék

Gazdaság

• mezőgazdaság:
• havasi pársztorkodás - alacsony részeken istállózó állattartás - szarvasmarha, juh
• árpa, búza, rozs, cukorrépa, szőlő
• élelmiszeripar fejlett 
• ásványkincsek: magnezit, antimon, kősó, vasérc, az energiahordozókat importálják
• iparágak: vas- és alumíniumkohászat
• fejleszti a vegyipart, elektronikai ipart 
• ipari központok: Bécs, Linz, Graz
• közlekedés: nagy tranzitforgalom, korszerű vasutak, villamosítottak, a Duna végig hajózható

Szlovénia

• hegyvidéki jelleg - Alpok peremhegyei 
• mészkővidék: Karszt-hegység 
• ide tartozik még a kisebb tengerparti rész, és a Dráva-Mura mentén keskeny alföldi vidék
• éghajlata mediterrán, és kontinentális 
• folyói: Dráva, Mura, Száva

 Gazdasági élet

• ásványkincsekben szegény 
• közlekedési eszközök gyártása, gépkocsigyártás 
• ipari központ: Maribor 
• mezőgazdaság: kukorica, takarmánynövények, burgonya, szarvasmarha tartás 
• Lipica: 400 éve tenyésztenek világhírű lovakat

Szlovákia

• Kárpátok láncai - Északnyugati-Kárpátok, Északkeleti-Kárpátok, Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok
• területén az Északnyugati-Kárpátok vonulatai találhatók 
• legmagasabb pontja - Gerlachfalvi csúcs - 2655 m 
• homokkő, mészkő, kristályos, és vulkáni kőzetek építik fel 
• az ország felszínét a folyók, és a jég formálta 
• alacsonyabb térségek: Duna-menti-síkság, Szlovák-érchegység
• a Csalóköz Európa legnagyobb folyami szigete
• éghajlata kontinentális, a Kárpátokban hegyvidéki
• folyói dél felé folynak
• Duna, Mosoni-Duna, Öreg-Duna, Kis-Duna, Vág, Garam, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog 
• sok a hévíz, gyógyvíz, szénsavas savanyúvíz

Gazdasági élet

• ásványkincsekben szegény 
• jelentős az alumínium- és vaskohászat, gépgyártás, vegyipar, textilipar
• ismert az üveg- és papíripar, bútorgyártás - söripar, és likőrgyártás
• Pozsony: Ipari központ - kikötő, vegyipar, gépkocsigyártás, élelmiszeripar, elektronikai ipar
• Kassa: vas- és acélkohászat
• Komárom
• Zsolna, Bohunice, Mohi - atomerőművek 
• Nagyszombat - autógyártás 
• mezőgazdaság: gabona, burgonya, bor, sertés, szarvasmarha, juh 

Magyar emlékek

• Révkomárom - várát 1849-ben Klapka György védte
• Pozsony - koronázóváros, volt országgyűlési, hivatali székhely, 1848-ig magyar főváros 
• Deákiban találták meg azt a 13. századi kódexet, melyben a Halotti Beszéd is megtalálható
• Körmöcbánya , Selmecbánya, Besztercebánya: híres arany- és ezüstbánya, pénzverő hely volt
• Kassa: II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós nyughelye - Magyar Museum nevű folyóirat megjelenése

