9.6. Dél-Európa

Középszint:
Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást.

Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit.

Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát.

Olaszország

Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét.

Ismertesse a főbb gazdasági központokat.

Szerbia és Montenegro

Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az utódállamokat.

Ismertesse az ország nemzetiségeit.

Horvátország

Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az ország életében, nevezzen meg idegenforgalmi központokat. 

Emelt szint:

Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a dél-európai országok társadalmi-gazdasági életében.

Olaszország:
Tudjon példákat mondani az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbség következményeire.

Fogalmazza meg az északi ipari háromszög fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait. 
Spanyolország:

Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában.

Mutassa be az idegenforgalmi és az egyéb adottságok szerepét az ország gazdasági fejlődésében.

Mondjon példákat az ipar vezető ágazataira, gazdasági központokra. Tudja megmutatni ezeket a térképen.

Szerbia és Montenegro:
Mutassa be tájainak eltérő természeti és társadalmi jellemzőit, és tudjon példákat mondani azok következményeire.

Ismertesse az ország iparának és mezőgazdaságának területi elrendeződését, a Vajdaság gazdasági szerepét.

Horvátország:
Jellemezze az ország eltérő adottságú tájait, a gazdasági fejlődés alapjait, gazdasági központjait.

Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését.

Dél-Európa

• a Földközi-tenger mellett fekszik, mely a középkor végéig a világ egyik legforgalmasabb útvonala volt 
• 3 kontinens, Európa, Ázsia, Afrika között húzódik
• Partvonal tagoltsága: Pireneusi- Appennini-, Balkán-félsziget; Szardínia, Korzika, Szicília, Kréta, Ciprus tagolja, a tenger medencéjét pedig a Tirrén-, Jón-, Égei-, Adriai-tenger
• a kontinens belső részén ősidei, óidei rögök húzódnak 
• újidő, Eurázsiai hegységrendszer: Pireneusok, Appeninek, Alpok, Balkán-hegység
• elkasztrosodott: Dinári-hegység, Karszt, Pindosz láncai

 Éghajlat, növényzet, talaj

• mediterrán
• rövid, korai tavasz, forró, derült száraz nyár 
• enyhe, csapadékos tél 
• a belső területek éghajlata kontinentális 
• a Dinári-, és a Balkáni-hegység is éghajlat és vízválasztó
• télen gyakori az áradás, nyáron leapadnak, néha kiszáradnak
• folyók: deltatorkolat
• természetes növénytakaró: örökzöld; keménylombú erdők, örökzöld bozótok
• olajfa, citrusfélék 
• talaja vörös színű terra rossa 

Olaszország:

• Dél-Európa legnépesebb állama
• a népesség eloszlása egyenetlen
• népességtömörülések: nagyvárosok, vonzáskörzetük, idegenforgalmi központok 
• országon belüli vándorlás: délről északra
• a bevándorlók száma is számottevő
• a félsziget ásványokban szegény,  csak a pirit, higanyérc-bányászat, és kéntelepek a jelentősek
• ipara így is fejlett, mert képzett a munkaerő, és a termelésnek hagyománya van
• ÉSZAKI TERÜLETEK:
• Torino-Milánó-Genova háromszög: korszerű ipara itt összpontosul, kiemelkedik az autógyártás
• Genova: vegyipar, vas és acélkohászat központja, és az ország legforgalmasabb kikötője
• Alpokban épült vízerőművek + Pó-síksági földgáz, és kőolaj: ipar energiaellátása
• textilipar: főként nőket foglalkoztat, exportra készülnek
• DÉLI TERÜLETEK:
• elmaradottabb, központok a kikötők
• hagyományos iparágak: kőolaj-finomítás, vaskohászat
• legjelentősebb iparváros: Nápoly
• élelmiszeripar: egyenletes területi eloszlás 

 Mezőgazdaság

• Pó-síkság: legfejlettebb gazdálkodás
• termékeny talaj; bővizű folyók
• termelési tapasztalok, gépesítés, műtrágyahasználat, magas termésátlag
• szántókon: búzát, kukoricát, cukorrépát, öntözött területeken rozst termesztenek 
• gyümölcsfa, olajfa, szőlősorok 
• szója, dohány: itt termesztik a legtöbbet Európában 
• tejelő szarvasmarha-tenyésztés
• déli területek: nehezebb, mégis itt dolgoznak többen mezőgazdaságban 
• a termésátlagok, termelési szint az országos szint alatt vannak
• sok a angybirtok
• mediterrán területek: szőlő, olíva, citrusfélék, zöldségfélék
• export: bor, olívaolaj, narancs, citrom 