Románia

A népesség összetétele, és a gazdasági fejlődés fő vonásai

• Románia legnagyobb területű és népességű dél-kelet európai ország, 2 és ½-szer nagyobb hazánknál, lakosainak száma 23 millió fő
• történelmi magva a románlakta Moldva és Havasalföldà ezek együtteséből jött létre a román állam
• az I. vh után Romániához csatolt Erdélyben és a szomszédos alföldi peremvidéken viszont évszázadok óta több nemzet élt együtt.
• Erdély lakosságán 25%-át még ma is magyarok alkotják
• szászok: Dél-Erdély városaiban; svábok: Temesvár környékén,
• 2 milliónyi magyar településterülete Székelyföldön zárt tömböt alkot,
• a román ajkú népesség betelepülése miatt a magyarok kisebbségbe kerültek, és vészesen zsugorodnak
• a román tervgazdálkodás idején új beruházásokra jóval többet, fogyasztásra kevesebbet fordítottak a nemzeti jövedelemből, mint más országok
• a nép 2 évtizeden át elviselhetetlen nyomorban élt; a hatalmas, de gyakran értelmetlen építkezések rengeteg pénzt vittek el, a valóban korszerű iparágak viszont nem bontakozhattak ki
• a román gazdaság fejlődéséhez a természeti erőforrások kitűnő alapot nyújtanak
• az ország termőföldben, és erdőben is bővelkedik
• ásványi energiahordozókban, és ércekben gazdagabb, mint bármely más környező ország
• kitűnő adottságai vannak a vegyiparnak
• az anyag-, és energiaigényes iparágak azonban olyannyira felfejlesztették, hogy egyre több nyersanyagot külföldről kellett behozni
• a többi szocialista országnál is jobban erőltették az önellátást,  a sokoldalú, de elaprózott ipar fenntartását; ezért a külkereskedelmi forgalom alacsony szinten maradt
• a gazdasági élet területi különbségei a nagy tájak eltérő adottságait és az egyes országrészek különböző történelmi múltját tükrözik

 Domborzat

• A Keleti-Kárpátok több párhuzamos vonulatból áll, melyek külön hegységekre bomlanak
• külső ív: homokkő; belső vonulatok: vulkáni eredetűek
• a vulkáni tevékenység ólmot, cinket, rezet hagyott hátra
• Hargita tűzhányói pár százezer éve még működtek, némelyik vulkáni kúp tetején a kráter is épségben van
• a vulkáni utóműködés jelei a szénsavas források, borvizek, és a kének kigőzölések
• A Hargita keleti oldalán az Olt és a Maros felső szakaszánál 8-800 m magasságban sorjáznak a kicsiny, székelyföldi medencék
• a hűvös éghajlat itt csak a a burgonya és takarmányfélék termesztésének kedvez
• a havasi réteken a csordákat; juhnyájakat csak nyáron legeltetik
• a fafeldolgozáson kívül a textilipar és a gépipar is meghonosodott
• A kristályos kőzetekből álló Déli-Kárpátok Románia legmagasabb és legzártabb hegyvidéke, melyen csak az Olt és a Zsil szurdokvölgye tör át. 
• a tarajos-csipkés sziklagerincek, széles teknővölgyek, kristálytiszta tengerszemek a hajdani eljegesedés tanújelei

 Erdély, és a nyugati peremvidék

• A Kárpátok ívétől nyugatra elterülő, hazánknál valamivel nagyobb országrész a történelmi Erdélyen kívül az alföldi határvidéket is magába foglalja
• Természeti képe és gazdasági élete változatos
• városai évszázadok óta együtt élő népek történelmének emlékét őrzik
• az ipar itt nemcsak bőséges természeti erőforrásokra lel, hanem gazdag hagyományokra támaszkodhat
• szíve: az Erdélyi-medence, melyet mély folyóvölgyek szabdaltak fel
• éghajlata kb 3°C-al hűvösebb az alföldnél
• peremein bő csapadék van, középső része – a Mezőség – szárazabb
• egykori tölgyerdők helyét szántók és legelők foglalják el
• az Erdélyi medence országos jelentőségű vegyipari körzet
• a medence peremén bányászott kősóból a szervetlen vegyipar marónátront, szódát, sósaval állít elő
• a gyűrt, üledékes kőzetboltozatok óriási mennyiségű földgázt tárolnak
• a szerteágazó csővezetékeken át mindenhova eljut
• erőműveknél inkább ezt használják – Marosvásárhely, Torda
• Erdély délkeleti peremén a régi hagyományos textil, bőr, fafeldolgozását a gépipar ma már megelőzi
• Brassó az ország legnagyobb vidéki városa, és ipari központja: traktor, teherautó, repülőgép
• Erdély délnyugati része: kőszén, vasérc: vaskohászat körzet
• az Erdélyi-medencét a magyar Alföldtől az Erdélyi peremhegyvidék választja el
• déli oldalán az Erdélyi érchegység arany és ezüstbányáiról nevezetes
• Nyugaton a királyerdő bauxit bányászata, lignittelepe híres