Idegenforgalom: 

• Róma + Vatikán
• Velence, Nápoly, Firenze
• korszerű közlekedési hálózat
• Legfontosabb kikötők: Genova, Nápoly, Velence        

Spanyolország

•   a Pireneusi-félsziget 4/5-e
• népességének háromnegyede spanyol
• nemzeti kisebbségek: katalánok, baszkok - önkormányzatokkal rendelkeznek, nyelvük hivatalos nyelv

 Mezőgazdaság

• atlanti tájakon szarvasmarhát tenyésztenekk
• szántóföldek: búza, kukorica 
• Mezeta lejtőin: juh- és kecskenyáj, Nagy-Britannia után itt tenyésztik a legtöbb juhot 
• a világ legjobb gyapjúját adó fajta: meinói
• legfontosabb kenyérgabona: búza - Mezeta északi része
• az évi termés nem fedezi a hazai szükségletet
• száraz művelés
• rövid tenyészidejű növények, amik a nagy nyári szárazság előtt beérnek
• búza, árpa, bab, borsó, lencse
• hosszú gyökerükkel elérik a talajvizet: szőlő, olajfa
• bor- és olívaolaj-termelése világelsők között szerepel    
•  öntözéses földművelés:
• középkorban az arabok honosították
• évente 2 termést is be lehet takarítani 
• zöldségek, citrusfélék  - citrom, narancs, mandarin
• nagy része exportra megy 
• halászat: a partok lakosságainak biztosít megélhetést

 Ipar, és idegenforgalom:

• ásványi nyersanyagokban gazdag ország
• cink, ólom, higany, uránérc - jelentős
• a nehézipar az északi partvidék feketekőszén- és vasérclelőhelyeire települt 
• Bilbao: vaskohászat, nehézgépgyártás, vegyipar fontos központja 
• Barcelona: textilipar, kikötőforgalom
• Madrid: autógyártás (Seat), elektrechenika-elektonika, gyógyszergyártás   
• idegenforgalom: mediterrán partvidék, alacsony árak, évente 62 millió turistát vonzanak
• jelentős: Baleár-szigetek, Kanári-szigetek     

Szerbia és Montenegró

•  a délszláv államok egy egykori szocialista Jugoszlávia utódai
• Jugoszlávia 6 köztársaságának nyelvi, nemzetiségi, vallási, kulturális és gazdasági eltérései, ellentétei évtizedeken át halmozódtak
• nemzeti öntudat, és önállósult törekvések felerősödése miatt polgárháború robbant ki, melyben 250.000 ember halt meg, vagy tűnt el, és 4,5 millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat
• a közelmúltban - 1991-92 - részekre szakadt, új határok alakultak ki 
• a délszláv államok a Balkán-félsziget adriai partvidékén, a Dinári-hegység láncain, a belső területek rögvidékein, a Vajdaság alföldjén, a Dráva-Száva közén osztoztak 
• az államszövetség északi tagja Szerbia
• 2 tartománya van: Vajdaság (400.000 magyar ember), Koszovó - a lakosság nagy része albán

Mezőgazdaság, ásványkincs

• Vajdaság: búza, kukorica, cukorrépa, napraforgó
• szilva + szőlő is jellemző
• fejlett élelmiszer + textilipar
• tartományi székhelye Újvidék - Novi Sad, jelentős városa Szabadka - Subotica
•  Szerbia hegységei nemesércekben - rézércben - gazdag --> kohászat
• gépipar: autógyártás - Zastava; mezőgazdasági gépek 
• Belgrád: legnagyobb iparváros, főváros
• Koszovó: nagyon szegény terület
•  Montenegró: a szövetség kicsi, fejletlen tagja
• juh- és kecsketartás, jelentős idegenforgalom 
• Montenegró fővárosa Podgorica 

Horvátország

• sokan az idegenforgalomban dolgoznak - hosszú tengerparti fekvés, szigetek
• kikötővárosok közül Fiume, Dubrovnik kedvelt üdülőváros 
• Zágráb: az ipar legfontosabb központja, a főváros